
Fotó: MTI
Életének 88. évében elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, a nemzet művésze. A költő otthonában, lányai és felesége körében halt meg szerda éjjel. Az alkotóra barátai, pályatársai emlékeztek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Budapest Főváros Önkormányzata saját halottjának tekinti Juhász Ferencet.
2015. december 03., 19:212015. december 03., 19:21
Spiró György író a legnagyobb mai magyar költőnek nevezte Juhász Ferencet, akinek az 1950-es, 60-as években írt versei Vörösmarty Mihály, Ady Endre, József Attila alkotásaihoz mérhetők. Véleménye szerint az elmúlt 20-30 évben a líra mint műfaj érthetetlenné vált az újabb nemzedékek számára, de biztos abban, hogy a líra feltámadásával Juhász Ferencet a legnagyobb magyar költők között fogják emlegetni.
Spiró György a Tekintet című folyóiratban 2008-ban megjelent írásában született lírikusként említette Juhász Ferencet. Mint mondta, lírikusnak születni kell, úgy, ahogy humorérzéket, matematikai vagy drámai érzéket sem lehet elsajátítani.
Szőcs Géza költő, író, kormánybiztos, miniszterelnöki főtanácsadó Juhász Ferencre emlékezve elmondta: halála nagy veszteség a magyar művészet és az európai gondolkodás számára is, amely a klasszikus korok igényei alapján törekszik meghatározni az ember és az emberiség helyét, szerepét és lehetőségeit a világegyetemben. „Művészetében a magyar költészet univerzalitása iránti igénye mutatkozott meg olyan szinten, amihez hasonlítható nincs jelenleg a magyar kulturális szereplők között” – tette hozzá.
Csányi Vilmos etológus, Juhász Ferenc barátja többek között a költő nyitottságát méltatta. Mint mondta, minden érdekelte az etológia tudományával kapcsolatosan, jó kapcsolatot ápolt Marx György fizikussal és sok más tudóssal is. Kitért arra is, hogy Juhász Ferencnek megvolt a képessége arra, hogy a tudomány eredményeit és gondolatait olyan pontossággal ültesse át költészetébe, hogy az megállja a helyét a tudósok számára is.
„Minden vallás, minden mitikus gondolat próbálja összekötni az érzelmeink világát a tudással, azt, hogy miért vagyunk, honnan jöttünk, hová megyünk, és ő ebben volt nagyon nagy, ebben legyőzte a halált” – hangsúlyozta Csányi Vilmos.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közleményben emlékezett meg Juhász Ferenc haláláról. „Juhász Ferenc életműve a XX. századi magyar irodalom időtálló értéke, kitörölhetetlen fejezete. Halálával a teljes magyar könyvszakmát érte pótolhatatlan veszteség” – közölte a szervezet az MTI-vel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Budapest Főváros Önkormányzata saját halottjának tekinti a költőt.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!