
Fotó: Szigeti Vajk István
Az olasz régizene a Csíkszeredai Régizene Fesztivál idei fő témája, az idei mottó pedig: „La bella musica italiana”. A rendezvényt július 9–12. között tartják, és idén is számos újdonsággal bővül a fesztivál kínálata.
2015. július 05., 19:152015. július 05., 19:15
Míg tavaly a francia régizene kapott főszerepet, idén az olasz régizenét mutatják be a július 9–12. között zajló Csíkszeredai Régizene Fesztivál közönségének.
„A francia eléggé intellektuális zene, az olasz közvetlenebb, szabadabb, gyönyörű, fülbemászó dallamok vannak benne. Jövőre a német zenére koncentrálunk. Az európai zenében ezek a legmeghatározóbb irányvonalak, melyek egész Európa zenei kulturáját befolyásolták” – magyarázta Filip Ignác, a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Hargita Megyei Tanács által szervezett fesztivál igazgatója a hétvégi sajtótájékoztatón.
A „La bella musica italiana” mottójú fesztivál fő helyszíne a csíkszerdai Mikó-vár, de lesznek koncertek a Szent Ágoston-templomban és a református templomban, valamint Csíkbánkfalván és Gyergyószárhegyen is, ugyanakkor a hazai zenészekből álló Barokk Fesztiválzenekar Bukarestben is fellép.
A középkortól a barokkig
A nulladik napon, július 8-án, szerdán egy kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, amelyen a fesztivál 35 éve a téma, a moderátor Boér Károly lesz. A fesztivál négy napja alatt kiváló európai mestereket és fellépőket hallhat a közönség: itt lesz a lombardiai La Fonte Musica együttes, a franciaországi Lacertae – utóbbi egy ritka hangszert, a szerpentet is megszólaltat –, a luxemburgi Artemandoline, a németországi Santenay együttes vagy a többnemzetiségű Balkan Baroque Band.
A hazai együttesek közül a bukaresti Lyceum Consort, a nagykárolyi Carmina Renascentia, a kolozsvári Flauto Dolce és a Transylvania Barokk Együttes, a sepsiszentgyörgyi, brassói, csíkszeredai zenetanárokból álló Codex és a baróti Kájoni Consort lesz hallható.
A programban korai középkori, középkori, korai reneszánsz, reneszánsz, korai barokk és késő barokk szerzemények is szerepelnek. A koncertek mellett számos kiegészítő programmal is várják az érdeklődőket a szervezők: lesz esti örömzenélés, szombaton gyerekek számára tartanak játszóházat, kézműves-foglalkozásokat, de utcán zenélő muzsikusokkal lehet majd találkozni a Majláth Gusztáv Károly téren és a csíksomlyói kegytemplom előtt, a koncertek előtt pedig a Régizene Nyári Egyetem diákjainak biztosítanak fellépési lehetőséget.
A Régizene Nyári Egyetemet 2008 óta szervezik meg a fesztivállal párhuzamosan, ezúttal kilenc kurzussal tartják. Idén a Cultura Nostra Egyesület a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának támogatásával a több mint ötven jelentkező közül hét kisebbségi résztvevőnek ösztöndíjas helyet tud felajánlani.
Hagyomány és megújulás
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a fesztivál szervezési folyamatáról és az újdonságokról beszélt. Az igazgató a fesztivál arculatáról elmondta, tiszteletben tartva a nyolcvanas évek arculatát, a Mérey András grafikus által rajzolt figuráját „viszik tovább”, de mindig meg tud újulni az arculat, Ádám Gyula és Botár László munkájának köszönhetően. Idén egy színvonalas, tartalmas, színes műsorfüzetet forgathat a fesztivál közönsége, új honlapja is van a rendezvénynek (www.regizene.ro), ahol három nyelven követhető a program.
A tavalyi fesztivál műsorát lemezen is megjelentették, ugyanakkor egy promóciós kisfilm is elkészült, melyet Csíki Zsolt „ajándékozott” a fesztiválnak. Az intézmény korábban pályázatot hirdetett, amelyre plakett vagy emléktábla ötletével jelentkezhettek Hargita megyei képzőművészek. Az öt jelentkező közül Móga Attila, borszéki képzőművész alkotása bizonyult a legmegfelelőbbnek, így az általa készített plakettel ajándékozzák meg a fesztivál fellépőit.
„Büszkeség városunknak, hogy sikerült ezt a fesztivált újraéleszteni és korszerűvé tenni. Büszkének kell lennünk a lokális, hagyományos értékeinkre, ugyanolyan fontos, hogy az univerzális, kulturális értékekre is nyitottak legyünk, és részesévé váljunk” – mutatott rá a sajtótájékoztatón Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere.
Az első régizene-fesztivált 35 évvel ezelőtt szervezték meg Csíkszeredában, Kájoni János emlékének adózva. 1986 és 1989 között a fesztivált betiltották, a rendszerváltás után a helyi és megyei önormányzat közös szervezésében indult újra. 2005-től a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Hargita Megyei Tanács a fesztivál főszervezője. A fesztivál a 2015–2016-os időszakra elnyerte az Európai Bizottság által kezdeményezett Európa legrangosabb fesztiváljait nyilvántartó Európa a Fesztiválokért, a Fesztiválok Európáért (EFFE) minősítést.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!