Hirdetés

Berecz András volt a gyergyói tábor díszvendége

Eredeti gyergyószéki népdalokat tartalmazó, CD-melléklettel ellátott kötetet is ismertettek a múlt héten lezajlott 4. Gyergyói Tánc- és Zenetáborban. A térség hagyományos értékeit „újratanító” tábor díszvendége Berecz András volt.

Balázs Katalin

Pethő Melánia

2015. augusztus 10., 17:362015. augusztus 10., 17:36

A gyergyai szép, ragyogós… címmel jelent meg kötet 39 gyergyószéki népdallal. A kottával és CD-melléklettel kiegészített kiadványt a múlt héten lezajlott Gyergyói Tánc- és Zenetáborban ismertették Gyergyóremetén. És hogy mindez miért fontos, azt Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, a tábor díszvendége mondta el, aki meg is ajándékozta a táborozókat.

A Házi használatra alcímmel ellátott, Gyergyóremete község és a Nexus Alapítvány által közösen megjelentetett kötet után már most soakn érdeklődnek. A kiadványt Kisné Portik Irén illusztrálta, de a remetei Nagy József fényképgyűjteményéből is sok képet felhasználtak a kötetben. A CD-mellékletre Erőssné Sándor Judit és Erőss Réka énekelte fel a dalokat

Mások a dallamok, mert mások az emberek

„Ezeket a népdalokat a Bartók-archívumból szedtem össze. Bárki megtalálhatja a világhálón. Recsegős fonográf-felvételekből tanultuk újra, és tanítottam már a Gyergyói tábor tavalyi résztvevőinek is. A gyerekek már éneklik. Bátyámmal, Sándor Csabával állítottuk össze a kötetet, a hangfelvételt is. Eleinte zenekarral akartuk felvenni, de rájöttünk, ha kíséret nélkül éneklem fel, a gyermek tisztábban meghallja a hangokat, könnyebben megtanulja a dalokat” – mesélte lapunknak a tánctábor népdaloktatója, Erőssné Sándor Judit.

A jelenleg Sepsiszentgyörgyön élő művész a Háromszék Táncegyüttes tagja, több szálon kötődik a népdalhoz. „Édesanyám gyergyóalfalvi, édesapám Csíkszentdomokoson született, azért is érdekel ennyire a Gyergyói-medence népzenéje” – mondta, hozzátéve, hogy most kezdték el igazán a gyűjtést. Bár gyerekként otthon, idős bácsikáktól sok nótát hallottak, akkor még nem voltak annak tudatában, hogy milyen fontos, hogy megjegyezzék, megtanulják ezeket. Ami még fellelhető most próbálják lejegyezni testvérével együtt. „Lehet még gyűjteni, de türelemmel. Egyszer az új stílusú dallamok kerülnek elő, aztán a régiesebbek, amik csak erre a vidékre jellemzőek” – fogalmazott.

„A legtöbb itteni dallamot Gyimesben is, Felcsíkon is meg lehet találni, de más a díszítés, mint ahogy mások az itteni emberek is. A népdalokban az a csodálatos, hogy egyszerű emberek ilyen dolgokat tudtak megfogalmazni” – magyarázta Erőssné Sándor Judit.

Amikor magára ismer az ember

„Miután Berecz András hazakísérte a gyergyói népdalokat, melyeket Bartók, Kodály és Molnár Antal gyűjtött a Gyergyói-medencében a múlt század elején, a magyar népzenekultúra térképén egy új szín árnyalatai tűntek fel: Gyergyóé. Milyen idejében! Mert mi már hajlandóak voltunk elhinni, hogy színtelenül és eszköztelenül állunk ezen a térképen. Holott íme: volt és van gyergyói népdal, volt és van gyergyói tánc! – olvasható a kötet előszavában Remete polgármestere, Laczkó-Albert Elemér ajánlásaként. – A mi népdalaink nyelvileg, hangzásilag gyakran a szokatlanság és a valóság talajától messzire emelkedő képek, illetve képtelenségek: magunkra ismerhetünk bennük. Ebben segít és erősít ez a kiadvány, önkifejezésünknek olyan eszköze, ami rögtön az egyetemesség irányába mozdíthat el bennünket. Hallgatni, tanulni, énekelni kell e lemez anyagát! Mindenekelőtt a gyergyóiaknak.”

Berecz András neve gyakran elhangzik, ha gyergyói népdalokról, néptáncról van szó. Az archívumot ő is gyakran igénybe veszi, és a régi dalokat visszatanulgatja. Budapesten él, de onnan Erdélyben jártakor hazahozza. A táborban tartott előadását is népdaltanítással fűszerezte meg.

„Valami jó nótát, környékre valósit elfújok. De már annyit tanítottak itt Juditék, hogy előbbre vagytok, mint én. Ki sem merem nyitni a szájamat valami nótára” – mondta, majd mégis ki merte nyitni, egy olyan népdalt énekelve el, ami szerinte a zenetörténet meghatározó része. „Annak idején, amikor Kodály gyűjtötte itt, Gyergyóban 1910-ben, akkor ebből egy olyan porverés lett Budapesten, hogy ettől a daltól a magyar zene változott meg” – mondta. „Túl vagy rózsám, túl vagy a málnás erdején / A málnás erdején / De én innen sírok, a bánat mezején / A bánat mezején / Szivárvány havasán felnőtt rozmaringszál / Felnőtt rozmaringszál / Engem szavaiddal biztató violám / Biztató violám / Jó estét, jó estét adjon Isten kincsem / Adjon Isten, kincsem / Piros hajnal után ragyogó napfényem / Ragyogó napfényem” – énekelte Berecz, majd a közönséget is bevonva többször elismételte.

„Mennyi szépség, mennyi tapintat van ebben a dalban. Ez hibátlan. Ebből meg kell tanulni valamit. Ha nem egyébért, azért, mert nehéz. Azért is, hogy amikor egymás ablaka alatt elmentek, s valamelyik már behullt az ágyba, így köszönjetek neki jó estét. Mert ebben a reggel is benne van. Ez a beszéd: úgy köszönni valakinek jó estét, hogy abba a másnap reggel is benne legyen. Ennél nagyobb remény nincs is. – dicsérte a dalt a Kossuth-díjas művész. – Nézzétek meg a napraforgót, mit csinál. Ki tudja, meddig forog nap után? Körülbelül egy óra, fél kettőig. Pedig a nap sokkal melegebb két órakor, mint volt fél kettőkor, de avval már nem törődik a napraforgó. Miért? Mert megy lefelé. Őt addig érdekli a nap, amíg az fölfele kapaszkodik. Aztán viszontlátásra. Megfordul, és várja keletről. Ilyen ez a nóta is, ilyen napraforgó-köszönés. Ezzel azt szólítod meg, akit mértéken felül szeretsz. Mint a napot.”

Berecz a közös éneklés két szabályát is megosztotta a hallgatósággal. Szerinte ezek közül az első: ha csak a melletted ülő miatt nem vagy hajlandó énekelni, ne nézz rá. A második: ha a melletted ülő hallgat, a könyököddel kell bátorítanod az éneklésre.

„Ha hamis vagy is jót cselekszel. Az egyik itt hamis, a másik ott hamis, együtt pedig jó. Mert egyformán hibázni nem lehet. A jót fogjuk körbehibázni. Ezt a nótát használjátok egészséggel, mert olyan, mint egy névkártya. Ebbe minden belésűrűsödött, ami egy zenéből és egy szövegből érvényes és emberi” – fogalmazott Berecz. A díszvendég végül két közmondásba rejtett bölcsességgel is megajándékozta a jelenlevőket: „Munkát ne dicsérj, kocsmát ne ócsárolj. Magad, hogy meg ne botolj, másnak is világolj”.

Újra felfedezett értékek

Az immár negyedszer megszervezett Gyergyói Tánc- és Zenetábor elsődleges célkitűzése ez, hogy az „elműviesedett” népdalok és az „eredetiségét vesztett” táncok helyett a tiszta forrásból vett Gyergyói népzenét és néptáncot tanítsa újra a környékbelieknek, és minden érdeklődőnek. Közel kétszáz résztvevővel, tánc- és zeneoktatással, előadásokkal, szabadidős programokkal zajlott az idei tábor – összességében sikeres rendezvényt tud maga mögött a gyergyóremetei Balás Gábor Művelődési Ház.

A rendezvény sikerét abban is mérik a szervezők, hogy az eddigi kiadásokhoz képest az idei volt az első, aminek jóval több volt az idegenből érkező résztvevője, mint a helybéli, illetve, hogy sok új arc is feltűnt idén. Szintén pozitívum, hogy a táborozókhoz csatlakozott a gyergyószentmiklósi Hóvirág Néptáncegyüttes 25 fővel, és évről évre külföldiek is érdeklődnek a rendezvény iránt.

A hétvégi kiértékelőn az is elhangzott, a tábor iránti egyre növekvő érdeklődés miatt sokasodnak a szervezési és finanszírozási feladatok – időben fel kell készülni ezekre a következő tábor előtt. Kihívás továbbá a szervezők számára a felnőttek bevonása, hisz annak ellenére, hogy a tábor nem korosztályhoz kötött, a résztvevők átlagéletkora 14-15 év.

„Csak akkor várható az igyekezet pozitív hozadéka, ha a térség egységesen vesz részt a visszatanulási folyamatban” – mutatott rá Nagy József történész, a tábor szervezőinek egyike. Hangsúlyozta: a békéscsabai Farkas Tamással folytatott gyűjtőmunkája során bebizonyosodott, hogy a gyergyói tánc és zene a térségben nagyjából egységes.

„Ennek számos pozitív hozadéka lehetne többek között a gyergyóiság, a térségi öntudat megerősítése. Ezelőtt száz évvel volt egy nagyon erős gyergyói regionális öntudat. Most itt vannak ezek a kulturális források, amik együttműködésre késztetnek, amiknek akár konfliktusmegoldó szerepük is lehet” – mutatott rá Nagy József.

Figyelni kell az eredetiségre

„A gyergyói tánc volt, van és lesz. De sajnos létezik a félreértelmezett variáció: a mai fiatalok között nagyon sokan a nótát is népdalként éneklik” – jelentette ki Ivácson László. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője kifejtette: vannak tájegységek, amelyek táncukról váltak híressé. A gyergyói táncok elműviesedésük miatt nincsenek jelen a táncházmozgalomban, ezért a vidék ezen a kulturális csatornán keresztül nem válhatott híressé. Az eredeti lépések, dallamok újratanulásával viszont esélye lehet a térségnek bekerülni a táncházmozgalom körforgásába.

„Most kerül tisztázásra ennek a tájegységnek a tánca. Nagyon kell vigyázni, hogy ne kerüljenek be hamis elemek” – fogalmazott a szakember. Mint mondta, az adatgyűjtés ebben a folyamatban a leglényegesebb, és bár sikerült a vidéken tiszta forrásokat találni, még mindig vannak települések, ahol egyelőre nem találtak adatközlőket. Ezért is kérnek mindenkit, akik úgy érzik, hogy gyergyói csárdás vagy verbunk terén megmutatnák saját figuráikat, keressék a gyergyói tánctábor szervezőit. A gyűjtőkkel akár a remetei néptánccsoporton vagy a művelődési házon keresztül is felvehetik a kapcsolatot.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
2025. november 19., szerda

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba

A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba
Hirdetés
Hirdetés