Hirdetés

A provokáció nem mindig negatív cselekvés – Interjú Szász János TIFF-zsűritaggal

•  Fotó: Biró István

Fotó: Biró István

Többféle minőségben érkezett Kolozsvárra, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) tizenharmadik kiadására az önmagát idealistaként meghatározó Szász János budapesti filmrendező. Az alkotó egyrészt – a legjobb idegen nyelvű Oscar-díjért folyó idei verseny kilences szűkített listájára beválogatott – A nagy füzet című filmjét mutatta be a kolozsvári közönségnek szerdán, a TIFF magyar napján. Az alkotó emellett a fesztivál zsűrijének tagja, így tőle is függ, hogy a seregszemle szombati ünnepi gáláján a versenyszekcióban szereplő tizenkét film közül melyiknek ítélik oda a fődíjat. Szász Jánossal a zsűri csütörtöki hivatalos bemutatkozása után beszélgettünk.

2014. június 05., 19:392014. június 05., 19:39


– A nagy füzet főszerepeiben az 1997-es – Csáth Géza novellája alapján készült – Witman fiúk című filmjéhez hasonlóan két gyermeket, egy testvérpárt láthatunk. Mindkét alkotás tragikus, megrendítő történetet dolgoz fel, amelyben a legnehezebb szerep a fiatal fiúké. Hogyan lehet ilyen nehéz témát feldolgozni gyermekekkel?

– Gyerekekkel dolgozni könnyű, de roppant nagy felelősséget feltételez. Mint ismert, a Witman fiúk főszerepeit kolozsvári és marosvásárhelyi színészek alakították (Fogarasi Alpár és Gergely Szabolcs), A nagy füzetben azonban két nagyon szegény sorból jövő gyermekkel forgattunk. Ez egy nehéz film, nehéz történetekkel és pillanatokkal, ezért nagyon fontos, hogy az ember vigyázzon a gyermekekre, nemcsak a forgatás alatt, hanem utána is.

– A nagy füzet a Kossuth-díjjal kitüntetett Kristóf Ágota magyar származású svájci író művének adaptációja. Miért döntött ennek a történetnek a megfilmesítése mellett?

– Minden filmnek története van, de ez egy rendkívüli, nagyon kemény történet, amely nemcsak a gyerekekről szól, és arról, hogy hogyan lesz belőlük barbár a környezet, az események hatására.
A film a háborúról is szól, amikor az erkölcs a feje tetejére áll, a morált pedig mindig lényeges témának tartottam a filmekben.

– Egy interjúban említette, hogy a filmeknek provokálniuk kell a nézőt. Miért fontos ez?

– A mozinak gondolkodásra és érzelmekre kell provokálnia. A provokáció nem feltétlenül negatív töltetű cselekvés vagy anarchista törekvés, inkább arról szól, hogy a film megpróbálja megmozgatni a nézők lelkét, gondolkodásra ösztönözve őket. A nagy füzet után például a néző eltöprenghet azon, hogy jó szülő-e, jól csinálja-e otthon a dolgát. Én idealista vagyok, hiszek abban, hogy a film fontos médium, nem azért végzem ezt a feladatot, hogy iszonyatosan gazdag legyek, hanem hogy legyen valami értelme az életemnek.

– A zsűri tagjaként mit keres egy filmben, mire kíváncsi?

– Nem így állok hozzá a filmekhez: mivel mindegyik alkotás más, ha elkezdenék keresni valamit, nagyon rosszul járnék, mert semmi nem tetszene. Én nagyon jó néző vagyok, nyitottan ülők be a vetítésre, minden filmben találok valami lényegeset. Nem keresek, hanem találok: minden filmben valami mást. A TIFF versenyszekciójában vannak fantasztikus és kevésbé fantasztikus filmek, de gyenge alkotást nem láttam, mindegyikben van valami fontos közlés, és ez azért lényeges, mert a rendezők első vagy második alkotásairól van szó. Ez rendkívül fontos, és a TIFF-et éppen azért tartom zseniálisnak, mert kezdő filmeseket vonultat fel, minden bizonnyal a nézők között is ezért van ennyi fiatal, akiknek bátorítaniuk kell az alkotókat – az ittenieket és a külföldieket egyaránt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
Hirdetés
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
Hirdetés
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
Hirdetés
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
Hirdetés
Hirdetés