2010. március 10., 10:272010. március 10., 10:27
Berszán Zsolt a kiállítás tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tárlat nemcsak azért fontos számára, mert az első önálló magyarországi kiállítása, hanem azért is, mert ilyen formában és ilyen sok művét még soha nem mutatták be.
A csíksomlyói művész alkotásainak bemutatásakor felhívta a figyelmet arra, hogy művészetét évek óta a fekete szín és a féregmotívumok dominálják. Habár első ránézésre nehéz lehet megemészteni azokat, mégis figuratív művekről van szó, amelyek főleg építési szilikonból készülnek. Ez az anyag – amelyet tudomása szerint csak egy orosz képzőművész használ rajta kívül – egy alternatív életformát fejez ki, akárcsak a féreg, amely amellett, hogy mindent szétrág, át is alakítja az anyagot, élettel tölti meg azt – fogalmazott Berszán Zsolt.
„Az alkotásaimnál mindig nyitva hagytam bizonyos kérdéseket: legtöbb művemet lehet elmúlásként, de lehet a gyógyulás vagy a születés aktusaként is értelmezni” – mondta, miközben egy betonkoporsóban fekvő emberalak köldökzsinórját feszítette ki a hallgatóság felé. A mintegy kéttucatnyi alkotást megjelenítő kiállítás további sajátossága, hogy az eddigi két romániai tárlattal szemben itt egy helyspecifikus installáció is megtekinthető. A Modembe épített, barlangot idéző szilikonszoba a „magát az univerzum közepének érző embert” helyezi be egy másik organizmus belsejébe, hangsúlyozva esendőségünket.
Gulyás Gábor, a Modem igazgatója elmondta: az intézmény legfontosabb, a határon túli magyar képzőművészetet érintő kapcsolata a kolozsvári képzőművészeti egyetemmel áll fenn. Az együttműködés keretében kétévente egymás városaiba szerveznek tárlatokat, bár a mostani kiállítás nem ennek a sorozatnak a része. Idén a Modem két tárlata kerül bemutatásra Kolozsváron, jövőre pedig egy közös projektet szerveznek. Az igazgató hozzáfűzte, hogy keresik a kapcsolatot a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel, ahol idén indul kurátorképzés, ilyen képzés pedig Magyarországon jelenleg nincs.
A Genezis-projekt című tárlatot március 11-én Kelemen Hunor művelődési miniszter nyitja meg, az érdeklődők pedig június 20-áig látogathatják azt.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.