Bordy Margit egyéni festészeti kiállítását nyitották meg a hétvégén a kolozsvári Barabás Miklós Céh galériájában.
2013. június 09., 15:472013. június 09., 15:47
Egy nyugalmat árasztó kis sziget volt ez az egy óra, az állandóság érzését keltő, ismerős kolozsvári arcokkal, a város életének egy olyan pillanatában, amikor egyszerre zajlik egy film és egy könyvfesztivál, mindenfelé idegen nyelveken beszélő fesztiválozók szaladgálnak egyik programról a másikra. A kiállítás alkotójának sikerült átadnia valamit abból az időtlen pillanatból, azokból az érzésekből, amelyek olyan erőteljesen kötődnek a képeihez. Bordy Margit munkái elsősorban az érzésekről szólnak.
A visszatérő szimbólumok (madarak, levelek, faágak, gyökerek) geometrikus elrendezése nem valami rejtvény, ami megfejtésre vár, sokkal inkább az ihletett pillanat hangulatát kifejező eszköz, ami ugyanakkor az egyéni asszociációknak és érzéseknek is nagy teret ad. A szintén gyakran megjelenő ablak, ajtó, kereszt, az égi és földi természeti motívumok pedig annak a földi és isteni világ közti átmeneti állapotnak a lenyomatai, amely csak az ihlet pillanatában tapasztalható meg. „Pasztelbe fogalmazott létformák térben és időben, ég és föld között, avagy az átmenet különleges varázsa” – így foglalta össze Németh Júlia műkritikus megnyitó beszédében a kiállításról és Bordy Margit művészetéről szóló gondolatait.
A természeti elemek átrendezése, környezetükből való kiragadása, illetve az emberi alakok motívumának a természeti környezetbe való beleszövése két olyan visszatérő kifejezésmód, amely a világ harmóniájának folytonos kereséséről szól. „Az ihlet különleges pillanata az életnek, olyankor a művész együtt él a világegyetem akaratával. Az életben mindennek meghatározott szerepe van: egy fának, egy hegynek, egy völgynek, minden élő és élettelen dolognak küldetése van” – idézte Németh Júlia az alkotó szavait. A keresés folyamata viszont nemcsak a rendkívüli pillanat, hanem a megfelelő kifejezőeszközök megtalálásának kihívása is, amely a költőként is tevékeny Bordy Margit verseiben is megfogalmazódik. Ezekből Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke olvasott fel néhányat. Bordy Margit kiállítása június 21-ig látogatható a kolozsvári Barabás Miklós Galériában (Farkas/Kogălniceanu u. 27.) június 11-től 14-ig 11 és 15 óra között, június 17-től 21-ig pedig 15 és 17 óra között.
Kassay Réka
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!