Családja, barátai, valamint tisztelői és ismerősei körében vettek végső búcsút a héten elhunyt Dobos László Kossuth-díjas szlovákiai magyar írótól a hétvégén Pozsonypüspöki temetőjében.
2014. augusztus 03., 20:142014. augusztus 03., 20:14
A hosszú betegség után, július 25-én, életének nyolcvannegyedik évében elhunyt írót több százan kísérték el utolsó útjára. A gyászoló tömeggel megtelt a pozsonypüspöki temető ravatalozója előtti tér, a gyászolók között a felvidéki magyar közösség politikai és civil érdekképviseleteinek vezetőit, számos neves magyar közéleti személyiséget, valamint Magyarország pozsonyi külképviseletének tagjait is látni lehetett.
A szertartás gyászistentisztelettel kezdődött, ezt Fazekas László, a szlovákiai református keresztyén egyház püspöke tartotta. Dobos László író, műkritikus és politikus is volt egyidejűleg, ugyanakkor olyan ember, aki az „ahogy lehet generáció” tagjaként élte életét a felvidéki magyar közösség részeként – fogalmazott a püspök.
Írótársa, barátja, Koncsol László Dobos László életének főbb pillanatait idézte fel. Hangsúlyozta: Dobos László egész „termő életét” a felvidéki magyar közösségnek áldozta, felvidéki és egyetemes magyar intézmények, politikai, társadalmi és szellemi műhelyek egész sorát irányította, többet közülük maga hozott létre. „Nagyon betegen, halványuló tudatával is csak a nemzetünk, kisebbségi magyar nemzetrészünk sorsa érdekelte” – emelte ki Koncsol László.
Dobos Lászlótól, akit az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekint, a szaktárca és a Magyar Művészeti Akadémia nevében Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő búcsúzott. Hangsúlyozta: Dobos László az egész magyarság emblematikus alakja volt, aki nemcsak folyton új terveket talált ki, de véghez is vitte azokat. Életműve megismételhetetlen és pótolhatatlan – szögezte le Tőzsér Árpád.
Dobos László 1930-ban Királyhelmecen született, tanulmányait Sárospatakon, illetve a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar–történelem–polgári nevelés szakán végezte. Jelentős közéleti munkásságának köszönhetően íróként, szerkesztőként, műkritikusként és politikusként is ismert volt.
A Szlovákiai Írószövetség magyar részlegének titkáraként meghatározó szerepet vállalt az Irodalmi Szemle létrehozásában, több évig volt a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális és közéleti szervezetének, a Csemadoknak az elnöke, egy időben a nemzetiségi ügyekért felelős tárca nélküli miniszter posztját is betöltötte.
A rendszerváltoztatás után négy évig az első szlovák parlament képviselője volt. 1989-ben a Magyarok Világszövetségének társelnökévé választották, majd 1994-ben több évtizedes, kiemelkedő közéleti és irodalmi munkásságáért Kossuth-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést, 2007-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!