Fotó: Szőcs Lóránt
Kortárs képzőművészeti kiállítás nyílt Életfa címmel kedd délután a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében.
2014. július 23., 19:332014. július 23., 19:33
A vándortárlat a Temeiuri Egyesület és a Romániai Képzőművészek Országos Szövetsége (UAPR) 5. versenykiállítása, melynek ezúttal az életfa volt a témája. Összesen kétszáz képzőművész munkája képezte az eredeti tárlat anyagát, amelyet Románia parlamentjének Constantin Brâncuşi termében állítottak ki. Csíkszeredába ebből a nagy anyagból egy válogatást, közel hatvan munkát hoztak el.
„A versenykiállítás igazán most érett be, ezúttal a résztvevők talán jobban „reagáltak” az adott témára, mint az előző években. Az efféle tárlatok együttműködésre késztetik a képzőművészeket” – méltatta a kiállítást Radu George Serafim műkritikus.
A kiállítók közt szerepel két csíki származású művész is, Botár László, illetve a jelenleg Ausztriában élő Fazakas Csaba. Rajtuk kívül neves, kortárs román képzőművészek munkáit láthatjuk, többek között Viorel Mărginean, Dumitru Câmpeanu, Petre Lucaci, Marilena Preda Sanc, Lucian Rusu, Dumitru Munteanu, Lucian Butucariu, Ana Rus, Romeo Liberis, Ştefan Pelmuş, Răzvan Paul Mihăescu alkotásait.
Serafim kifejtette, egyetért Jean Rudel és René Huyghe szerzőkkel, akik szerint a művészetnek a lélek táplálékának kell lennie. Ahogyan a testnek a regenerálódásához szüksége van az ételre, ugyanúgy a lélek harmóniájához is szobrok, költemények, festmények és szimfóniák kellenek - hangsúlyozta.
„A művészetnek gyógyító hatása is van, ezért volt találó az idei témaválasztás. A népi hiedelemvilágban az életfa mindig fontos jelkép volt, ugyanakkor Basarab Nicolescu filozófus a kifejezést egy fontos művészeti tételé alakította. Ennek a tételnek láthatjuk többféle interpretációját” – összegzett a műkritikus.
Rámutatott, a legtöbb résztvevőnek a Bibliában említett életfa jut eszébe, amely a Teremtés könyvében jelenik meg először. A Paradicsom egyik végén helyezkedik el a tudás fája, a másikon az élet fája – ezzel a szimbólummal még a Jelenések Könyvében, az apokalipszisnél találkozunk. A műkritikus úgy fogalmazott, hogy ha egy látogató egy képet megejegyez magának a tárlat anyagából, azt jelenti, hogy a kiállítás jó, ha kettőt őriz meg emlékezetében, akkor már kiváló. A tárlat július 30-áig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!