2011. február 01., 10:122011. február 01., 10:12
Az irodalomtörténész az MTI-nek felidézte: többször rajzolta meg Rába György életútját, és ezek egyikében a „ma élő legnagyobb magyar költőnek” nevezte gyűjteményes kötetének megjelenésekor. „Nemcsak mint költőt szerettem, hanem mint kollégát is, hiszen irodalomkutatóként évtizedekig közös témánk volt Szabó Lőrinc” – mondta Kabdebó Lóránt. Kiemelte, hogy Rába György Szabó Lőrincről írott kismonográfiája meghatározó volt a költő munkásságának befogadás-történetében. „Később Babits Mihály lett a fő kutatási témája, és az egyik legfontosabb Babits-kutatóként élt közöttünk” – idézte fel Kabdebó.
Rába György lírája több szálon kapcsolódott a legújabb európai és világirodalomhoz. „A hagyomány méltatója, ismerője, elemzője saját verseiben gyökeresen új megoldásokat alkalmazott. Sokan nehezen értették meg, de ha egyszer versei kinyíltak és minden dimenziójuk felfoghatóvá vált az olvasó számára, érezhetővé vált, hogy egyszerre képes indulati és értelmi szinten is megragadni a létezést” – fogalmazott a kutató. Rába György első verse a Nyugat folyóirat utolsó számában jelent meg 1941-ben.
Az elhunyt költő a budapesti egyetemen magyar–francia szakon szerzett oklevelet 1948-ban. 1949-től középiskolában tanított Budapesten, 1957-től 1982-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt, 1983–1987 között pedig a Modern Filológiai Társaság alelnöke. Versei, kritikái 1941-től jelentek meg különböző lapokban, így a Nyugatban és a Magyar Csillagban; egyik szerkesztője volt az Újhold című folyóiratnak. Értékes a Nyugat első nemzedékének fordítóiról szóló monográfiája, amely A szép hűtlenek címmel jelent meg.
Foglalkozott Babits, Ady, Szabó Lőrinc és József Attila munkásságával. 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 1983-ban kapott József Attila-díjat, 1993-ban Széchenyi-díjat. Kossuth-díjat 2008-ban vehetett át.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok