Elhunyt Juhász Ferenc költő

Spiró György író a legnagyobb mai magyar költőnek nevezte Juhász Ferencet, akinek az 1950-es, 60-as években írt versei Vörösmarty Mihály, Ady Endre, József Attila alkotásaihoz mérhetők. Véleménye szerint az elmúlt 20-30 évben a líra mint műfaj érthetetlenné vált az újabb nemzedékek számára, de biztos abban, hogy a líra feltámadásával Juhász Ferencet a legnagyobb magyar költők között fogják emlegetni.

Spiró György a Tekintet című folyóiratban 2008-ban megjelent írásában született lírikusként említette Juhász Ferencet. Mint mondta, lírikusnak születni kell, úgy, ahogy humorérzéket, matematikai vagy drámai érzéket sem lehet elsajátítani.

Szőcs Géza költő, író, kormánybiztos, miniszterelnöki főtanácsadó Juhász Ferencre emlékezve elmondta: halála nagy veszteség a magyar művészet és az európai gondolkodás számára is, amely a klasszikus korok igényei alapján törekszik meghatározni az ember és az emberiség helyét, szerepét és lehetőségeit a világegyetemben. „Művészetében a magyar költészet univerzalitása iránti igénye mutatkozott meg olyan szinten, amihez hasonlítható nincs jelenleg a magyar kulturális szereplők között” – tette hozzá.

Csányi Vilmos etológus, Juhász Ferenc barátja többek között a költő nyitottságát méltatta. Mint mondta, minden érdekelte az etológia tudományával kapcsolatosan, jó kapcsolatot ápolt Marx György fizikussal és sok más tudóssal is. Kitért arra is, hogy Juhász Ferencnek megvolt a képessége arra, hogy a tudomány eredményeit és gondolatait olyan pontossággal ültesse át költészetébe, hogy az megállja a helyét a tudósok számára is.

„Minden vallás, minden mitikus gondolat próbálja összekötni az érzelmeink világát a tudással, azt, hogy miért vagyunk, honnan jöttünk, hová megyünk, és ő ebben volt nagyon nagy, ebben legyőzte a halált” – hangsúlyozta Csányi Vilmos.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közleményben emlékezett meg Juhász Ferenc haláláról. „Juhász Ferenc életműve a XX. századi magyar irodalom időtálló értéke, kitörölhetetlen fejezete. Halálával a teljes magyar könyvszakmát érte pótolhatatlan veszteség” – közölte a szervezet az MTI-vel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Budapest Főváros Önkormányzata saját halottjának tekinti a költőt.