
Fotó: Biró István
Többféle minőségben érkezett Kolozsvárra, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) tizenharmadik kiadására az önmagát idealistaként meghatározó Szász János budapesti filmrendező. Az alkotó egyrészt – a legjobb idegen nyelvű Oscar-díjért folyó idei verseny kilences szűkített listájára beválogatott – A nagy füzet című filmjét mutatta be a kolozsvári közönségnek szerdán, a TIFF magyar napján. Az alkotó emellett a fesztivál zsűrijének tagja, így tőle is függ, hogy a seregszemle szombati ünnepi gáláján a versenyszekcióban szereplő tizenkét film közül melyiknek ítélik oda a fődíjat. Szász Jánossal a zsűri csütörtöki hivatalos bemutatkozása után beszélgettünk.
2014. június 05., 19:392014. június 05., 19:39
– A nagy füzet főszerepeiben az 1997-es – Csáth Géza novellája alapján készült – Witman fiúk című filmjéhez hasonlóan két gyermeket, egy testvérpárt láthatunk. Mindkét alkotás tragikus, megrendítő történetet dolgoz fel, amelyben a legnehezebb szerep a fiatal fiúké. Hogyan lehet ilyen nehéz témát feldolgozni gyermekekkel?
– Gyerekekkel dolgozni könnyű, de roppant nagy felelősséget feltételez. Mint ismert, a Witman fiúk főszerepeit kolozsvári és marosvásárhelyi színészek alakították (Fogarasi Alpár és Gergely Szabolcs), A nagy füzetben azonban két nagyon szegény sorból jövő gyermekkel forgattunk. Ez egy nehéz film, nehéz történetekkel és pillanatokkal, ezért nagyon fontos, hogy az ember vigyázzon a gyermekekre, nemcsak a forgatás alatt, hanem utána is.
– A nagy füzet a Kossuth-díjjal kitüntetett Kristóf Ágota magyar származású svájci író művének adaptációja. Miért döntött ennek a történetnek a megfilmesítése mellett?
– Minden filmnek története van, de ez egy rendkívüli, nagyon kemény történet, amely nemcsak a gyerekekről szól, és arról, hogy hogyan lesz belőlük barbár a környezet, az események hatására.
A film a háborúról is szól, amikor az erkölcs a feje tetejére áll, a morált pedig mindig lényeges témának tartottam a filmekben.
– Egy interjúban említette, hogy a filmeknek provokálniuk kell a nézőt. Miért fontos ez?
– A mozinak gondolkodásra és érzelmekre kell provokálnia. A provokáció nem feltétlenül negatív töltetű cselekvés vagy anarchista törekvés, inkább arról szól, hogy a film megpróbálja megmozgatni a nézők lelkét, gondolkodásra ösztönözve őket. A nagy füzet után például a néző eltöprenghet azon, hogy jó szülő-e, jól csinálja-e otthon a dolgát. Én idealista vagyok, hiszek abban, hogy a film fontos médium, nem azért végzem ezt a feladatot, hogy iszonyatosan gazdag legyek, hanem hogy legyen valami értelme az életemnek.
– A zsűri tagjaként mit keres egy filmben, mire kíváncsi?
– Nem így állok hozzá a filmekhez: mivel mindegyik alkotás más, ha elkezdenék keresni valamit, nagyon rosszul járnék, mert semmi nem tetszene. Én nagyon jó néző vagyok, nyitottan ülők be a vetítésre, minden filmben találok valami lényegeset. Nem keresek, hanem találok: minden filmben valami mást. A TIFF versenyszekciójában vannak fantasztikus és kevésbé fantasztikus filmek, de gyenge alkotást nem láttam, mindegyikben van valami fontos közlés, és ez azért lényeges, mert a rendezők első vagy második alkotásairól van szó. Ez rendkívül fontos, és a TIFF-et éppen azért tartom zseniálisnak, mert kezdő filmeseket vonultat fel, minden bizonnyal a nézők között is ezért van ennyi fiatal, akiknek bátorítaniuk kell az alkotókat – az ittenieket és a külföldieket egyaránt.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!