2010. június 14., 08:072010. június 14., 08:07
A szabadtéri rendezvényeket ünnepi műsor és tudományos előadás követett a nagykárolyi Szent László Közösségi Házban, ahol helyi középiskolások mutattak be irodalmi összeállítást Kaffka műveiből. A kulturális műsort Végh Balázs Béla irodalomtörténész előadása előzte meg, aki az írónő regényeinek időszerűségéről beszélt.
„A posztmodern irodalomtudomány átírja a hagyományos Kaffka-képet. Abból indul ki, hogy a regény önmagát folyamatosan újraszülő műfaj. Ez a folyamatosság az alkotás és a befogadás felől egyaránt érvényesül” – véli a szakértő, aki szerint minden újraolvasás egyben újraértelmezés is. Végh hozzátette, a mai Kaffka-olvasók többségében a korábban kialakított irodalomszociológiai és feminista szemlélet alakította kép él: az írónő regényeit a társadalomkritika, illetve a női emancipáció felől értékelik.
„Kaffka folyamatosan jelen van a mai irodalmi tudatban, újra kiadják műveit, főleg regényeit, legutóbb naplóját, és benne van az irodalomtudományi diskurzusban” – tette hozzá lapunk kérdésére az irodalmár. A közösségi ház kistermében a műsor teljes ideje alatt látogatható volt Bihari Beatrix Renáta, Nagykárolyból elszármazott, Budapesten élő művész, irodalmi személyiségek ihlette grafika-kiállítása, amely csütörtöki megnyitóját a helyi Collegium régizene-együttes játéka színesítette. Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, a város tervei között szerepel a Kaffka-szülőház irodalmi emlékházzá alakítása. „A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársai szívesen segítenének kiállítási tárgyakkal, valamint helyi szinten is találnánk anyagot az állandó tárlathoz” – fogalmazott a városvezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Látogatottsági adatok