2011. március 23., 09:342011. március 23., 09:34
A témát szinte végeláthatatlan mennyiségű filmben dolgozták fel, a Harmadik típusú találkozások és az E. T. barátságos űrlényeitől kezdve az Alien és a Ragadozó sorozat vérszomjas szörnyein át a Föld inváziójára készülő (Világok harca, A függetlenség napja) idegenekig számos formában képzeltük el a találkozást az idegen civilizációkkal. (Hogy a Földön életvitelszerűen, kiválóan beilleszkedve élő alienek mindennapjait a nézők elé táró Sötét zsarukról ne is beszéljünk.) Mivel pedig ennyiféle feldolgozás született, ma már nagyon nehéz bármi újat mondani a témában. Nem sikerült ez Jonathan Liebesmannek sem, aki a jó öreg inváziós motívumot dolgozta fel A Föld inváziója – Csata: Los Angeles című filmjében. A film ugyanis éppen annyira elfuserált, mint a cím, eredeti gondolatot vagy motívumot még elvétve is nehezen találni benne.
A sztori főhőse Nantz őrmester, a kiöregedett tengerészgyalogos, aki éppen nyugdíjazási kérelmét készül beadni, amikor egységét váratlanul Los Angelesbe vezénylik, ahol, mint kiderül, nem e világi erőkkel kell megküzdeniük. A földönkívüliek meteoritzápornak álcázva érkeznek meg az óceánba, hogy onnan fokozatosan előretörve foglalják el a metropolist, illetve a világot, lévén hogy a Föld számos más nagyvárosában is invázió zajlik. A film innentől kezdve amolyan klasszikus háborús mozivá válik, a Ryan közlegény megmentése óta kötelezővé vált imbolygó, kézikamerával készült képekben bemutatva, amelyek azt az érzést hivatottak kelteni, hogy az ember maga is ott van az ellennel csatázó tengerészgyalogosok között.
Ahogy a történet előrehalad, egyre inkább az az érzése támad a nézőnek, mintha A sólyom végveszélyben című háborús drámát összevágták volna A függetlenség napjával – annyi különbséggel, hogy a földönkívüliek itt korántsem annyira sebezhetetlenek, még akkor sem, ha amúgy fegyverzetük lényegesen fejlettebb a földinél. A fegyverzetet ugyanis pótolja a hősiesség és a hazafiság, ezzel szemben pedig természetesen még a legszofisztikáltabb sugárvető is csupán időleges előnyt biztosíthat a gonosz, két és fél méteres idegeneknek.
A sztori tehát nem az újszerű történetről szól, a lényeg az egy percen belül történő lövések és robbanások minél nagyobb számán van, a karakterek kidolgozottsága pedig semmivel sem haladja meg a testpáncéljuk miatt mindvégig arctalanul maradó földönkívüliekét. A film megtekintése után az embernek az az érzése támad, hogy az tulajdonképpen nem más, mint az amerikai hadsereg által megrendelt propagandaalkotás, amely a tengerészgyalogság erényeit hivatott bemutatni, elősegítendő a toborzást. Erre azonban kár volt ennyi pénzt pazarolni – ha valakit tényleg ez a téma érdekel, akkor például A hős alakulat című minisorozat még a propaganda terén is kenterbe veri az inváziós mozit. Arról nem is beszélve, hogy amúgy – A Föld inváziója – Csata: Los Angelesszel ellentétben – ráadásul még jó film is.
A Föld inváziója – Csata: Los Angeles (Battle: Los Angeles, amerikai sci-fi akciófilm, 2011, 116 perc). Rendezte: Jonathan Liebesman. Producer: Jeffrely Chernow, Neal H. Moritz. Szereplők: Aaron Eckhart, Michelle Rodriguez, Bridget Moynahan, Will Rothhar, Ramon Rodriguez. Írta: Christopher Bertolini. Kép: Lukas Ettlin. Zene: Brian Tyler. Értékelés az 1-10-es skálán: 6
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!