
Fotó: Agerpres
2010. május 25., 08:352010. május 25., 08:35
„A zsűri könnyű helyzetben volt, hiszen egy nagyon egyenletes és megérintő filmről van szó” – hangsúlyozta a díjátadáson Alin Tasciyan török kritikus, a FIPRESCI-zsűri elnöke. A világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjére akkreditált kritikusokból álló zsűri a fesztivál Tim Burton elnökölte hivatalos zsűrijétől függetlenül választott ki egy-egy filmet a cannes-i fesztivál versenyprogramjából és az Un Certain Regard válogatásból, valamint különdíjat ítélt oda a párhuzamos programok legjobbjának.
A Kocsis Ágnes alkotásának ítélt FIPRESCI-díjat az Un Certain Regard hivatalos díjkiosztása előtt a cannes-i Fesztiválpalota mellett található Plage des Palmes-on (Pálmák strandja) Vezér Éva, a Magyar Filmunió igazgatója vette át, ugyanis a rendező és a film alkotói már hazautaztak Magyarországra. Kocsis Ágnes üzenetét a Filmunió igazgatója tolmácsolta a díjátadáson: „Nagyon megtisztelő számunkra ez a díj. A filmkritikusok véleménye nagymértékben meghatározhatja a leendő közönség ízlését, választásait. Azt hiszem, a mi filmünknek szüksége van az ilyen elismerésekre, hogy könnyebben eljuthasson a nézőkhöz”.
A világ több száz filmkritikusát tömörítő szervezet díjának sorsáról kilenctagú nemzetközi zsűri döntött, amelyben a török elnök mellett Franciaország, Svédország, az Egyesült Államok, Bulgária, Svájc, Japán és Oroszország vezető filmkritikusai foglaltak helyet.
„Ez nagyon fontos pillanat Thaiföld, a thai filmművészet történetében, óriási premier” – mondta Apicsatpong Víraszethakul a fődíj átvételekor. A 39 éves, Chicagóban tanult thaiföldi rendező kísérleti jellegű szürreális művészfilmje egy élete végére érő vidéki öregember története, akinek halála előtt megjelenik elhunyt felesége és fia szelleme. Bunmi bácsi velük készül utolsó útjára a dzsungelbe. A természetfelettiség nagy mestere nem először kapott meghívást Cannes-ba: 2002-ben Ragyogva tiéd című filmjével elnyerte az Un Certain Regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatás fődíját, két évvel később pedig a hivatalos versenyprogramba meghívott Trópusi betegség című alkotása a zsűri díját érdemelte ki.
Az Aranypálma után a második legjelentősebb díjat, a zsűri nagydíját a francia Xavier Beauvois Emberek és istenek (Des hommes et des dieux) című filmje kapta. Az alkotás az 1996-ban Algériában meggyilkolt francia szerzetesek történetéről szól, a főszerepben Lambert Wilsonnal. A legjobb női alakítás díja is Franciaországban maradt: Juliette Binoche az iráni Abbász Kiarosztami Olaszországban forgatott Copie conforme (Hiteles másolat) című filmjében nyújtott alakításáért érdemelte ki.
A legjobb férfi alakítás díját megosztva kapta a spanyol Javier Bardem a mexikói Alejandro Gonzalez Inárritu Biutiful című filmjében nyújtott játékáért és Elio Germano, az olasz versenyfilm, Daniele Luchetti La nostra vita című alkotásának főszereplője.
A legjobb rendezésért járó díjat az elsősorban színészként ismert Mathieu Amalricnak Turné című filmjéért ítélte oda a zsűri. A francia film érdemelte ki a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját is a hivatalos versenyprogramban.
A zsűri díját a csádi Mahamat-Saleh Haroun Sikoltó ember című drámájával érdemelte ki, amely 13 év után az első afrikai versenyfilm volt Cannes-ban. A legjobb forgatókönyvnek járó díjat a dél-koreai Li Csang Dong Költészet című filmjének szövegkönyve nyerte el.
Magyarországot a hivatalos versenyprogramban idén Mundruczó Kornél a Szelíd teremtés – A Frankenstein-projekt című filmje képviselte, amely nem kapott díjat a seregszemlén, de a magyar filmek iránt világszerte sokan érdeklődnek. Eddig húsz–harminc forgalmazó jelezte, hogy megvenné Mundruczó filmjét. Kocsis Ágnes filmjét, a Pál Adriennt Franciaországban a jövő év elején mutatják be, s meghívást kapott a Viennaléra, a bécsi nemzetközi filmfesztiválra, megvették a Benelux államok, Dél-Korea és a volt Jugoszlávia tagállamainak moziforgalmazói is, emellett az egyik legjelentősebb amerikai független filmforgalmazó is érdeklődik a film iránt. A román filmeket a Cristi Puiu rendezte Aurora, illetve Radu Muntean filmje, a Kedd, karácsony után (Marţi, după Crăciun) képviselte az Un Certain Regard válogatásban.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.