Az első világháború kitörésének 100 éves évfordulója alkalmából különleges történelmi tárlattal rukkolt elő az Erdélyi Történelmi Múzeum a hétvégén.
2014. június 29., 15:202014. június 29., 15:20
Ovidiu Muntean muzeográfus a kolozsvári kiállítás-megnyitón elmondta: a tárlat három erdélyi személyiség életútját követi: Létai Balázs régészét, Mihai But közkatonáét és Maian Popáét, az Osztrák–Magyar Monarchia hadnagyáét. Hozzáfűzte, a tárlat anyagában báró Ugron István ritkaságszámba menő gyűjteménye is látható. Mint részletezte, a legtöbb kiállított tárgy a lövészárkokból származik. A háború embertelenségét szemlélteti az itt látható gázmaszk és a korabeli elsősegély csomag is.
Mitu Melinda, a múzeum aligazgatója a hivatalos megnyitót követően a Krónikának elmondta: rengeteg ritkaságszámba menő darab látható, kiállítottak például sok korabeli fegyvert: francia, orosz és osztrák gyártású puskákat egyaránt meg lehet tekinteni.
A múzeum aligazgatója ugyanakkor kérdésünkre elsősorban báró Ugron István gyűjteményét ajánlotta figyelmünkbe. Mint kifejtette: Ugron István az Osztrák–Magyar Monarchia nagykövete volt 1887–1918 között, Erdély Romániához csatolását követően letelepedett Erdélyben, a romániai országos magyar párt elnöke is volt, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöki tisztségét is betöltötte.
Diplomáciai kiküldetése során rengeteg katonai jelvényt gyűjtött össze, több mint nyolcvan darabból áll a teljes gyűjtemény. A jelvények kizárólag a központi hatalmakhoz tartozó országokból, azaz az Osztrák–Magyar Monarchiából, Németországból, Bulgáriából, Törökországból származnak.
Köztük van négy olyan jelvény is, amelyeken az eredetileg központi hatalmakkal szövetséges, majd az antant oldalán háborúba lépő, így árulónak számító Olaszország elleni rajzok, üzenetek láthatók. „A szövetségesi hűség” címet viselő jelvényen látható egy-egy magyar, osztrák és német katona, akiket egy olasz katona szuronyával hátba szúr, őt azonban az isten haragját szimbolizáló villám sújtja árulásáért.
Ugyanakkor Anglia-ellenes jelvényt is láthatnak az érdeklődők az „Isten, büntesd meg Angliát” német felirattal. Persze nem csak az ellenséget gyalázó jelvények vannak, hanem olyan is, amely központi hatalmak országainak címerét olvasztja össze egyetlen közös jelképbe.
A gyűjteményben található egy 1914-es Pro Patria feliratú vasgyűrű is, amelyet a háborús költségekhez önkéntesen hozzájáruló civileknek adományoztak. A különleges kiállítást szeptember végéig tekinthetik meg az érdeklődik az Erdélyi Történelmi Múzeum második emeleti kiállítócsarnokában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!