Családja, barátai, valamint tisztelői és ismerősei körében vettek végső búcsút a héten elhunyt Dobos László Kossuth-díjas szlovákiai magyar írótól a hétvégén Pozsonypüspöki temetőjében.
2014. augusztus 03., 20:142014. augusztus 03., 20:14
A hosszú betegség után, július 25-én, életének nyolcvannegyedik évében elhunyt írót több százan kísérték el utolsó útjára. A gyászoló tömeggel megtelt a pozsonypüspöki temető ravatalozója előtti tér, a gyászolók között a felvidéki magyar közösség politikai és civil érdekképviseleteinek vezetőit, számos neves magyar közéleti személyiséget, valamint Magyarország pozsonyi külképviseletének tagjait is látni lehetett.
A szertartás gyászistentisztelettel kezdődött, ezt Fazekas László, a szlovákiai református keresztyén egyház püspöke tartotta. Dobos László író, műkritikus és politikus is volt egyidejűleg, ugyanakkor olyan ember, aki az „ahogy lehet generáció” tagjaként élte életét a felvidéki magyar közösség részeként – fogalmazott a püspök.
Írótársa, barátja, Koncsol László Dobos László életének főbb pillanatait idézte fel. Hangsúlyozta: Dobos László egész „termő életét” a felvidéki magyar közösségnek áldozta, felvidéki és egyetemes magyar intézmények, politikai, társadalmi és szellemi műhelyek egész sorát irányította, többet közülük maga hozott létre. „Nagyon betegen, halványuló tudatával is csak a nemzetünk, kisebbségi magyar nemzetrészünk sorsa érdekelte” – emelte ki Koncsol László.
Dobos Lászlótól, akit az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekint, a szaktárca és a Magyar Művészeti Akadémia nevében Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő búcsúzott. Hangsúlyozta: Dobos László az egész magyarság emblematikus alakja volt, aki nemcsak folyton új terveket talált ki, de véghez is vitte azokat. Életműve megismételhetetlen és pótolhatatlan – szögezte le Tőzsér Árpád.
Dobos László 1930-ban Királyhelmecen született, tanulmányait Sárospatakon, illetve a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar–történelem–polgári nevelés szakán végezte. Jelentős közéleti munkásságának köszönhetően íróként, szerkesztőként, műkritikusként és politikusként is ismert volt.
A Szlovákiai Írószövetség magyar részlegének titkáraként meghatározó szerepet vállalt az Irodalmi Szemle létrehozásában, több évig volt a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális és közéleti szervezetének, a Csemadoknak az elnöke, egy időben a nemzetiségi ügyekért felelős tárca nélküli miniszter posztját is betöltötte.
A rendszerváltoztatás után négy évig az első szlovák parlament képviselője volt. 1989-ben a Magyarok Világszövetségének társelnökévé választották, majd 1994-ben több évtizedes, kiemelkedő közéleti és irodalmi munkásságáért Kossuth-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést, 2007-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!