2011. február 14., 09:582011. február 14., 09:58
Wim Wenders háromdimenziós alkotását óriási várakozás előzte meg. A német rendező már 25 éve tervbe vette, hogy filmet készít a modern tánc úttörőjeként hírnevet szerzett Pina Bauschról. A produkció előkészületei 2009-ben kezdődtek meg, Pina Bausch váratlan halála azonban kérdésessé tette a forgatást. A koreográfus táncosai, valamint munkásságának rajongói arra buzdították Wenderst, hogy folytassa a projektet. Az eredmény az első háromdimenziós művészfilm lett – ahogy Berlinben emlegetik az úttörőnek szánt alkotást.
A fesztivál másik fontos 3D-s munkája, Werner Herzog Cave of Forgotten Dreams című dokumentumfilmje szintén tegnap ünnepelte premierjét. A rendező azonban már korántsem lelkesedik annyira a háromdimenziós alkotásokért. Mint mondta, első, és minden bizonnyal egyetlen 3D-s filmjét forgatta Franciaországban, ahol egy olyan barlangba nyert bebocsátást, amely 30 ezer éves barlangi rajzokat rejt. Kutatók 1994-ben fedezték fel a mintegy 470 rajzot, amelyet most a szélesebb közönség is megismerhet. Herzog filmjében tudósokkal készült interjúk is helyet kaptak. Bemutatkozott ugyanakkor a játékfilmek versenyében a Les contes de la nuit című francia alkotás is, Michel Ocelot filmje szintén tartalmaz háromdimenziós elemeket, a két főszereplő, a váratlan kalandokba keveredő fiú és lány ugyanis 3D-s trükkfigura.
| Két százalékkal kevesebb mozijegyet váltottak tavaly az EU-országokban, mint 2009-ben – közölte az Európa Tanács égisze alatt működő European Audiovisual Observatory nevű intézet, amely 1992 óta készít felméréseket a kontinensen az audiovizuális termékek piacának alakulásáról. A csaknem 500 millió lakosú Európai Unió országaiban összesen 961 millió mozijegyet adtak el tavaly, tehát a csecsemőket is beleszámítva átlagosan majdnem kétszer ment el moziba az év folyamán az uniós polgár. Általános tapasztalat, hogy a háromdimenziós filmek fellendítették a forgalmat, de már nem olyan mértékben, mint 2009-ben. Az eladott jegyek száma összességében két százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző esztendőben. Igaz, a most közzétett ideiglenes adatok szerint 2010-ben elég nagy eltérések mutatkoztak az európai országok között abban a tekintetben, hogy miként változott a mozilátogatók száma. Egyes országokban rekordszámú jegyet adtak el, míg másutt jelentősebb visszaesést tapasztaltak. Romániában például harminc százalékkal nőtt az értékesített jegyek száma, igaz, így is alig 7 millióan nézték moziban az aktuális filmeket, miközben a jóval kisebb Magyarországon is elkelt 10,9 millió jegy. |
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az idei fesztivál programján 58 ország csaknem négyszáz filmje szerepel. A szervezők 300 ezer mozijegyet kínálnak az érdeklődőknek, ezzel a Berlinale a filmvilág legnagyobb közönségfesztiválja. A legjobbaknak járó Arany- és Ezüstmedvéket február 19-én osztják ki, a fesztivál 20-án a nézőknek szentelt nappal zárul.
Dzsafár Panahi iráni rendezőről, a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének politikai okok miatt hiányzó tagjáról szólt a pénteki nap a Berlinálén: a filmes szakma tiltakozó akciót szervezett, és levetítették a művész Pályán kívül című filmjét is. Dzsafár Panahit hazájában hatévi börtönbüntetésre ítélték, emellett 20 évre eltiltották az alkotói tevékenységtől. A rendező nem hagyhatja el Iránt, ahol rendszerellenes propagandatevékenység miatt ítélték el. Panahi fontos szereplője volt a Mahmúd Ahmadinezsád vitatott újraválasztása után kibontakozó ellenzéki megmozdulásoknak 2009-ben. A művész idén tagja lett volna a versenyben lévő nagyjátékfilmekről döntő nemzetközi zsűrinek, amelyet Isabella Rossellini színésznő vezet. Épp Rossellini volt az, aki pénteken felolvasta Panahi üzenetét, s Dieter Kosslick fesztiváligazgató szerint az iráni rendező telefonon keresztül fültanúja volt a pályatársak szolidaritási akciójának. „Mint társadalomkritikus filmkészítő azzal kell szembesülnöm, hogy többé nem mutathatom be népem gondjait” – tolmácsolta Dzsafár Panahi szavait Rossellini. „De nem szűnök meg arról álmodni, hogy húsz év múlva e gondok közül már egy sem létezik, és akkor hazám jólétéről készítek majd filmeket” – írta a rendező.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok