
Papp Attila Zsolt, Visky András és Mărcuțiu-Rácz Dóra beszélget a kerekasztal körül
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bár a Magyar Széppróza Napja február 18-ára, Jókai Mór születésnapjára esik, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) már pénteken megünnepelte azt egy izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel. A kolozsvári Bulgakov Kávézó kerekasztala körül félkörben Visky András író, költő, Mărcuțiu-Rácz Dóra író, költő és Papp Attila Zsolt költő, szerkesztő foglaltak helyet.
2023. február 18., 13:412023. február 18., 13:41
Szántai János, az EMIL elnöke vezette fel azt a közel másfél órás eseményt, melyre – elmondása szerint – maga Jókai Mór is majdnem ellátogatott – ám a magyar irodalom egyik legnagyobbja végül nem ért fel a kolozsvári kultúrkocsma emeletére, mivel az udvarban zajló szalonnafesztiválon megállt egy abrudbányai bálmos kapcsán üzletelni.
A beszélgetés kezdetén Mărcuțiu-Rácz Dóra kiemelte, hogy a meghívott Visky András Kitelepítés című regénye kevesebb mint fél év alatt a negyedik kiadásnál tart, ami nem csak az erdélyi magyar irodalom színterén kiemelkedő teljesítmény, hanem magyarországi viszonylatban is. Hozzátette, hogy az olvasatok és a könyvbemutatók száma is folyamatosan növekszik, csak Kolozsváron a negyedik ilyen esemény zajlott le.
Visky András hosszasan beszélt arról, hogy már nem is annyira szerzőként, hanem valamiféle „megajándékozottként” viszonyul a könyvhöz: figyeli, miként olvassák azt, hiszen a szöveg mindig többet tud, mint az írója. Ennek kapcsán a kolozsvári író, drámaíró, dramaturg, egyetemi oktató elmondta, nagyon sok levelet, üzenetet kap a könyv kapcsán, melyeket mind igyekszik megválaszolni, hiszen az olvasók sokszor a legszemélyesebb gondolataikat, élményeiket osztják meg, arról beszélnek, hogy olyan, mintha a saját családjuk történetét olvasták volna.
A lágerregénynek is nevezhető mű kapcsán elmondta, szerette volna, ha az aluljáróirodalom része lesz, azaz a metróban olvassák. Ez teljesült, hiszen gyakran kap olyan fotókat, melyeket lesve, titokban készített valaki (egy számára ismeretlen személy) a könyvet a metrón olvasó utasról (egy számára szintén ismeretlen személyről). Azt is elmondta, különös, hogy bár eddig is írt – verseket, színházelmélettel kapcsolatos munkákat, drámákat –, valahogy mindig a szakmai körökön belül maradt. De ez most megváltozott, és izgalmas számára követni egy könyv útját, tulajdonképpen azt, hogy milyen utat bír bejárni.
– fogalmazta meg képletesen a szerző.
Azt is hangsúlyozta, hogy a könyv sikerétől függetlenül már annak megírása közben, amikor még nem is tudta, valaha a végére fog-e érni, be fogja-e fejezni, úgy érezte, ő a regényírás folyamata által mindenképpen jól járt, mert érezte, hogy megy „maga felé”, arra, amerre mennie kell.
„Egy erős forma (a regényforma – szerk.) olyan, mint amikor a követ odagörgetik Krisztus sírjának a szája elé” – vélekedett, viccelődve hozzátéve, titok, de aznap sikerült két oldalt írnia, tehát mintegy továbblépett.
A Kitelepítés egyébként családregénynek is tekinthető, hiszen azt meséli el, hogy édesanyja és hét gyermeke miként vészeli át, éli meg a mindennapokat a Bărăgan egyik lágerében, miután a lelkész édesapát huszonkét év börtönre ítélték. A könyv egyik különlegessége az, ahogyan a családi Bibliából felolvasott történetek egyfajta keretet adnak a történéseknek. Visky elmondta, hogy megírása során édesanyja szekusdossziéját is kikérte, anyagát felhasználta.
Szó esett a könyvben található Biblia-részletekről, s ezek kapcsán a „beszédhibás” Istenről is, akinek szavai nehezen érthetőek, hiszen a régi bibliafordításokban használt nyelvezet a múlt homályába vész. A beszélgetést felolvasás követte, a szerző a közönség által bemondott oldalszámok alapján olvasott fel részleteket a könyvéből.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
1 hozzászólás