2013. február 01., 08:402013. február 01., 08:40
Szőnyi Andrea, a Zachor Alapítvány elnöke elmondta az MTI-nek, hogy Erdélyi Lajossal, akit mindenki Lalónak ismer, először akkor találkozott, amikor interjúkat készítettek az Auschwitz-túlélőkkel. Megragadta, hogy Erdélyi milyen jól mesél, és hogy nem elfogult, pedig az egész családját deportálták Marosvásárhelyről. Az 1929-ben született Erdélyi a könyvben azt írta meg, hogy milyen hatással volt az életére a koncentrációs tábor, az, hogy édesanyja és húga soha nem került elő, apja túlélte a poklot, de nem tudtak egymásról. Az auschwitzi transzportból a dörnhaui munkatáborba vitték, a helyet a foglyok csak „száraz krematóriumnak” nevezték, mert halálra éheztették őket a kemény munka mellett.
A fiatal fiúnak egy kőbányában kellett dolgoznia. Egyik névsorolvasásnál hallotta meg apja hangját, ez erőt adott neki, hogy ott van vele. Leírt egy történetet, arról, hogy egy tábor közelében lakó német nő rendszeresen ruhát és élelmet tett ki a ház elé az arra vonulóknak. A tábor felszabadulása után elment megköszönni a német asszonynak a segítséget, és ott találkozott az apjával, aki szintén köszönetet mondani ment a nőhöz. Együtt tértek haza Marosvásárhelyre. Amikor hazaértek, apja rabruhában a főtérre vonult és őrjöngött. Soha nem tudta földolgozni a vele és a családjával történteket, azt, hogy a feleségét és a kislányát megölték a lágerben. Egész életében visszavárta őket, azért sem hagyta el az erdélyi várost.
Fiát, Lalót is elkísérte az átélt borzalom, és nagy hatással volt a gyerekei nevelésére. Részletesen elmesélte nekik a túlélése történetét, elvitte őket Auschwitzba, arra tanította őket, hogyan kell túlélni. A visszaemlékezésében részletesen beszámol a II. világháború előtti marosvásárhelyi zsidó életről, a kettős kisebbségi (zsidó, magyar) létről. Erdélyi családja nem volt vallásos, az apa inkább a cionisták mellett állt. Fontos volt a családnak a magyar kultúra, az irodalom, József Attila, Ady Endre költészetének ismerete. Erdélyi Lajos kötődése a magyar zsidósághoz különös – jegyezte meg Szőnyi Andrea – nem vallásos, de egy idő után el kezdte fotózni az erdélyi zsidó temetőket, a képanyag kötetben is megjelent. A fotográfusról Laló címmel dokumentumfilm készült – emlékeztetett Szőnyi Andrea.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok