
Az első világháború kitörésének 100 éves évfordulója alkalmából különleges történelmi tárlattal rukkolt elő az Erdélyi Történelmi Múzeum a hétvégén.
2014. június 29., 15:202014. június 29., 15:20
Ovidiu Muntean muzeográfus a kolozsvári kiállítás-megnyitón elmondta: a tárlat három erdélyi személyiség életútját követi: Létai Balázs régészét, Mihai But közkatonáét és Maian Popáét, az Osztrák–Magyar Monarchia hadnagyáét. Hozzáfűzte, a tárlat anyagában báró Ugron István ritkaságszámba menő gyűjteménye is látható. Mint részletezte, a legtöbb kiállított tárgy a lövészárkokból származik. A háború embertelenségét szemlélteti az itt látható gázmaszk és a korabeli elsősegély csomag is.
Mitu Melinda, a múzeum aligazgatója a hivatalos megnyitót követően a Krónikának elmondta: rengeteg ritkaságszámba menő darab látható, kiállítottak például sok korabeli fegyvert: francia, orosz és osztrák gyártású puskákat egyaránt meg lehet tekinteni.
A múzeum aligazgatója ugyanakkor kérdésünkre elsősorban báró Ugron István gyűjteményét ajánlotta figyelmünkbe. Mint kifejtette: Ugron István az Osztrák–Magyar Monarchia nagykövete volt 1887–1918 között, Erdély Romániához csatolását követően letelepedett Erdélyben, a romániai országos magyar párt elnöke is volt, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöki tisztségét is betöltötte.
Diplomáciai kiküldetése során rengeteg katonai jelvényt gyűjtött össze, több mint nyolcvan darabból áll a teljes gyűjtemény. A jelvények kizárólag a központi hatalmakhoz tartozó országokból, azaz az Osztrák–Magyar Monarchiából, Németországból, Bulgáriából, Törökországból származnak.
Köztük van négy olyan jelvény is, amelyeken az eredetileg központi hatalmakkal szövetséges, majd az antant oldalán háborúba lépő, így árulónak számító Olaszország elleni rajzok, üzenetek láthatók. „A szövetségesi hűség” címet viselő jelvényen látható egy-egy magyar, osztrák és német katona, akiket egy olasz katona szuronyával hátba szúr, őt azonban az isten haragját szimbolizáló villám sújtja árulásáért.
Ugyanakkor Anglia-ellenes jelvényt is láthatnak az érdeklődők az „Isten, büntesd meg Angliát” német felirattal. Persze nem csak az ellenséget gyalázó jelvények vannak, hanem olyan is, amely központi hatalmak országainak címerét olvasztja össze egyetlen közös jelképbe.
A gyűjteményben található egy 1914-es Pro Patria feliratú vasgyűrű is, amelyet a háborús költségekhez önkéntesen hozzájáruló civileknek adományoztak. A különleges kiállítást szeptember végéig tekinthetik meg az érdeklődik az Erdélyi Történelmi Múzeum második emeleti kiállítócsarnokában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!