Több mint 100 festő 178 alkotását vonultatja fel a budapesti Szépművészeti Múzeum péntektől látogatható, Rembrandt és a holland arany évszázad című kiállítása, melynek közönsége más munkák mellett húsz Rembrandt-művel és három Vermeer-festménnyel találkozhat.
2014. október 29., 18:072014. október 29., 18:07
Ilyen nagyszabású kiállításon még soha nem mutatkozott be Magyarországon a művészettörténet egyik fénykoraként számon tartott holland „arany évszázad\", azaz a 17. századi holland festészet – mondta el a szerdai sajtóbemutatón a Szépművészeti főigazgatója.
Baán László kiemelte: a négy évig tartó előkészületek során mintegy 50 köz- és magángyűjteményből több mint 130 festményt sikerült megszerezni, melyek biztosítási összértéke 1 milliárd euró; ezeket a munkákat egészítik ki a Szépművészeti világszinten is jelentős holland kollekciójából válogatott képek. Rembrandttól húsz festményt sikerült Budapestre hozni, a 37 darabos Vermeer-életműből pedig három munka érkezett a Szépművészetibe, pedig a delfti mesternek eddig soha egyetlen munkája sem járt Magyarországon – emlékeztetett a főigazgató, aki újságírói kérdésre válaszolva elárulta, hogy a kiállítás rendezési költségei elérték a félmilliárd forintot.
Ember Ildikó és Tátrai Júlia kurátor a kor holland festészetének rendkívüli gazdagságáról szólva elmondta: egy ennyire sokszínű anyagot nehéz egyetlen vezérfonal mentén bemutatni. A kiállítás bevezető szekciója ezért a történelmi háttérrel ismerteti meg a látogatót: korabeli képeken felbukkannak a területet addig uraló spanyolok ellen vívott tengeri és szárazföldi csaták, az Orániai-ház tagjainak portréi, de allegorikus képeken tűnik fel a tizenkét éves fegyverszünet és a függetlenséget hivatalosan elhozó münsteri béke is.
Jól tükrözik a korabeli holland társadalom sajátosságait a csendéletek, melyeknek a kiállítás minden jelentős típusát bemutatja. Pieter Claesz és Roelof Koets közös csendéletén a gyümölcsökkel gazdagon megrakott asztal végébe helyezett, megtört kenyér a mértékletességre, míg Abraham van Beijeren pompacsendéletén a finomságok közé helyezett óra a múlandóságra figyelmeztet.
A virágcsendéleteken egyre gyakrabban bukkan fel a Törökországból ekkoriban becsempészett és azóta az ország egyik jelképévé vált tulipán, míg Joseph de Bray egy jellegzetes étel, a pácolt hering dicséretét örökítette meg. Az arany évszázad mintegy 5000 festőjéből csak 25 nőt ismerünk, közülük két alkotó munkáival találkozhat a közönség, amely azt is eldöntheti, hogy Judith Leyster vagy férje, Jan Miense Molenaer volt-e a tehetségesebb. Rembrandt legelső ismert munkája, A szemüvegárus is megtekinthető lesz a Szépművészetiben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!