2011. február 14., 09:582011. február 14., 09:58
Wim Wenders háromdimenziós alkotását óriási várakozás előzte meg. A német rendező már 25 éve tervbe vette, hogy filmet készít a modern tánc úttörőjeként hírnevet szerzett Pina Bauschról. A produkció előkészületei 2009-ben kezdődtek meg, Pina Bausch váratlan halála azonban kérdésessé tette a forgatást. A koreográfus táncosai, valamint munkásságának rajongói arra buzdították Wenderst, hogy folytassa a projektet. Az eredmény az első háromdimenziós művészfilm lett – ahogy Berlinben emlegetik az úttörőnek szánt alkotást.
A fesztivál másik fontos 3D-s munkája, Werner Herzog Cave of Forgotten Dreams című dokumentumfilmje szintén tegnap ünnepelte premierjét. A rendező azonban már korántsem lelkesedik annyira a háromdimenziós alkotásokért. Mint mondta, első, és minden bizonnyal egyetlen 3D-s filmjét forgatta Franciaországban, ahol egy olyan barlangba nyert bebocsátást, amely 30 ezer éves barlangi rajzokat rejt. Kutatók 1994-ben fedezték fel a mintegy 470 rajzot, amelyet most a szélesebb közönség is megismerhet. Herzog filmjében tudósokkal készült interjúk is helyet kaptak. Bemutatkozott ugyanakkor a játékfilmek versenyében a Les contes de la nuit című francia alkotás is, Michel Ocelot filmje szintén tartalmaz háromdimenziós elemeket, a két főszereplő, a váratlan kalandokba keveredő fiú és lány ugyanis 3D-s trükkfigura.
| Két százalékkal kevesebb mozijegyet váltottak tavaly az EU-országokban, mint 2009-ben – közölte az Európa Tanács égisze alatt működő European Audiovisual Observatory nevű intézet, amely 1992 óta készít felméréseket a kontinensen az audiovizuális termékek piacának alakulásáról. A csaknem 500 millió lakosú Európai Unió országaiban összesen 961 millió mozijegyet adtak el tavaly, tehát a csecsemőket is beleszámítva átlagosan majdnem kétszer ment el moziba az év folyamán az uniós polgár. Általános tapasztalat, hogy a háromdimenziós filmek fellendítették a forgalmat, de már nem olyan mértékben, mint 2009-ben. Az eladott jegyek száma összességében két százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző esztendőben. Igaz, a most közzétett ideiglenes adatok szerint 2010-ben elég nagy eltérések mutatkoztak az európai országok között abban a tekintetben, hogy miként változott a mozilátogatók száma. Egyes országokban rekordszámú jegyet adtak el, míg másutt jelentősebb visszaesést tapasztaltak. Romániában például harminc százalékkal nőtt az értékesített jegyek száma, igaz, így is alig 7 millióan nézték moziban az aktuális filmeket, miközben a jóval kisebb Magyarországon is elkelt 10,9 millió jegy. |
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az idei fesztivál programján 58 ország csaknem négyszáz filmje szerepel. A szervezők 300 ezer mozijegyet kínálnak az érdeklődőknek, ezzel a Berlinale a filmvilág legnagyobb közönségfesztiválja. A legjobbaknak járó Arany- és Ezüstmedvéket február 19-én osztják ki, a fesztivál 20-án a nézőknek szentelt nappal zárul.
Dzsafár Panahi iráni rendezőről, a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének politikai okok miatt hiányzó tagjáról szólt a pénteki nap a Berlinálén: a filmes szakma tiltakozó akciót szervezett, és levetítették a művész Pályán kívül című filmjét is. Dzsafár Panahit hazájában hatévi börtönbüntetésre ítélték, emellett 20 évre eltiltották az alkotói tevékenységtől. A rendező nem hagyhatja el Iránt, ahol rendszerellenes propagandatevékenység miatt ítélték el. Panahi fontos szereplője volt a Mahmúd Ahmadinezsád vitatott újraválasztása után kibontakozó ellenzéki megmozdulásoknak 2009-ben. A művész idén tagja lett volna a versenyben lévő nagyjátékfilmekről döntő nemzetközi zsűrinek, amelyet Isabella Rossellini színésznő vezet. Épp Rossellini volt az, aki pénteken felolvasta Panahi üzenetét, s Dieter Kosslick fesztiváligazgató szerint az iráni rendező telefonon keresztül fültanúja volt a pályatársak szolidaritási akciójának. „Mint társadalomkritikus filmkészítő azzal kell szembesülnöm, hogy többé nem mutathatom be népem gondjait” – tolmácsolta Dzsafár Panahi szavait Rossellini. „De nem szűnök meg arról álmodni, hogy húsz év múlva e gondok közül már egy sem létezik, és akkor hazám jólétéről készítek majd filmeket” – írta a rendező.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Látogatottsági adatok