Grecsó Krisztián Megyek utánad című legújabb regénye elő- és utóéletének kulisszatitkaiba engedett betekintést Nagyváradon a péntek esti Törzsasztal, amelyen Kőrössi P. József moderátor ezúttal a budapesti íróval beszélgetett.
2014. október 19., 19:232014. október 19., 19:23
A sokak számára a Nők Lapjából is ismerős történetek során Daru és a nők viszonyát követhetjük nyomon. A regény elején Daru még kiskamasz, aki egyszer csak arra eszmél, hogy barátnője hamarabb érik nála, ami által viszont elvész az addig fennálló paradicsomi állapot, és a fiú immár soha többé nem fogja tudni, hogy a fokozatosan nővé váló lányok mit is akarnak pontosan.
Grecsó célja a regénnyel – mint a beszélgetésen elhangzott – tulajdonképpen a visszatekintés volt, meg akarta nézni korábbi énjeit, egoállapotokat, hiszen az évek során olyan fokú átalakuláson megyünk keresztül, hogy visszafele úgy nézhetünk egykori önmagunkra, mintha valaki más lenne ott.
Az író a könyv megjelenése óta pedig azt tapasztalta, hogy egy idő után az olvasó is elkezdi önmaga értékelését. Volt olyan eset is, amikor ismerőse jelezte, hogy a felesége a könyv hatására kezdett el korábbi kapcsolatairól mesélni, igaz, a férfi meg is kérte Grecsót, hogy többé ne írjon ilyeneket, mert nem kíváncsi ezekre a dolgokra – tette hozzá az író humorosan.
A történetek egyébként a Pletykaanyu című korábbi kötethez hasonlóan a dél-alföldi Viharsarokba kalauzolnak el, a periféria a szerző mostani hősei számára is meghatározó. A nyolc fejezetből összeálló regény során viszont csak Daru fejébe látunk bele, általa ismerkedünk meg a nőkkel is, akikkel összehozta az élet, és csak annyit tudunk meg róluk, amennyit a főhős megért belőlük. Hogy Daru mennyire azonos Grecsó Krisztiánnal, ezúttal sem tudhattuk meg, az író viszont annyit elárult, hogy vett egy-két példát a valóságból, és azokat írta át.
A beszélgetésen ugyanakkor elhangzott, hogy különösen jó év az idei a magyar irodalomban, számtalan jó könyv látott napvilágot. Grecsó – aki az Élet és Irodalom munkatársa – szerint viszont az kellene, hogy Nádas Péter megkapja végre az irodalmi Nobel-díjat, az ugyanis hatalmas lendületet adna az egész magyar irodalomnak. „Hátha majd jövőre”, zárta a gondolatot a szerkesztő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!