Fotó: Biró István
2012. január 19., 08:322012. január 19., 08:32
Ibsen drámáját január 23-án, hétfőn mutatják be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, a január 19. és 22. között, este 8 órától tartandó főpróbák pedig a nagyközönség számára is nyitottak. „A szereplők tükröt tartanak a mai kor embere elé, a darab üzenete számomra a hibásan leélt élet következményeinek bemutatása. Illúziók nélkül kell erre a világra tekintenünk, hogy képesek legyünk nevetni saját magunkon. Nem is próbálkoztunk, hogy korabeli kontextusában vigyük színre a darabot – hiszen egy előadásnak minden esetben a jelen pillanatot kell tükröznie” – hangsúlyozta a Suttogások és sikolyok, valamint a Ványa bácsi című előadásokat is jegyző rendező.
Mint kifejtette, mindig nehezen érthető darabokat visz színre, így ő maga is sokat tanul a próbák alatt, általában pedig a premieren sejti meg az adott mű üzenetét. Visky András, a színház művészeti igazgatója kiemelte: a Hedda Gabler drámát ismerőket meglepetés fogja érni a mostani színpadi változat megtekintésekor, ezzel kapcsolatban azonban sem ő, sem Şerban nem árult el többet a jelenlévőknek.
„Az értelmezés mindig az előadás folyamán születik meg a nézőben, ennek szépsége pedig éppen az, hogy egy adott darab mindenkinek mást jelent, mindenkiben más-más titkolt, érzékeny pontot érint meg” – magyarázta Şerban. Hozzátette: a kortárs rendezők új kifejezési formák keresésével, a hagyományos megoldásoktól eltérően kísérleteznek darabjaikban, Ibsen műve azonban annyira mereven szerkesztett, hogy lehetetlen rajta változtatni – a társulat elsődleges feladata így a mű megértése volt. Szűcs Ervin, a kolozsvári színtársulat tagja első alkalommal szerepel Andrei Şerban-előadásban.
„Nem szeretném, ha úgy tekintenének a velem dolgozó színészcsoportra, mint akik közé lehetetlen bekerülni. Nyáron tartottunk meghallgatásokat, amelyeken Szűcs Ervin bizonyult a legjobbnak” – mutatott rá Şerban. Szűcs ugyanakkor hozzátette: nagy kihívásként tekint az Ibsen-drámában megformált szerepére, amelyhez kissé tapasztalatlannak érzi magát. „Remélem, hogy ennek előbb-utóbb eleget tudok majd tenni, egyelőre minden próba előtt izgulok, hogy miként fogom megoldani a rendező elvárta alakítást” – vallotta be a színész.
A lehet-e ideálok nélkül élni kérdésre választ kereső előadásban egyébként Şerban a főszereplő Heddát nem áldozatként vagy szörnyetegként kívánja bemutatni, ahogyan az a hagyományos értelmezésekben megjelenik. Ahogyan a főhőst alakító Kézdi Imola hangsúlyozta: az eddig látott erős Heddák helyett egy depresszív nőt ismerhetnek meg a nézők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok