
Fotó: Antal Erika
Összesen nyolc produkció szerepel a Maros Művészegyüttes 2015–16-os évadjának műsorán – ismertette Barabási Attila Csaba igazgató, hozzátéve, hogy az autentikus néptáncra helyezik a legnagyobb hangsúlyt előadásaik során.
2015. szeptember 23., 21:392015. szeptember 23., 21:39
Nyártól nyárig tart az évad a marosvásárhelyi táncegyüttesnél, ugyanis a nyári, alig egy hónapos pihenőszabadság után, már augusztus 1-jén elkezdték a munkát, számos felkérésnek, meghívásnak téve eleget. Fesztiválokon, rendezvényeken léptek fel, több alkalommal képviselték Romániát külföldi eseményeken – számolt be róla Barabási Attila Csaba.
Az igazgató elmondta, húsz év után először léptek fel Torockón, Erdőszentgyörgyön és Kibéden három alkalommal vendégszerepeltek, Szabadkán Romániát képviselték, a Vásárhelyi Forgatag megnyitó rendezvényén is színpadra léptek. Szeptemberben Cipruson, a nemzetközi néptáncfesztiválon szerepelt a Maros Művészegyüttes magyar tagozata, ahol minden este más-más műsort adott elő, elnyerve ezzel az első díjat. „Erdély legszebb táncait vittük, Varga János koreográfiájában, és mi arattuk a legnagyobb sikert” – büszkélkedett az igazgató.
Román táncok magyar gyökerekkel
Szép piros hajnalban a címe a szintén Varga János rendezésében és koreográfiájában készülő új produkciónak, amelyet szeptember 30-án mutat be az együttes. A sajtótájékoztatón részt vevő magyarországi koreográfus 1998 óta dolgozik a Maros Művészegyüttessel, amelyről az elismerés hangján beszélt, hangsúlyozva, hogy a folklórt élteti az együttes, és bár néha elkalandozik a táncszínház világába is, alapvetően a hagyományt ápolja. Az új előadás is autentikus folklórműsor lesz, amelyben táncszínházi elemek is megjelennek, de ezekben is hagyományos néptánctechnikákat használnak – magyarázta a rendező-koreográfus.
A produkcióval kapcsolatban Varga azt is elárulta, hogy egy román kolinda feldolgozásáról van szó, arról, amely Bartók Béla tolmácsolásában vált világhírűvé, amelyből a magyar zeneszerző a Cantata profana című szerzeményét írta. Alapvetően magyar táncokat láthat majd a közönség, de román folklór is keveredik a műsorba. Nem véletlenül, hiszen az erdélyi román néptánc szorosan kapcsolódik az erdélyi magyar néptánchoz. „Nekünk dolgunk van az erdélyi román néptánccal, mert az a magyar örökség része, ugyanis az erdélyi magyar néptáncban gyökerezik” – magyarázta a koreográfus.
Székelyföld Napokat tartanak
A Maros Művészegyüttes házigazdaként vesz részt a Székelyföld Napokon, amely október 8-án fotókiállítással kezdődik. A Képek és értékek – Erdély néprajzi értékeinek képi reprezentációja című kiállításról Vajda András, az Alkotások Háza vezetője beszélt, elmondva, hogy a Kriza János Néprajzi Társaság tizenötezres fotóarchívumából láthatnak az érdeklődők válogatást, néprajz, népviselet, népszokások témában állítják ki jeles néprajzkutatók, fotóművészek felvételeit. A kiállításmegnyitót Sántha Rezső A repülő táncos című kötetének bemutatója követi, majd a Maros Művészegyüttes Szép piros hajnalban című előadása.
Barabási Attila Csaba beszélt a két tagozatot magában foglaló Maros Művészegyüttes anyagi helyzetéről is. A közepes nagyságrendű költségvetésből jó gazdálkodás révén ki lehet jönni, ám a kiszállásokhoz, turnékhoz pályázati pénzekre van szükség. Az igazgató elmondta: annak ellenére, hogy mindig pályáznak, a román állam még soha nem támogatta az együttest, sem a magyar, sem a román tagozatot. A román tagozat tavaly Cipruson a magyar állam pénzén tudta képviselni Romániát – mutatott rá Barabási, aki elmondta, bár mindig jók a pályázataik, elfogadják azokat, támogatást soha nem ítélnek meg számukra.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!