2013. február 25., 07:522013. február 25., 07:52
A papírra fektetett főcél a település kulturális szervezeteinek az összefogása és egyesítése. A Vásárhelyen bejegyzett, de a közösségi életben jóformán ismeretlennek számító civil szervezet vezetői abból indultak ki, hogy a város kultúrmenedzsmentje és eseményszervezése számos hiányossággal küszködik.
Harasztovics Arnold alelnök szerint Marosvásárhely magyar művelődési élete nemhogy a kolozsvári szintet nem közelíti, de még a székelyudvarhelyit sem éri el. A RITTE azt szerette volna, ha még a hétvégén csatlakoznak az általa kigondolt fórumhoz a város kulturális alapítványai és egyesületei, azonban erre még a megjelent mindössze hat civil szervezet képviselője sem volt hajlandó.
A jelenlévők úgy vélekedtek, nem elegendő a jó szándék és a nemes cél néhány sorban való megfogalmazása, egy klaszter létrehozásához komoly előkészületek szükségeltetnek. A kezdeményezők olyan fontos nem kormányzati szervezeteket felejtettek el meghívni az alakuló ülésre, mint az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vagy a Kemény Zsigmond Társaság. A megjelentekben viszont olyan kérdések fogalmazódtak meg, mint például: mit nyújtana ez a tömörülés, vagy merre van a célhoz vezető út? Ugyanakkor szóvá tették, hogy az általuk képviselt szervezetnek esze ágában sincs más egyesülettel vagy alapítványnyal egyesülni.
Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos úgy vélekedett: a RITTE-sek állításai ellenére is Marosvásárhely a Székelyföld kulturális fővárosa, ahol 1990-től errefelé több mint 15 ezer művelődési eseményre került sor. „A mennyiséggel nincs baj, inkább a minőségen kellene sok esetben javítani” – vélekedett, mondván, hogy ezt nem klaszteralakítással kell megoldani. Lapunk kérdésére, miszerint egy olyan turisztikai és túrázószervezet, amelyről a városban szinte senki nem hallott, miért akar egy kulturális klasztert létrehozni és az élére állni, Imre Barna elnök kifejtette: egyedi tervvel rendelkeznek, és ő személy szerint más klaszterek menedzselésében is szerzett tapasztalatot. Az egybegyűltek abban egyetértettek, hogy február 28-án nem kerülhet sor a marosvásárhelyi kulturális civil fórum első ülésére, mint ahogy azt a kezdeményezők tervezték. A párbeszéd és az egyeztetés lehetőségét viszont senki nem vetette el.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.