A válság ellenére sokan járnak színházba Erdély- és Partium-szerte

A gazdasági válság ellenére Erdély és a Partium szinte valamennyi magyar színházában nőtt a nézettség az elmúlt évadban, és a mostani évad első felében, derül ki az összesítésekből. Egyesek azzal magyarázzák a jelenséget, hogy a válságban az emberek nyitottabbak a művészetre, más társulatok többet játszanak, de mindegyik színház kellemes meglepetésnek tartja az eredményt. Összeállításunk első részében a székelyföldi színházak képviselőit kérdeztük arról, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az utóbbi másfél évadban.

Több kiadás, több néző

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nézettsége az elmúlt évben hatvan százalékkal nőtt. Pál Attila, az intézmény gazdasági igazgatója a Krónikának elmondta, a Reflex nemzetközi biennálé tizenkét előadására négyezer-ötszázan voltak kíváncsiak, de a látványos érdeklődés nem csak a fesztiválnak tulajdonítható, a teátrum saját előadásaira is sokkal többen ültek be. Pál Attila szerint a gazdasági válság hatására a művészetek, és ezen belül a színház iránt is nő az érdeklődés.

Az emberek a válságban egy kicsit riadtak, ezért jobban odafigyelnek egymásra, befogadóbbá válnak, és ez elviszi őket a színházba” – fogalmazott Pál Attila. Az igazgató szerint nem olyan nagy a válság, hogy a jegyek megvásárlása gondot jelente, ezért ez nem csökkentheti a nézőszámot. A nagyobb érdeklődés miatt többet is játszottak, így 40 százalékkal nőtt az előadásaik száma. A válság negatív hatása abban érződött, hogy 2009-ben a sepsiszentgyörgyi teátrum 30 százalékkal kisebb költségvetésből, 2,95 millió lejből gazdálkodott, mint az előző évadban, ám ezt a közönség nem érezte, hiszen a minőséget sikerült megtartani. Pál Attila elmondta, a sepsiszentgyörgyi egyike volt azoknak a színházaknak, ahol belevágtak az átszervezésbe: a 103 állásból csak 88 maradt, amelyből jelenleg 81 van betöltve.

A városi rendezvényszervező-iroda létrehozásával sikerült állásokat átcsoportosítani, a nyugdíjas színészek szerződése megszűnt. Ugyanakkor a Tamási Áron Színház sikeresen alkalmazta a színházi törvényben rögzített új értékelési és bérszámolási módszert, ezt Romániában még három teátrum tette meg. Az idei költségvetést illetően folynak a tárgyalások, idén valamivel több pénzre lesz szükségük, mert a személyzeti költségek a törvény által előírt bérszámolási szabályok miatt emelkedtek, ugyanakkor a produkciós költségek is megnőnek a szállítás értékével, mert a raktár és a műhelyek kiköltöznek a városhoz közeli Szépmezőre. A 61. évadban öt bemutatóval rukkolnak elő, és további öt korábbi előadást tartanak műsoron.

Sepsiszentgyörgy másik társulata, az ötödik évadját ünneplő M Stúdió mozgásszínházi műhely a válság miatt nem tud újabb munkatársakat alkalmazni, holott színészekre, technikai szakemberekre lenne még szükség. Ugyanakkor a kényszerszabadság miatt a fizetéseik is kevesebbek, tudtuk meg Pál Katalin PR-menedzsertől. A korábbi évadokhoz viszonyítva 2008/2009-ben megnőtt a nézőik száma, hiszen a társulat egyre ismertebb. Az M Stúdió ebben az évadban az új bemutatókkal és a műsoron tartott előadásokkal összesen hat produkciót játszott. Több díjat is begyűjtöttek Kisvárdán és Gyergyószentmiklóson a romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumán. Ebben az évadban a tervezett Shakespeare-trilógia második előadásaként a Hamletet mutatták be. Az évad második felének első bemutatója Molnár Ferenc Liliom című darabja, Rusznyák Gábor rendezésében.

Közel 8 ezer bérletet értékesítettek

A Csíki Játékszín életét, Parászka Miklós igazgató elmondása szerint, majdnem egyáltalán nem befolyásolta a gazdasági krízis. A csíkszeredai társulat négy előadása mellett számos vendégelőadást is láthatott a nagyérdemű, nem csak a környező városok színházai, mint Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely vagy Gyergyószentmiklós, de Dunaújváros is tiszteletét tette a megyeközpontban.
„A válság ellenére, idén sem panaszkodhatunk érdektelenségre, noha jelentkezett terjesztési probléma, azt áthidaltuk ügyesebb szervezéssel.” – magyarázta Parászka Miklós. Az igazgató arról is beszámolt, hogy Csíkszeredára jellemzően a közönség idén is kitartott a kultúra mellett, a törzsközönség a 2009-es évadot is méltatta jelenlétével, tapsával.

A Csíki Játékszín közönségszervezője, Szilágyi Nóra szerint csak kevéssé esett vissza a bérleteladás az idei évadban, azonban az üresen maradt helyekre minden alkalommal váltottak jegyet az előadás előtt. Csíkszeredában mintegy 6-7 ezer bérletet adtak el, ami Erdélyben a legtöbbnek számít, vidéki előadásaikra pedig közel ezer bérletet sikerült értékesíteni.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház látogatottsága sem csökkent a gazdasági válság miatt. „Nem emeltünk a jegyek és a bérletek árán az előző évadokhoz képest” – magyarázta Béres László színházigazgató a Krónika kérdésére kifejtve, hogy leginkább ennek tulajdonítja azt, hogy a húszezer lakosú kisvárosban továbbra is 900 felnőtt- és 1600 gyerekbérletes nézővel számolnak. Mint mondotta, az idei évad első felében is hasonló érdeklődést tanúsított a gyergyói közönség a társulat munkája iránt.

A válság kellemetlen hatásai azonban jól érezhetőek voltak a Kisebbségi Színházak Kollokviumának szervezésekor. „Kemény erőfeszítésbe került, hogy legalább annyi pénzt előteremtsünk, mint az előző kollokviumra” – fejtegette Béres, hozzáfűzve, hogy a kormánytámogatások későn érkeztek és kevesebbet is kaptak, mint az előző kollokvium alkalmával, és sokkal nehezebb volt támogató cégeket megnyerni az ügynek. A Figura Stúdió Színház egyébként a 2009/2010-es évadban is öt produkcióval készül. Nemrég volt a bemutatója a marosvásárhelyi Kövesdi István rendezésében Shakespeare Minden jó, ha a vége jó című darabjának, előtte Barabás Árpád rendezésében Benedek Elek Többsincs királyfi című darabját vitték színre. Jelenleg Jevgenyij Griskorec Tél című drámájának próbafolyamata zajlik Béres László rendezésében – tudtuk meg az igazgatótól.

Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója lapunknak elmondta: a válság miatt náluk sem csökkent a látogatottság a múlt évadban. „Ebben az évadban több a bérletesünk, mint az előző években, de itt kell tudni azt, hogy az értékesítésbe több munkát fektettünk, sokat reklámoztunk” – magyarázta az igazgató.