Bordy Margit egyéni festészeti kiállítását nyitották meg a hétvégén a kolozsvári Barabás Miklós Céh galériájában.
2013. június 09., 15:472013. június 09., 15:47
Egy nyugalmat árasztó kis sziget volt ez az egy óra, az állandóság érzését keltő, ismerős kolozsvári arcokkal, a város életének egy olyan pillanatában, amikor egyszerre zajlik egy film és egy könyvfesztivál, mindenfelé idegen nyelveken beszélő fesztiválozók szaladgálnak egyik programról a másikra. A kiállítás alkotójának sikerült átadnia valamit abból az időtlen pillanatból, azokból az érzésekből, amelyek olyan erőteljesen kötődnek a képeihez. Bordy Margit munkái elsősorban az érzésekről szólnak.
A visszatérő szimbólumok (madarak, levelek, faágak, gyökerek) geometrikus elrendezése nem valami rejtvény, ami megfejtésre vár, sokkal inkább az ihletett pillanat hangulatát kifejező eszköz, ami ugyanakkor az egyéni asszociációknak és érzéseknek is nagy teret ad. A szintén gyakran megjelenő ablak, ajtó, kereszt, az égi és földi természeti motívumok pedig annak a földi és isteni világ közti átmeneti állapotnak a lenyomatai, amely csak az ihlet pillanatában tapasztalható meg. „Pasztelbe fogalmazott létformák térben és időben, ég és föld között, avagy az átmenet különleges varázsa” – így foglalta össze Németh Júlia műkritikus megnyitó beszédében a kiállításról és Bordy Margit művészetéről szóló gondolatait.
A természeti elemek átrendezése, környezetükből való kiragadása, illetve az emberi alakok motívumának a természeti környezetbe való beleszövése két olyan visszatérő kifejezésmód, amely a világ harmóniájának folytonos kereséséről szól. „Az ihlet különleges pillanata az életnek, olyankor a művész együtt él a világegyetem akaratával. Az életben mindennek meghatározott szerepe van: egy fának, egy hegynek, egy völgynek, minden élő és élettelen dolognak küldetése van” – idézte Németh Júlia az alkotó szavait. A keresés folyamata viszont nemcsak a rendkívüli pillanat, hanem a megfelelő kifejezőeszközök megtalálásának kihívása is, amely a költőként is tevékeny Bordy Margit verseiben is megfogalmazódik. Ezekből Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke olvasott fel néhányat. Bordy Margit kiállítása június 21-ig látogatható a kolozsvári Barabás Miklós Galériában (Farkas/Kogălniceanu u. 27.) június 11-től 14-ig 11 és 15 óra között, június 17-től 21-ig pedig 15 és 17 óra között.
Kassay Réka
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!