
Fotó: Haáz Vince
Sütő András jelentősége sokkal nagyobb annál, mintsem hogy cserealkuként felhasználjuk – hangzott el többek között Sütő András sírjánál Marosvásárhelyen, az író születésének 87. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
2014. június 18., 16:372014. június 18., 16:37
A marosvásárhelyi református temetőben helyezték örök nyugalomra 2006-ban Sütő Andrást, sírjánál azóta minden évben megemlékeznek a születésnapjáról is. Idén június 17-én lett volna 87. éves a sokáig Marosvásárhelyen élő Kossuth-díjas író. A sírjánál gyülekezőkhöz Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, esszéíró, az író egykori barátja szólt.
„Hat nap híján éppen egy éve szóltam Sütő Andrásról, akkor is születésének évfordulóján, amikor a zsúfolt téren, több mint ezer ember jelenlétében szobrot avattunk az írónak. Mondanom sem kell, hogy ez nem Marosvásárhelyen volt, hanem mintegy száz kilométerre innen, Székelyudvarhelyen” – fogalmazott a megemlékezésen Gálfalvi. Hozzátette: ezzel nem elmarasztalni szeretné azt a várost, ahol Sütő András élt, csak jelezni szeretné, hogy a történelmi igazságtétel útja milyen kacskaringós.
Gálfavi Zsolt megjegyezte: Sütő írói nagyságát semmivel sem kisebbíti, ha a marosvásárhelyi szobra később készül el, mégis fel kell hívni a figyelmet arra, hogy „itt Sütő szobrának felállítását tudatosan, szándékosan akadályozzák”.
„Sütőnek van ideje. Nekünk már kevésbé. Azonban úgy, ahogy a helyi illetékes szervek el akarják érni ezt a szoborfelállítást, nem fogják. Sütő jelentősége sokkal nagyobb annál, hogy cserealkuként fel lehessen használni” – jegyezte meg Gálfalvi. A megemlékezésen elhangzott: azért szükséges ezt a szobrot felállítani, hogy mindannyiunkat emlékeztessen arra, hogy itt egy kivételesen jelentős író élt, akinek „szárnyas szavai tovább élnek az időben”.
A megemlékezés koszorúzással ért véget, majd Lázok János irodalomtörténész elmondta, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem októberben egy Sütő-emlékkonferenciára készül (M)ilyen gazdagok vagyunk? címmel.
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
szóljon hozzá!