Újabb klasszikus magyar drámát, Barta Lajos Szerelem című színművét rendezte meg Szatmárnémetiben Keresztes Attila, aki szerint fontos, hogy a rendezők ne csak a világirodalom klasszikusait állítsák színpadra.
2013. április 28., 17:472013. április 28., 17:47
2013. április 28., 18:142013. április 28., 18:14
A rendező, aki a múlt évadban még a a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának művészeti vezetője volt, 2006-ban a Csíki Játékszínben is megrendezte a darabot. A péntek esti bemutató szünetében Keresztes Attila az MTI-nek elmondta: már hét évvel ezelőtt szerelmes lett a darabba, amelyet Anton Pavlovics Csehov Három nővér című műve ihletett. Barta Lajos színművében megvan az a báj, amely csak magyarországi vidéki városban létezhet, és ez adja a darab sajátosságát – mondta a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója. Keresztes pályafutása alatt nem először fordul elő, hogy ugyanazt a darabot rendezi meg többször. Felidézte, hogy a Csárdáskirálynőt már háromszor színpadra állította különböző társulatokkal. Úgy véli, hogy ha megtalálja a megfelelő receptet egy bizonyos darabhoz, ami alkalmazható más társulatra is, akkor szívesen veszi elő ugyanazt a művet. A darab három lányról szól, akik férjhez akarnak menni, ezért is vannak jelentős hasonlóságok Barta Lajos drámája és Csehov remekműve között – jegyezte meg Keresztes Attila, aki 2009-ben a Három nővért is megrendezte Szatmárnémetiben. Mint mondta, annak az előadásnak a tapasztalata benne van a mostani produkcióban. A Szerelemben többek között Bessenyei István és Lőrincz Ágnes lép fel, az előadás díszlet- és jelmeztervezője Bianca Imelda Jeremias.
„»Az vagy nekem, mi testnek a kenyér«, mondja Shakespeare. Ebben az értelemben Barta Lajos műve éhezéstörténet: a szerelem, mint egy falat kenyér, úgy hiányzik abból a világból, amelyben hősei élnek. Ha mégis felsejlik, mint remény, úgy kapnak utána, akár az éhezők az utolsó morzsa után” – olvasható az előadás ismertetőjében, amely szerint Barta darabja a szerelem és a nőiség drámája. A Szerelem című előadás májusban és június első felében szerepel a Harag György Társulat műsorán, a produkciót román nyelven feliratozzák.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
szóljon hozzá!