
Fotó: Biró István
Többféle minőségben érkezett Kolozsvárra, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) tizenharmadik kiadására az önmagát idealistaként meghatározó Szász János budapesti filmrendező. Az alkotó egyrészt – a legjobb idegen nyelvű Oscar-díjért folyó idei verseny kilences szűkített listájára beválogatott – A nagy füzet című filmjét mutatta be a kolozsvári közönségnek szerdán, a TIFF magyar napján. Az alkotó emellett a fesztivál zsűrijének tagja, így tőle is függ, hogy a seregszemle szombati ünnepi gáláján a versenyszekcióban szereplő tizenkét film közül melyiknek ítélik oda a fődíjat. Szász Jánossal a zsűri csütörtöki hivatalos bemutatkozása után beszélgettünk.
2014. június 05., 19:392014. június 05., 19:39
– A nagy füzet főszerepeiben az 1997-es – Csáth Géza novellája alapján készült – Witman fiúk című filmjéhez hasonlóan két gyermeket, egy testvérpárt láthatunk. Mindkét alkotás tragikus, megrendítő történetet dolgoz fel, amelyben a legnehezebb szerep a fiatal fiúké. Hogyan lehet ilyen nehéz témát feldolgozni gyermekekkel?
– Gyerekekkel dolgozni könnyű, de roppant nagy felelősséget feltételez. Mint ismert, a Witman fiúk főszerepeit kolozsvári és marosvásárhelyi színészek alakították (Fogarasi Alpár és Gergely Szabolcs), A nagy füzetben azonban két nagyon szegény sorból jövő gyermekkel forgattunk. Ez egy nehéz film, nehéz történetekkel és pillanatokkal, ezért nagyon fontos, hogy az ember vigyázzon a gyermekekre, nemcsak a forgatás alatt, hanem utána is.
– A nagy füzet a Kossuth-díjjal kitüntetett Kristóf Ágota magyar származású svájci író művének adaptációja. Miért döntött ennek a történetnek a megfilmesítése mellett?
– Minden filmnek története van, de ez egy rendkívüli, nagyon kemény történet, amely nemcsak a gyerekekről szól, és arról, hogy hogyan lesz belőlük barbár a környezet, az események hatására.
A film a háborúról is szól, amikor az erkölcs a feje tetejére áll, a morált pedig mindig lényeges témának tartottam a filmekben.
– Egy interjúban említette, hogy a filmeknek provokálniuk kell a nézőt. Miért fontos ez?
– A mozinak gondolkodásra és érzelmekre kell provokálnia. A provokáció nem feltétlenül negatív töltetű cselekvés vagy anarchista törekvés, inkább arról szól, hogy a film megpróbálja megmozgatni a nézők lelkét, gondolkodásra ösztönözve őket. A nagy füzet után például a néző eltöprenghet azon, hogy jó szülő-e, jól csinálja-e otthon a dolgát. Én idealista vagyok, hiszek abban, hogy a film fontos médium, nem azért végzem ezt a feladatot, hogy iszonyatosan gazdag legyek, hanem hogy legyen valami értelme az életemnek.
– A zsűri tagjaként mit keres egy filmben, mire kíváncsi?
– Nem így állok hozzá a filmekhez: mivel mindegyik alkotás más, ha elkezdenék keresni valamit, nagyon rosszul járnék, mert semmi nem tetszene. Én nagyon jó néző vagyok, nyitottan ülők be a vetítésre, minden filmben találok valami lényegeset. Nem keresek, hanem találok: minden filmben valami mást. A TIFF versenyszekciójában vannak fantasztikus és kevésbé fantasztikus filmek, de gyenge alkotást nem láttam, mindegyikben van valami fontos közlés, és ez azért lényeges, mert a rendezők első vagy második alkotásairól van szó. Ez rendkívül fontos, és a TIFF-et éppen azért tartom zseniálisnak, mert kezdő filmeseket vonultat fel, minden bizonnyal a nézők között is ezért van ennyi fiatal, akiknek bátorítaniuk kell az alkotókat – az ittenieket és a külföldieket egyaránt.
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
szóljon hozzá!