
Fotó: Szőcs Lóránt
Kortárs képzőművészeti kiállítás nyílt Életfa címmel kedd délután a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében.
2014. július 23., 19:332014. július 23., 19:33
A vándortárlat a Temeiuri Egyesület és a Romániai Képzőművészek Országos Szövetsége (UAPR) 5. versenykiállítása, melynek ezúttal az életfa volt a témája. Összesen kétszáz képzőművész munkája képezte az eredeti tárlat anyagát, amelyet Románia parlamentjének Constantin Brâncuşi termében állítottak ki. Csíkszeredába ebből a nagy anyagból egy válogatást, közel hatvan munkát hoztak el.
„A versenykiállítás igazán most érett be, ezúttal a résztvevők talán jobban „reagáltak” az adott témára, mint az előző években. Az efféle tárlatok együttműködésre késztetik a képzőművészeket” – méltatta a kiállítást Radu George Serafim műkritikus.
A kiállítók közt szerepel két csíki származású művész is, Botár László, illetve a jelenleg Ausztriában élő Fazakas Csaba. Rajtuk kívül neves, kortárs román képzőművészek munkáit láthatjuk, többek között Viorel Mărginean, Dumitru Câmpeanu, Petre Lucaci, Marilena Preda Sanc, Lucian Rusu, Dumitru Munteanu, Lucian Butucariu, Ana Rus, Romeo Liberis, Ştefan Pelmuş, Răzvan Paul Mihăescu alkotásait.
Serafim kifejtette, egyetért Jean Rudel és René Huyghe szerzőkkel, akik szerint a művészetnek a lélek táplálékának kell lennie. Ahogyan a testnek a regenerálódásához szüksége van az ételre, ugyanúgy a lélek harmóniájához is szobrok, költemények, festmények és szimfóniák kellenek - hangsúlyozta.
„A művészetnek gyógyító hatása is van, ezért volt találó az idei témaválasztás. A népi hiedelemvilágban az életfa mindig fontos jelkép volt, ugyanakkor Basarab Nicolescu filozófus a kifejezést egy fontos művészeti tételé alakította. Ennek a tételnek láthatjuk többféle interpretációját” – összegzett a műkritikus.
Rámutatott, a legtöbb résztvevőnek a Bibliában említett életfa jut eszébe, amely a Teremtés könyvében jelenik meg először. A Paradicsom egyik végén helyezkedik el a tudás fája, a másikon az élet fája – ezzel a szimbólummal még a Jelenések Könyvében, az apokalipszisnél találkozunk. A műkritikus úgy fogalmazott, hogy ha egy látogató egy képet megejegyez magának a tárlat anyagából, azt jelenti, hogy a kiállítás jó, ha kettőt őriz meg emlékezetében, akkor már kiváló. A tárlat július 30-áig látogatható.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!