2012. augusztus 29., 09:202012. augusztus 29., 09:20
Keszi Kovács László 1908-ban született, az állattartás, a földművelés, a közlekedés kérdéseit kutatta, néprajzi filmezéssel foglalkozott, és számos szakmai tudományos testület tagja volt több évtizeden keresztül.
A Néprajzi Múzeum muzeológusaként 1939-től útjára indította a magyar néprajzi filmezést, amelyben saját maga operatőrként és szerkesztőként is dolgozott, emellett számos magyar film, többek közt a Talpalatnyi föld néprajzi szakértője is volt. Munkatársa volt többek között az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának.
Finnországi tanulmányai hatására finn mintára dolgozta ki a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára, valamint a Néprajzi filmes fényképtár struktúráját, és az ő nevéhez fűződik a finnugor kongresszusok alapötletének megvalósítása, és az 1960-as évek elején a finn–magyar kulturális kapcsolatok felélesztése. Csaknem másfél évtizeden át szerkesztette a Magyar Néprajzi Társaság tudományos folyóiratát, az Ethnographiát.
A Magyar Néprajzi Társaság 1991-ben Györffy István-emlékéremmel tüntette ki, majd tiszteletbeli tagjává választotta, századik születésnapjára pedig egy dupla DVD-t jelentetett meg, amely a kutató Néprajzi Múzeum Filmarchívumában őrzött filmjeit és a róla készült portrékat tartalmazta. Az általa 1941–
1944 között vezetett, erdélyi Borsa-völgyi néprajzi kutatás eredményeit összegző kandidátusi disszertációja szintén 100. születésnapján jelent meg az Európai Folklór Intézet kiadásában. Emellett mind módszertanában, mind közölt anyagában korszakos jelentőségűnek tartják a kolozsvári hóstátiak temetkezéséről írt munkáját is. A kutató 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének polgári fokozatát vehette át.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok