
Rendkívül izgalmasnak és felkavarónak tartja Bródy János Alföldi Róbert sokat vitatott István, a király rendezését.
2013. augusztus 27., 17:172013. augusztus 27., 17:17
A mű szövegírója az MTI-nek elmondta: az előadás hatását az 1983-as bemutatóhoz tudja hasonlítani, és örül, mert Alföldi komolyan vette a darabot. „Harminc évvel ezelőtt váratlan és meglepő volt, hogy államalapító Szent István királyunk dalra fakad, és rockzenei környezetben fogalmazódik meg a magyar történelemben állandóan létező, újra meg újra felbukkanó konfliktus, ami a nemzeti önazonosság, a hagyományok védelme, valamint a megújítás, a progresszió, az európai integráció között feszül. A mostani előadás legalább annyira váratlan és meglepő, mert Alföldi elolvasta a szövegeket, megnézte, hogy a dalokból melyek szólhatnak a mai kor közönségéhez és ezeket hangsúlyozta nagyon hatásosan\" - jelentette ki Bródy János.
Az először 30 évvel ezelőtt, 1983-ban bemutatott rockoperát, Szörényi Levente és Bródy János művét augusztus 17-én, 18-án és 20-án mutatták be a Szegedi Szabadtéri Játékokon Alföldi Róbert rendezésében. Bródy János az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy a rendező mintegy kiemelte a darabot a történelmi kontextusból, hasonlóan a harminc évvel ezelőtti felfogáshoz. Hozzátette: az új előadás a ma emberének érezhetően jelentős élményt okoz, nem lehet mellette szó nélkül elmenni.
Arra a felvetésre, hogy Szörényi Levente zeneszerző néhány napja bírálta az előadás zenei minőségét, Bródy János azt mondta, úgy érzi, az első két szegedi estére még nem tudtak kellőképpen felkészülni a színészek, az előadók, és az augusztus 20-i volt az első igazi előadás. „Megállapodásunk a rendezővel már a legelején az volt, hogy a művet eredeti formájában mutatják be, a dalokon és a szövegeken nem változtat, cserébe viszont színházi nyelven szólva mi halott szerzőnek tekintjük magunkat, nem látogatjuk a próbákat, nem szólunk bele. Úgy tudom, hogy Levente, aki jobban foglalkozik a darab történelmi hátterével, beszélgetett Alföldivel, és bizonyos tekintetben a rendező az ő invencióit követte” – hangsúlyozta Bródy János.
A művet a budapesti közönség augusztus 30-án vagy 31-én, láthatja a Papp László Sportarénában, Bródy szerint „ekkor már egy nagyon jó és összefogott, a zenei megközelítés szempontjából is tökéletesen kimunkált” előadást láthatnak az érdeklődők.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!