Fotó: MTI
Életének 88. évében elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, a nemzet művésze. A költő otthonában, lányai és felesége körében halt meg szerda éjjel. Az alkotóra barátai, pályatársai emlékeztek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Budapest Főváros Önkormányzata saját halottjának tekinti Juhász Ferencet.
2015. december 03., 19:212015. december 03., 19:21
Spiró György író a legnagyobb mai magyar költőnek nevezte Juhász Ferencet, akinek az 1950-es, 60-as években írt versei Vörösmarty Mihály, Ady Endre, József Attila alkotásaihoz mérhetők. Véleménye szerint az elmúlt 20-30 évben a líra mint műfaj érthetetlenné vált az újabb nemzedékek számára, de biztos abban, hogy a líra feltámadásával Juhász Ferencet a legnagyobb magyar költők között fogják emlegetni.
Spiró György a Tekintet című folyóiratban 2008-ban megjelent írásában született lírikusként említette Juhász Ferencet. Mint mondta, lírikusnak születni kell, úgy, ahogy humorérzéket, matematikai vagy drámai érzéket sem lehet elsajátítani.
Szőcs Géza költő, író, kormánybiztos, miniszterelnöki főtanácsadó Juhász Ferencre emlékezve elmondta: halála nagy veszteség a magyar művészet és az európai gondolkodás számára is, amely a klasszikus korok igényei alapján törekszik meghatározni az ember és az emberiség helyét, szerepét és lehetőségeit a világegyetemben. „Művészetében a magyar költészet univerzalitása iránti igénye mutatkozott meg olyan szinten, amihez hasonlítható nincs jelenleg a magyar kulturális szereplők között” – tette hozzá.
Csányi Vilmos etológus, Juhász Ferenc barátja többek között a költő nyitottságát méltatta. Mint mondta, minden érdekelte az etológia tudományával kapcsolatosan, jó kapcsolatot ápolt Marx György fizikussal és sok más tudóssal is. Kitért arra is, hogy Juhász Ferencnek megvolt a képessége arra, hogy a tudomány eredményeit és gondolatait olyan pontossággal ültesse át költészetébe, hogy az megállja a helyét a tudósok számára is.
„Minden vallás, minden mitikus gondolat próbálja összekötni az érzelmeink világát a tudással, azt, hogy miért vagyunk, honnan jöttünk, hová megyünk, és ő ebben volt nagyon nagy, ebben legyőzte a halált” – hangsúlyozta Csányi Vilmos.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közleményben emlékezett meg Juhász Ferenc haláláról. „Juhász Ferenc életműve a XX. századi magyar irodalom időtálló értéke, kitörölhetetlen fejezete. Halálával a teljes magyar könyvszakmát érte pótolhatatlan veszteség” – közölte a szervezet az MTI-vel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Budapest Főváros Önkormányzata saját halottjának tekinti a költőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!