2012. február 14., 09:202012. február 14., 09:20
A stáb egész estés dokumentumfilmet készít az Antarktisz-kutatás és a szpeleológia (barlangtan) egyik úttörőjeként számon tartott Emil Racoviţă (1868–1947) tudományos életművéről. A Felfedező – The explorer munkacímet viselő film Európa és Dél-Amerika hét országában, valamint az Antarktiszon készül – közölte Xantus Gábor az MTI-vel. A filmes stáb célja behajózni a híres Belgica-expedíció (1897–1899) egykori útvonalát, a tervek szerint három hét alatt, még a sarki tél beállta előtt. Tavasszal a stáb több romániai és egy spanyolországi barlangban is forgat.
Megfordulnak a Scărişoara- jégbarlangban, majd több, a Bihar-hegységben található barlangrendszerben, végezetül a mallorcai Cueva del Drach-barlangban, ahol Racoviţă új rákfajokat fedezett fel, ennek hatására kezdte kutatni a föld alatti ökoszisztémákat. A felvételek utolsó szakasza Franciaországban és Belgiumban kezdődik, végül várhatóan ez év júniusában Norvégiában zárul. Víz alatti felvételeket is készítenek a több mint fél évszázada a tengerfenéken pihenő Belgica vitorláshajó roncsairól. A rendező elmondta: anyagi okok miatt csökkentett létszámú csapattal és fontos helyszínek, így Patagónia mellőzésével készül majd el a film, amelyet ősszel mutatnak be. A forgatáshoz speciális technikát használnak, ami a hideget, a vizet és a havat is kibírja.
Racoviţă, a híres Belgica-expedíció (1897–1899) természettudósa és fotográfusa a világon elsőként alapozta meg és dolgozta ki a bioszpeológiát, azaz a barlangok élővilágát kutató tudományágat. Kolozsváron létrehozta a világ első, ma is működő barlangkutató intézetét, és 110 éve készített háromdimenziós tudományos fényképfelvételei máig fennmaradtak. A háromárbocos Belgica nevű vitorlás öt nemzet fiait vitte az akkor még teljesen ismeretlen antarktiszi vizekre, hogy ott több tudományágra kiterjedő kutatásokat végezzenek. Közöttük volt a híres sarkkutató, Roald Amundsen is.
Belgák, norvégok, egy amerikai, két lengyel és egy romániai tudós két évet töltött a fagyos kontinensen, miközben hajójuk közel egy évet vesztegelt a jég fogságában. Elsőként teleltek át az Antarktiszon, és visszatérve rendkívül értékes tudományos anyaggal gazdagították az egyetemes tudomány tárházát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok