Búcsúzik a pályától Kovács Levente vásárhelyi rendező

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió Színházában, a ma esti bemutató keretében az elsőéves és másodéves színész-mesterképzős hallgatók lépnek színpadra. A bemutató az egyetem 19 különböző szakán tanuló diákjának – leendő színészeknek, díszlettervezőknek, zenészeknek – a közös produkciója.

A rendező elmondta: „Meglehetősen ismeretlen darabról van szó, amelynek 1967-ben volt az ősbemutatója a pesti Vígszínházban Várkonyi rendezésében, nálunk eddig nem játszották, így holnap a darab erdélyi premierjét láthatja a közönség.” Az erdélyi származású Békeffy egyébként Kovács Levente kedvenc kabarészerzői közé tartozik, a két anyagyilkos ikerről szóló darab megragadta a fantáziáját. A mai bemutató lényegében a két mesterfokozatú színészosztály diákjainak nyilvános szereplése.

„A beleélés és a távolságtartás váltakoztatásával egyféle posztbrechti vonal mentén építkezik az előadás. A diákok szempontjából ez nagyon jó tapasztalat, kísérlet” – mondta a rendező. A Krónika arra volt kíváncsi, hogy a nyugdíjba vonuló rendező – aki körülbelül 130 előadást állított színpadra – miért ezt a darabot választotta „hattyúdalának”, és mit tart hosszú pályafutása során a legkimagaslóbb teljesítményének.

„Több, számomra is emlékezetes darabot említhetek. Például a Káin és Ábelt, a másik kedvencem pedig Brecht műve, az Egy fő az egy fő című darab volt. Ez a Békeffy-darab egy olyan vonulathoz tartozik, amelyhez például a Bolondok táncát is sorolnám, de egy Bulgakov-rendezésem is ide tartozik, A divatszalon titka, no meg egy másik Brecht-mű, a Dobszó az éjszakában. Persze ha emlékezetes előadásokról kell szólnom, akkor ott volt a Szép Ernő regénye alapján készült Lila ákác, vagy a Kakukk Marci, amelyeket szintén a fontosabb rendezéseimhez sorolok.” A Lila ákác – Kovács Levente rendezésében öt éven keresztül szerepelt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház repertoárjában.

Gáspárik Attila a tegnapi sajtótájékoztatón azt is elmondta: beindították a művészeti egyetem keretében a pedagógia szakot, tehát ezután bármely hallgató művészetpedagógiát is tanulhat. Úgy tűnik, az egyetem hamarosan megkapja az emelt szintű oktatási intézmény státust. Az intézmény nemrég százezer eurós pályázati öszszeget nyert a Tudományos Kutatások Hatóságától, amiből a könyvtárukat szeretnék fejleszteni, tökéletesítik az archívum digitalizálását, emellett az épülő bábszínház információs rendszerét, műszaki berendezését is részben ebből építenék ki.

Ősszel 200 ezer eurót kaptak – szintén pályázati úton, melyből további fejlesztéseket finanszíroznak, többek között az egyetem internetes adatbázisát építik ki. Lázok János egyetemi adjunktus a Symbolon című tudományos folyóirat legújabb számát mutatta be a hallgatóságnak.