Hirdetés

A magyar származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi díjat

Flesh című új regényéért kapta a magyar–kanadai származású David Szalay idén a Booker-díjat

Flesh című új regényéért kapta a magyar–kanadai származású David Szalay idén a Booker-díjat

Fotó: Facebook/David Szalay

A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.

MTI

2025. november 11., 12:012025. november 11., 12:01

Az 1993-as Booker-díj kitüntetettje, Roddy Doyle vezette öttagú zsűri – amelynek Doyle mellett Kiley Reid, Chris Power, Ayobámi Adébáyo és Sarah Jessica Parker volt a tagja – hétfőn késő este Londonban jelentette be a döntést.

A szeptemberben ismertetett rövid listán, amelyet 153 műből válogattak össze, David Szalayn kívül szerepelt az indiai származású Kiran Desai The Loneliness of Sonia and Sunny című művével – ő 19 éve már elnyerte a Booker-díjat –, valamint a brit Andrew Miller (The Land in Winter) és három amerikai író, Susan Choi (Flashlight), Katie Kitamura (Audition) és Ben Markovits (The Rest of Our Lives).

Hirdetés

Az 1974-ben Kanadában született, Angliában felnőtt, Oxfordban végzett, Bécsben élő David Szalay – akinek édesapja magyar, édesanyja kanadai – a Flesh című regényt egy fiatal magyar férfiról, Istvánról írta,

aki Magyarországon nőtt fel, összeütközésbe került az igazságszolgáltatással, Irakban szolgált katonaként, majd biztonsági őrnek szegődött, utána pedig egy gazdag londoni család sofőrjeként a londoni felső tízezer életvitelét is közelről megtapasztalhatta.

  • David Szalayt már 2016-ban is jelölték a Booker-díjra Minden, ami férfi (All That Man Is) című regényéért.

Roddy Doyle, a Booker-díjat odaítélő zsűri elnöke a döntés bejelentése után elmondta: a döntnökök öt órán át mérlegelték a rövid listára felkerült alkotásokat, de „a többi nagyszerű regény közül is kimagasló Flesh volt az, amelyikhez folyamatosan visszakanyarodtunk”.

Idézet
„Soha nem olvastunk még ehhez hasonlót. Sok szempontból sötét tónusú alkotás, mégis öröm volt olvasni”

– fogalmazott Doyle.

Hozzátette méltatásában, hogy „a regény végén sem tudjuk meg, milyen is István, a főszereplő, de ez nem hiányérzetet kelt, sőt éppen ellenkezőleg: valamiképp a szavak hiánya, vagy István szűkszavúsága az, amely lehetővé teszi István megismerését”.

Gaby Wood, a Booker-díj alapítványának – Booker Prize Foundation – vezérigazgatója hétfői nyilatkozatában úgy fogalmazott: a zsűri mindegyik tagja egyetértett abban, hogy David Szalay „úttörő munkát végzett” új könyvével. Hozzátette: osztozik a döntnökök elragadtatásában, mivel olyan szerző művéről van szó, aki hosszú évek óta lázas, elszánt elkötelezettséggel ír.

Szalay a döntés kihirdetése után a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „kissé bódultan” nyugtázta az elismerést, és „kell még egy kis idő ahhoz”, hogy feldolgozza a történteket.

Hozzátette: talán túl alaposan győzködte magát arról, hogy úgysem ő kapja a Booker-díjat, annak érdekében, „hogy túlzott stressz nélkül” túljusson ezen az estén, és most fejben egy kicsit utol kell érnie az eseményeket.

A Booker-díjjal kitüntetett Flesh David Szalay hatodik műve.

Az 1968-ban alapított, először 1969-ben odaítélt Booker-díjat annak idején azzal a céllal hozták létre, hogy az angolszász nyelvterület prózaírói is részesüljenek a francia Goncourt-díjhoz hasonló presztízsű elismerésben. A Bookert korábban Nagy-Britannia, Írország és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országainak szerzői kaphatták.
Ezt a földrajzi megkötöttséget azonban 2013-ban eltörölték; azóta már csak az a feltétel, hogy a díjazott művet angolul kell megírni, és a könyvnek a díj odaítélése előtti egy évben meg kell jelennie az Egyesült Királyságban vagy Írországban.
Az elismerés 50 ezer font pénzjutalommal jár.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
Hirdetés
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
2026. július 14., kedd

Legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió

Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.

Legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió
Hirdetés
Hirdetés