Fotó: Haáz Vince
Több mint egyórás késéssel vette kezdetét csütörtök délben a Marosvásárhely 2021 – Európai Kulturális Fővárosa projekt bemutatása a várban.
2015. szeptember 24., 21:012015. szeptember 24., 21:01
2015. szeptember 29., 12:502015. szeptember 29., 12:50
Az eseményen a helyi és megyei elöljárókon kívül jelen voltak a kulturális intézmények vezetői, a prefektus, valamint azok a meghívottak, akik már dolgoztak Franciaországban, illetve Belgiumban hasonló projektek megvalósításán.
A házigazda szerepét Ciprian Dobre, a Maros megyei önkormányzat elnöke töltötte be, aki mellett Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Raed Arafat, a rohammentő-szolgálat megalapítója, aki a Marosvásárhely Kulturális Főváros nagyköveti funkcióját tölti be, valamint Claudiu Maior alpolgármester volt jelen.
Az első sorokban foglalt helyet Peti András RMDSZ-es alpolgármester, valamint a projekthez csatlakozó Szováta és Segesvár polgármesterei, Péter Ferenc, illetve Ionel Gavrilă. Dobre elmondta, október 10. a projekt leadási határideje, amikor 14 hazai város nyújtja be pályázatát az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésére, és december 10-én derül ki, hogy mely pályázatok jutnak tovább a második fordulóba. Végleges eredményhirdetésre 2016 szeptemberében kerül sor.
Raed Arafat megtiszteltetésnek nevezte, hogy a nagyköveti szerepet ő töltheti be. A rohammentő-szolgálat alapítójának meggyőződése, hogy Marosvásárhely megérdemli a kulturális főváros címet. Peti András románul, majd magyarul szólt, kiemelte, hogy megtiszteltetés kulturális fővárosnak lenni, ugyanakkor kötelezettség is.
„Annak ellenére, hogy különbözőek vagyunk, egy célt szolgálunk. Remélem, 2021-ben Marosvásárhely elsősorban a multikulturalitás fővárosa lesz” – fogalmazott az alpolgármester. Ugyanezt a gondolatot fejtette ki Soós Zoltán is, aki elmondta, kevés város büszkélkedhet annyi színházzal, ahány Marosvásárhelyen működik, abban a városban, amely az utolsó igazi multikulturális város Romániában. A múzeumigazgató – szintén két nyelven – ecsetelte, mi minden gazdagítja Marosvásárhelyt: a római kortól kezdve, a románok, magyarok, szászok, zsidók, cigányok alakították a várost, annak kulturális palettáját.
A projekt ismertetőjén többször is elhangzott, hogy a kulturális főváros cím elnyerése mi mindent jelent a városnak: a turizmus, a gazdaság fellendülését, a helyi sajátosságok ismertté válását a nagyvilágban. A Készült Marosvásárhelyen szlogent viselő projektet öt nyelven állítják össze: románul, magyarul, németül, cigányul és angolul. A vásárhelyi várban öt műhelyt állítottak fel, ahol a legjellegzetesebb népi foglalkozásokat és ízeket ismertették. A hegedűkészítéstől, a fazekasságig, a gulyásfőzéstől a puliszkakészítésig sok mindent bemutattak az érdeklődőknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!