
A kolozsvári Román Nemzeti Színház igazgatója, a többszörös UNITER-díjas Mihai Măniuţiu saját darabját viszi színre – Szebb az élet halál után címmel – a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban.
2014. június 19., 16:422014. június 19., 16:42
2014. június 19., 18:522014. június 19., 18:52
A szombati bemutatóról szólva a csütörtöki sajtótájékoztatón Csurulya Csongor művészeti vezető elmondta: „mindenképp meg kellett ezt lépnünk, de előbb fel kell nőnünk a »szerephez«. Kis színház vagyunk, vidéken dolgozunk, nem vagyunk túlfinanszírozva, de be kell bizonyítanunk saját magunknak, a szakmának és a közönségnek egyaránt, hogy mire vagyunk képesek.”
Nagy Pál színházigazgató arról beszélt, hogy a munka egyrészt igénybe vette a tizenöt éves színház szellemi és művészi erőtartalékát, másrészt akkora költségvetése van, mint két és fél átlagos műnek.
Măniuţiu kiemelte a színjátszás közszolgálatiságát, amelyet időnként elfelejtenek a felelős vezetők, majd úgy nyilatkozott: számára nem szokatlan kicsi és gyengén pénzelt társulattal dolgozni. „A darabom nem tekinthető kőtáblának, igazítani lehet az adott helyzethez. Ha kevés színészem van, akkor rövidítek a szövegen, adott esetben szereplőket hagyok ki. Ha jelen vagyok, a technika sem akadály, hiszen együtt a maximumot tudjuk kihozni a lehetőségekből” – fogalmazott az alkotó.
Măniuţiu elmondta: tisztában volt a fiatal társulat képességeivel, szerinte a művészek egyénileg és közösen is képesek jelentőset alkotni, a háromhetes próbafolyamat során pedig sok meglepetésben és kellemes csalódásban volt része. „Hiszem, hogy sikerült megtalálni a szöveg, mozgás és zene közti egyensúlyt. Darabom műfaja metaforikus kabaré, sokban hasonlít, vagy legalábbis emlékeztet A földműves és a halál című előadásra, amelyet tavaly rendeztem a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, Johannes von Tepl elfelejtett 16. századi író misztériumjátékából. Annál az adaptációnál a talk-show, a zenés-táncos műfajok elemeit használtam” – magyarázta.
A díszlet- és látványtervező, Tudor Lucanu – aki szintén a kolozsvári Román Nemzeti Színház munkatársa – már a rendező előtt négy héttel Udvarhelyre érkezett, együtt élt és dolgozott a Küküllő-parti társulattal. Az általa kreált színpadkép fő elemei egy hatalmas fa és 300 sörösláda.
A bemutatót szombat este 7 órától tartják. Az előadás előtt átadják az idei közönségdíjakat, búcsúztatják a távozó művészeket, és bejelentik az ősszel bemutatkozó új tagok nevét is. A Szebb az élet halál után című komédiát a házi bemutatót követően ősztől bérletes előadásként játssza majd a társulat.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!