2011. február 01., 10:122011. február 01., 10:12
Az irodalomtörténész az MTI-nek felidézte: többször rajzolta meg Rába György életútját, és ezek egyikében a „ma élő legnagyobb magyar költőnek” nevezte gyűjteményes kötetének megjelenésekor. „Nemcsak mint költőt szerettem, hanem mint kollégát is, hiszen irodalomkutatóként évtizedekig közös témánk volt Szabó Lőrinc” – mondta Kabdebó Lóránt. Kiemelte, hogy Rába György Szabó Lőrincről írott kismonográfiája meghatározó volt a költő munkásságának befogadás-történetében. „Később Babits Mihály lett a fő kutatási témája, és az egyik legfontosabb Babits-kutatóként élt közöttünk” – idézte fel Kabdebó.
Rába György lírája több szálon kapcsolódott a legújabb európai és világirodalomhoz. „A hagyomány méltatója, ismerője, elemzője saját verseiben gyökeresen új megoldásokat alkalmazott. Sokan nehezen értették meg, de ha egyszer versei kinyíltak és minden dimenziójuk felfoghatóvá vált az olvasó számára, érezhetővé vált, hogy egyszerre képes indulati és értelmi szinten is megragadni a létezést” – fogalmazott a kutató. Rába György első verse a Nyugat folyóirat utolsó számában jelent meg 1941-ben.
Az elhunyt költő a budapesti egyetemen magyar–francia szakon szerzett oklevelet 1948-ban. 1949-től középiskolában tanított Budapesten, 1957-től 1982-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt, 1983–1987 között pedig a Modern Filológiai Társaság alelnöke. Versei, kritikái 1941-től jelentek meg különböző lapokban, így a Nyugatban és a Magyar Csillagban; egyik szerkesztője volt az Újhold című folyóiratnak. Értékes a Nyugat első nemzedékének fordítóiról szóló monográfiája, amely A szép hűtlenek címmel jelent meg.
Foglalkozott Babits, Ady, Szabó Lőrinc és József Attila munkásságával. 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 1983-ban kapott József Attila-díjat, 1993-ban Széchenyi-díjat. Kossuth-díjat 2008-ban vehetett át.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok