Papp Attila Zsolt, Visky András és Mărcuțiu-Rácz Dóra beszélget a kerekasztal körül
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bár a Magyar Széppróza Napja február 18-ára, Jókai Mór születésnapjára esik, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) már pénteken megünnepelte azt egy izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel. A kolozsvári Bulgakov Kávézó kerekasztala körül félkörben Visky András író, költő, Mărcuțiu-Rácz Dóra író, költő és Papp Attila Zsolt költő, szerkesztő foglaltak helyet.
2023. február 18., 13:412023. február 18., 13:41
Szántai János, az EMIL elnöke vezette fel azt a közel másfél órás eseményt, melyre – elmondása szerint – maga Jókai Mór is majdnem ellátogatott – ám a magyar irodalom egyik legnagyobbja végül nem ért fel a kolozsvári kultúrkocsma emeletére, mivel az udvarban zajló szalonnafesztiválon megállt egy abrudbányai bálmos kapcsán üzletelni.
A beszélgetés kezdetén Mărcuțiu-Rácz Dóra kiemelte, hogy a meghívott Visky András Kitelepítés című regénye kevesebb mint fél év alatt a negyedik kiadásnál tart, ami nem csak az erdélyi magyar irodalom színterén kiemelkedő teljesítmény, hanem magyarországi viszonylatban is. Hozzátette, hogy az olvasatok és a könyvbemutatók száma is folyamatosan növekszik, csak Kolozsváron a negyedik ilyen esemény zajlott le.
Visky András hosszasan beszélt arról, hogy már nem is annyira szerzőként, hanem valamiféle „megajándékozottként” viszonyul a könyvhöz: figyeli, miként olvassák azt, hiszen a szöveg mindig többet tud, mint az írója. Ennek kapcsán a kolozsvári író, drámaíró, dramaturg, egyetemi oktató elmondta, nagyon sok levelet, üzenetet kap a könyv kapcsán, melyeket mind igyekszik megválaszolni, hiszen az olvasók sokszor a legszemélyesebb gondolataikat, élményeiket osztják meg, arról beszélnek, hogy olyan, mintha a saját családjuk történetét olvasták volna.
A lágerregénynek is nevezhető mű kapcsán elmondta, szerette volna, ha az aluljáróirodalom része lesz, azaz a metróban olvassák. Ez teljesült, hiszen gyakran kap olyan fotókat, melyeket lesve, titokban készített valaki (egy számára ismeretlen személy) a könyvet a metrón olvasó utasról (egy számára szintén ismeretlen személyről). Azt is elmondta, különös, hogy bár eddig is írt – verseket, színházelmélettel kapcsolatos munkákat, drámákat –, valahogy mindig a szakmai körökön belül maradt. De ez most megváltozott, és izgalmas számára követni egy könyv útját, tulajdonképpen azt, hogy milyen utat bír bejárni.
– fogalmazta meg képletesen a szerző.
Azt is hangsúlyozta, hogy a könyv sikerétől függetlenül már annak megírása közben, amikor még nem is tudta, valaha a végére fog-e érni, be fogja-e fejezni, úgy érezte, ő a regényírás folyamata által mindenképpen jól járt, mert érezte, hogy megy „maga felé”, arra, amerre mennie kell.
„Egy erős forma (a regényforma – szerk.) olyan, mint amikor a követ odagörgetik Krisztus sírjának a szája elé” – vélekedett, viccelődve hozzátéve, titok, de aznap sikerült két oldalt írnia, tehát mintegy továbblépett.
A Kitelepítés egyébként családregénynek is tekinthető, hiszen azt meséli el, hogy édesanyja és hét gyermeke miként vészeli át, éli meg a mindennapokat a Bărăgan egyik lágerében, miután a lelkész édesapát huszonkét év börtönre ítélték. A könyv egyik különlegessége az, ahogyan a családi Bibliából felolvasott történetek egyfajta keretet adnak a történéseknek. Visky elmondta, hogy megírása során édesanyja szekusdossziéját is kikérte, anyagát felhasználta.
Szó esett a könyvben található Biblia-részletekről, s ezek kapcsán a „beszédhibás” Istenről is, akinek szavai nehezen érthetőek, hiszen a régi bibliafordításokban használt nyelvezet a múlt homályába vész. A beszélgetést felolvasás követte, a szerző a közönség által bemondott oldalszámok alapján olvasott fel részleteket a könyvéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás