Nem csajozni, hanem szekuritátés kihallgatáson helytállni tanult 12 éves korától édesapjától Dragomán György marosvásárhelyi származású író – derült ki egyebek mellett pénteken.
2014. november 23., 19:012014. november 23., 19:01
A Fehér király és a Máglya szerzője a 6. Nagyváradi Könyvmaraton keretében megtartott Törzsasztalon mesélt életéről, műveiről, hőseiről. Nem csoda tehát, hogy első két regényének színhelye nagyon hajaz Erdélyre, azonban – mint azt Dragomán külön hangsúlyozta – mind a történetek, mind pedig a helyszínek fiktívek. „Nem tudnék történelmileg hiteles könyvet írni” – mondta.
A Máglya – ami egy 13 éves kislány, Emma történetét meséli el – egyébként olyan, mintha a Fehér király folytatása lenne, hiszen míg utóbbi a diktatúra éveit idézi fel, a most megjelent regény már rendszerváltás utáni történet, amiben visszaemlékeznek a múltra, az író azonban önálló műként tekint rájuk, amelyeket akár fordított sorrendben is lehet olvasni. Megtudhattuk ugyanakkor, hogy már majdnem készen áll a ciklus harmadik, egyben utolsó kötetével is, erről egyelőre annyit árult el, hogy 15 évvel a rendszerváltás után fog indulni a cselekménye.
Ady Endrére emlékeztek
Koszorúzással és rövid performansszal emlékeztek meg a hétvégén a 6. Nagyváradi Könyvmaraton keretében Ady Endre születésének 137. évfodulójáról. Az Ady Endre Emlékmúzeumban Mátyás Zsolt Imre színművész Ady-estjét követően a közönség soraiból többen is felolvastak kedvenc Ady-verseikből, ugyanakkor aznap nyílt meg a múzeum legújabb tárlata, ami nemcsak a költő, hanem a holnaposok életébe, munkásságába is betekintést nyújt.
A Riport, valamint az Europrint Kiadó és a Várad folyóirat közös rendezvénye egyébként még csütörtök este elrajtolt, a háromnapos mustra során olyan írókkal, költőkkel találkozhattak a váradi irodalomkedvelők, mint Láng Zsolt, Lőnhárt Melinda, de Markó Béla költői világával is megismerkedhettek.
Kiderült ugyanakkor, hogy sajnos jelen pillanatban az irodalomoktatás mindössze leckéknek a halmaza, nincs összekapcsolás sem a művek között, sem a világirodalommal vagy a történelemmel.
Ezért is hiánypótló a Krónika külső munkatársának, Molnár Juditnak a Nádpálca nélkül című irodalomtörténeti munkája, ami amellett, hogy próbál rendszert teremteni, méltatlanul elfeledett szerzőket is a figyelem középpontjába helyez.
A Budapesten született, majd India és Temesvár után Nagyváradon élő Tasnádi-Sáhy Pétert újságíróként és drámaíróként már sokan megismerhették, most novellái világába nyerhettünk betekintést. A békaember legendája című kötet olyan írások füzére, amelyeknek közük van egymáshoz, a szereplők is átfednek, hol konkrétan, hol sejthetően.
A szerző ugyanakkor kulisszatitkaiba is beavatott, elárulva, hogy mindig egy-egy kép adja a kiindulópontot az íráshoz. „De talán nem látom olyan tisztán a képet, mint Dragomán” – utalt vissza Tasnádi-Sáhy az egy nappal korábbi meghívott vallomására.
Az elmúlt időszak történései a romániai politikában olyanok, mintha Székely Ervin Bársonyszék és aszfalt című, legújabb regényének az országos promóciója zajlana – jegyezte meg a kötetet bemutató Szűcs László, a Várad főszerkesztője.
A váradi szerző – aki korábban parlamenti képviselő és egészségügyi államtitkár is volt – ugyanis rendkívüli humorral és iróniával keveri a fikciót a valósággal, a végeredmény pedig akárcsak előző regénye, A feljelentés esetében egy olvasmányos korrajz, amely rámutat, hogy a bársonyszékből könnyen az aszfaltra lehet kerülni, és az irány fordított is lehet, a politikai generációváltás pedig módszerváltást is jelent, az ifjú titánok sokkal gátlástalanabbak elődjeiknél.
A politika átszövi a Kós Károly publicisztikái című, rendkívül igényes kötetet is, amelyben több mint 600 oldalon keresztül követhetjük nyomon az erdélyi polihisztor közíró tevékenységét, az írások közötti illusztrációk pedig szintén az ő „tollát” dicsérik. A csíkszeredai Pallas-Akadémia kiadásában megjelent mű anyagát Sas Péter gyűjtötte és szerkesztette, s mint Sarány Istvánnak, a kiadó munkatársának bemutatójából megtudhattuk, Kósnak a politikától a művészetig mindenről volt véleménye, annak pedig hetven éven át számos műfajban hangot is adott.
A Zöldfától a Kék macskáig című munkájával ezúttal a monarchia korabeli nagyváradi vendéglőkbe kalauzol el Péter I. Zoltán. A mű az egy évvel ezelőtt megjelent, a kávéházakat bemutató Fizetek, főúr folytatása, és a korabeli sajtóbeszámolók és hirdetések alapján összeálló történetekből megtudhatjuk többek között, hogy nem mindegy, vendéglő vagy étterem, illetve hogy a bodegákban és sörcsarnokokban enni is lehetett.
A három helyszínen – Illyés Gyula Könyvesbolt, Silent kávézó és Ady Endre Emlékmúzeum – lezajlott események iránt egyébként a korábbi években tapasztaltnál is nagyobb érdeklődés mutatkozott, a szervezők ezért jövőre könyvvásárrá tervezik bővíteni a mustrát.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
szóljon hozzá!