2013. január 31., 08:112013. január 31., 08:11
A Fazekas Mihály, Móricz Zsigmond és Bessenyei István által jegyzett darab az ismert magyar irodalmi klasszikust a szatmári népi kultúra, a helyi néphagyományok és hiedelemvilág közegébe ágyazva tárja a nézők elé. Fazekas Mihály Lúdas Matyija minden elemében az autentikus népmeséken alapul, mesés fordulatai és nyelvezete révén szorosan igazodik e népművészeti műfajhoz. Fazekas alkotása alapján Móricz Zsigmond realista színpadi művet írt, és az eredeti történet szereplőinek sorát Éva és Kobak alakjával bővítette ki.
A klasszikus történetből Bessenyei István szatmári színész-rendező sajátos szövegkönyvet dolgozott ki, és az előadást is ő rendezte. A rendező elsősorban a mesei elemekre és játékosságra összpontosított, amelyet népzenei kísérettel tár a nézők elé. Az előadás kerettörténetét egy Erdély-szerte ismert népi hagyomány, a bábuégetés adja. Egy falusi közösségben indul az előadás cselekménye, ahol a gonoszt megtestesítő bábut hordozzák körül, hogy az újévi szokásoknak megfelelően szimbolikusan megsemmisítsék azt. A Lúdas Matyi– történetet egy hirtelen kirobbanó konfliktus idézi fel, amelyben testet ölt a jó és rossz erőit képviselő Lúdas Matyi és Döbrögi alakja.
A konfliktus körül kialakuló forgatagban a bábu Döbrögivé változik, a falu népe pedig eljátssza (megéli) a klasszikus történetet, melyben az egyszerű népi hős háromszor bünteti meg a hatalmaskodó földesurat. A produkció dramaturgja és rendezőasszisztense Bessenyei Gedő István, díszletét és bábjait Baráth Csaba Attila tervezte, jelmezeit pedig Szabó Anna. A néptáncelemekkel megtűzdelt előadás koreográfusa Nagy Orbán, zenei vezetője pedig Fejér Kálmán. A produkciót pénteken 18 órától tekinthetik meg az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok