Több mint 100 festő 178 alkotását vonultatja fel a budapesti Szépművészeti Múzeum péntektől látogatható, Rembrandt és a holland arany évszázad című kiállítása, melynek közönsége más munkák mellett húsz Rembrandt-művel és három Vermeer-festménnyel találkozhat.
2014. október 29., 18:072014. október 29., 18:07
Ilyen nagyszabású kiállításon még soha nem mutatkozott be Magyarországon a művészettörténet egyik fénykoraként számon tartott holland „arany évszázad\", azaz a 17. századi holland festészet – mondta el a szerdai sajtóbemutatón a Szépművészeti főigazgatója.
Baán László kiemelte: a négy évig tartó előkészületek során mintegy 50 köz- és magángyűjteményből több mint 130 festményt sikerült megszerezni, melyek biztosítási összértéke 1 milliárd euró; ezeket a munkákat egészítik ki a Szépművészeti világszinten is jelentős holland kollekciójából válogatott képek. Rembrandttól húsz festményt sikerült Budapestre hozni, a 37 darabos Vermeer-életműből pedig három munka érkezett a Szépművészetibe, pedig a delfti mesternek eddig soha egyetlen munkája sem járt Magyarországon – emlékeztetett a főigazgató, aki újságírói kérdésre válaszolva elárulta, hogy a kiállítás rendezési költségei elérték a félmilliárd forintot.
Ember Ildikó és Tátrai Júlia kurátor a kor holland festészetének rendkívüli gazdagságáról szólva elmondta: egy ennyire sokszínű anyagot nehéz egyetlen vezérfonal mentén bemutatni. A kiállítás bevezető szekciója ezért a történelmi háttérrel ismerteti meg a látogatót: korabeli képeken felbukkannak a területet addig uraló spanyolok ellen vívott tengeri és szárazföldi csaták, az Orániai-ház tagjainak portréi, de allegorikus képeken tűnik fel a tizenkét éves fegyverszünet és a függetlenséget hivatalosan elhozó münsteri béke is.
Jól tükrözik a korabeli holland társadalom sajátosságait a csendéletek, melyeknek a kiállítás minden jelentős típusát bemutatja. Pieter Claesz és Roelof Koets közös csendéletén a gyümölcsökkel gazdagon megrakott asztal végébe helyezett, megtört kenyér a mértékletességre, míg Abraham van Beijeren pompacsendéletén a finomságok közé helyezett óra a múlandóságra figyelmeztet.
A virágcsendéleteken egyre gyakrabban bukkan fel a Törökországból ekkoriban becsempészett és azóta az ország egyik jelképévé vált tulipán, míg Joseph de Bray egy jellegzetes étel, a pácolt hering dicséretét örökítette meg. Az arany évszázad mintegy 5000 festőjéből csak 25 nőt ismerünk, közülük két alkotó munkáival találkozhat a közönség, amely azt is eldöntheti, hogy Judith Leyster vagy férje, Jan Miense Molenaer volt-e a tehetségesebb. Rembrandt legelső ismert munkája, A szemüvegárus is megtekinthető lesz a Szépművészetiben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!