
Fotó: Haáz Vince
Több mint egyórás késéssel vette kezdetét csütörtök délben a Marosvásárhely 2021 – Európai Kulturális Fővárosa projekt bemutatása a várban.
2015. szeptember 24., 21:012015. szeptember 24., 21:01
2015. szeptember 29., 12:502015. szeptember 29., 12:50
Az eseményen a helyi és megyei elöljárókon kívül jelen voltak a kulturális intézmények vezetői, a prefektus, valamint azok a meghívottak, akik már dolgoztak Franciaországban, illetve Belgiumban hasonló projektek megvalósításán.
A házigazda szerepét Ciprian Dobre, a Maros megyei önkormányzat elnöke töltötte be, aki mellett Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Raed Arafat, a rohammentő-szolgálat megalapítója, aki a Marosvásárhely Kulturális Főváros nagyköveti funkcióját tölti be, valamint Claudiu Maior alpolgármester volt jelen.
Az első sorokban foglalt helyet Peti András RMDSZ-es alpolgármester, valamint a projekthez csatlakozó Szováta és Segesvár polgármesterei, Péter Ferenc, illetve Ionel Gavrilă. Dobre elmondta, október 10. a projekt leadási határideje, amikor 14 hazai város nyújtja be pályázatát az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésére, és december 10-én derül ki, hogy mely pályázatok jutnak tovább a második fordulóba. Végleges eredményhirdetésre 2016 szeptemberében kerül sor.
Raed Arafat megtiszteltetésnek nevezte, hogy a nagyköveti szerepet ő töltheti be. A rohammentő-szolgálat alapítójának meggyőződése, hogy Marosvásárhely megérdemli a kulturális főváros címet. Peti András románul, majd magyarul szólt, kiemelte, hogy megtiszteltetés kulturális fővárosnak lenni, ugyanakkor kötelezettség is.
„Annak ellenére, hogy különbözőek vagyunk, egy célt szolgálunk. Remélem, 2021-ben Marosvásárhely elsősorban a multikulturalitás fővárosa lesz” – fogalmazott az alpolgármester. Ugyanezt a gondolatot fejtette ki Soós Zoltán is, aki elmondta, kevés város büszkélkedhet annyi színházzal, ahány Marosvásárhelyen működik, abban a városban, amely az utolsó igazi multikulturális város Romániában. A múzeumigazgató – szintén két nyelven – ecsetelte, mi minden gazdagítja Marosvásárhelyt: a római kortól kezdve, a románok, magyarok, szászok, zsidók, cigányok alakították a várost, annak kulturális palettáját.
A projekt ismertetőjén többször is elhangzott, hogy a kulturális főváros cím elnyerése mi mindent jelent a városnak: a turizmus, a gazdaság fellendülését, a helyi sajátosságok ismertté válását a nagyvilágban. A Készült Marosvásárhelyen szlogent viselő projektet öt nyelven állítják össze: románul, magyarul, németül, cigányul és angolul. A vásárhelyi várban öt műhelyt állítottak fel, ahol a legjellegzetesebb népi foglalkozásokat és ízeket ismertették. A hegedűkészítéstől, a fazekasságig, a gulyásfőzéstől a puliszkakészítésig sok mindent bemutattak az érdeklődőknek.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!