Paulovics László festő- és grafikusművész, díszlettervező (1937 – 2024)
Fotó: Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal/Facebook
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
2024. november 22., 13:222024. november 22., 13:22
Paulovics László szülővárosa művészeti életének meghatározó személyisége volt,
Amint a Wikipédián olvasható, az 1937. augusztus 15-én született művész középfokú tanulmányait a nagybányai Művészeti Középiskolában kezdte, ennek megszűntével a marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában fejezte be (1954), a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán szerzett oklevelet (1961). Andrásy Zoltán, Cs. Erdős Tibor, Kádár Tibor tanítványa.
Tagja volt a Képzőművészek Szövetségének. Részt vett az Országos Díszlettervezői Triennálékon, egyéni kiállítással Erdély minden nagyobb városában és Bukarestben is bemutatkozott, számos nemzetközi metszetbiennálén, ex libris-tárlatokon, rajzkiállításon szerepelt.
Első írása Kényelem, térkihasználás címmel és saját rajzaival az Előrében 1981-ben jelent meg. Cikkeivel és illusztrációival jelen volt a Korunk, Utunk, Igaz Szó, A Hét s napilapok hasábjain. Művészi könyvborítóival jelentek meg Horváth Imre, Páskándi Géza, Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba, Pusztai János, Balogh Edgár, Gálfalvi György kötetei.
Sokoldalú művészetét Szőcs István kritikus így jellemezte: „Állandóan küzd benne a korszerűségre való törekvés az őszinteséggel, viaskodik a grafikus a festővel, a tudatosság, a céltudatos témaválasztás és kidolgozás meg a belülről jövő spontán játékkal.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!