Csíkszentimrén a hagyományok őrzéseként arató-cséplő kalákát szerveztek 2018-ban
Fotó: Pinti Attila
Számos népi megfigyelés, szokás és hagyomány kapcsolódik júliushoz, az aratás hónapjához. Időjárásjóslások, aratókoszorú készítése, jeles napok ünneplése is szerepelt a nyár közepének népszokásai között, de számos szólásban, közmondásban is megjelenik az aratás.
2024. július 14., 17:252024. július 14., 17:25
Aratás havának nevezték régen júliust, az időszakhoz számos népszokás, néphagyomány kapcsolódott. katolikus elnevezése a Szent Jakab hava. A kenyérgabona betakarításának a sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani, melyek gyakran vallásos jellegű szertartásokkal is összekapcsolódtak – számolnak be a néprajzi leírások.
majd az aratók a búzatábla szélén letérdeltek, keresztet vetettek, s elkezdődött az aratás. Az első és az utolsó learatott búzaszálaknak nagy jelentőséget tulajdonítottak: ha az elsőből készített kévéből ettek a baromfik, akkor attól egészségesek és termékeny lettek, ha pedig az arató a derekára kötötte, elűzte a fájdalmát.
Marokszedő lányok. A kép 1901-ben készült, Debrecen környékén
Fotó: Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteménye
Az utolsó kévéből aratókoszorút készítettek, amit a gazdának adtak váltság fejében, amit ő
Az utolsó kévéből készülő aratókoszorút sok helyen a földesúrnak készítették, de az utolsó kalászokból egy kis csomót mindenki hazavitt és különféle magyarázatokkal az őszi vetőmag közé elegyítették. Az aratás befejezésekor rendszerint aratóünnepet tartottak. A módosabb gazda, aki részes aratókkal dolgozott, megvendégelte munkásait.
Különféle formájú aratókoszorúk, amelyeknek jelentőséget tulajdonítottak a néphagyományban
Fotó: Magyar Néprajzi Lexikon
Nagy aratóbálokat elsősorban az uradalmakban rendeztek. Az aratás végéhez kapcsolódó hagyomány volt, hogy
Az utolsó kévéhez is különféle hiedelmek, szokások kötődtek. Ebből készült az aratókoszorú. Kishartyánban az első kévét a pap számára vették le, a másodikat a gazdaasszony vitte haza. Ez került azután a karácsonyi asztal alá.
Ma már csak mulatság, és látványosság az aratókaláka
Fotó: Pinti Attila
Kalotaszegen, amikor az utolsó tábla búza aratásába kezdtek, elkezdték kötni a koszorút, amelyet búzakoszorúnak neveztek. A legtöbb helyen harang alakú favázra erősítették a búzát. A koszorút a legszebb búzakalászokból fonták, gyakran mezei virágokkal és szalagokkal is díszítették. A nagyobb uradalmakban az aratókoszorú vitele, átadása ünnepélyesen ment végbe.
A magyar nyelvben számos szólás, közmondás is kapcsolódik az aratáshoz: „ki mint vet, úgy arat”, „aki jó magot vet, jó aratást vár”, „aratás idején megfagy a munkában” – vagyis lusta, „annyi mint aratáskor a lyuk” – vagyis sok, mint az egérlyuk,
„sok aratás volt azóta” – vagyis régen volt, „régi búzából is válik jó kenyér.”
Aratás a Kolozs megyei Nyárszón az 1940-es évek elején
Fotó: Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteménye
Számos időjárással kapcsolatos megfigyelés alakult ki, hiszen ebben az időszakban előfordulnak jégesők, viharok, amik tönkretehetik a termést, akadályozhatják a munkát. Ezért figyeltek oda minden „baljós” jelre, és próbálták megjósolni a tél időjárását is. A hagyomány szerint július 2-a, Sarlós Boldogasszony napja volt az aratás jelképes kezdőnapja. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat, majd az ünnepi ruhában vágtak egy rendet és másnap kezdték el a munkát. A hagyomány szerint Szűz Mária ezen a napon tett látogatást Szent Erzsébetnél. Sarlós Boldogasszony a várandós anyák, betegek, foglyok, szegények oltalmazója.
Jeles nap még ebben a hónapban
Július 22-éhez is kapcsolódott népszokás: Mária Magdolna napját ekkor tartották. A bibliai Mária Magdolnának bűnös életet tulajdonítanak, aki miután Jézust megismerte, megtért és mindenhová elkísérte őt. Hosszú, dús hajával Jézus lábát is törölgette. Innen ered az a népszokás, miszerint ezen a napon vágtak a kislányok hajából, hogy még hosszabbra nőjön. A tincset titokban el kellett ásni, hogy ne lehessen rontáshoz felhasználni.
A csíkszentimrei kaláka
Fotó: Pinti Attila
Róla nevezték el a spanyolországi El Camino zarándoklatot, ami Szent Jakab sírjához vezet a spanyolországi Santiago de Compostela-i Szent Jakab-katedrálisba. A magyar néphit szerint Szent Jakab napjára már végezni kell a zab aratásával, különben a többi elvész.
Időjárással kapcsolatos megfigyelések is kapcsolódnak ehhez a naphoz, amik szerint következtetni lehet a téli időjárásra. Anna napja, július 26. is jeles nap: a héber eredetű név jelentése: kegyelemmel áldott. Anna napján Szent Annát ünneplik, aki Szűz Mária édesanyja.
Ezen a napon az elmúlt századokban sok helyen búcsút tartottak. Később bálokat is kezdtek tartani ezen a napon – nagyon híres a balatonfüredi Anna-bál.
Az elmúlt hónapokhoz képest idén, aratás idején viszonylag jó áron vásárolják fel a kereskedők a kenyérgabonát a gazdáktól, de szakértők szerint ez az ár nem tart sokáig, és a rekordszintű orosz gabonatermés hatására csökkenni fognak a felvásárlási árak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!