
Fotó: Antal Erika
Összesen nyolc produkció szerepel a Maros Művészegyüttes 2015–16-os évadjának műsorán – ismertette Barabási Attila Csaba igazgató, hozzátéve, hogy az autentikus néptáncra helyezik a legnagyobb hangsúlyt előadásaik során.
2015. szeptember 23., 21:392015. szeptember 23., 21:39
Nyártól nyárig tart az évad a marosvásárhelyi táncegyüttesnél, ugyanis a nyári, alig egy hónapos pihenőszabadság után, már augusztus 1-jén elkezdték a munkát, számos felkérésnek, meghívásnak téve eleget. Fesztiválokon, rendezvényeken léptek fel, több alkalommal képviselték Romániát külföldi eseményeken – számolt be róla Barabási Attila Csaba.
Az igazgató elmondta, húsz év után először léptek fel Torockón, Erdőszentgyörgyön és Kibéden három alkalommal vendégszerepeltek, Szabadkán Romániát képviselték, a Vásárhelyi Forgatag megnyitó rendezvényén is színpadra léptek. Szeptemberben Cipruson, a nemzetközi néptáncfesztiválon szerepelt a Maros Művészegyüttes magyar tagozata, ahol minden este más-más műsort adott elő, elnyerve ezzel az első díjat. „Erdély legszebb táncait vittük, Varga János koreográfiájában, és mi arattuk a legnagyobb sikert” – büszkélkedett az igazgató.
Román táncok magyar gyökerekkel
Szép piros hajnalban a címe a szintén Varga János rendezésében és koreográfiájában készülő új produkciónak, amelyet szeptember 30-án mutat be az együttes. A sajtótájékoztatón részt vevő magyarországi koreográfus 1998 óta dolgozik a Maros Művészegyüttessel, amelyről az elismerés hangján beszélt, hangsúlyozva, hogy a folklórt élteti az együttes, és bár néha elkalandozik a táncszínház világába is, alapvetően a hagyományt ápolja. Az új előadás is autentikus folklórműsor lesz, amelyben táncszínházi elemek is megjelennek, de ezekben is hagyományos néptánctechnikákat használnak – magyarázta a rendező-koreográfus.
A produkcióval kapcsolatban Varga azt is elárulta, hogy egy román kolinda feldolgozásáról van szó, arról, amely Bartók Béla tolmácsolásában vált világhírűvé, amelyből a magyar zeneszerző a Cantata profana című szerzeményét írta. Alapvetően magyar táncokat láthat majd a közönség, de román folklór is keveredik a műsorba. Nem véletlenül, hiszen az erdélyi román néptánc szorosan kapcsolódik az erdélyi magyar néptánchoz. „Nekünk dolgunk van az erdélyi román néptánccal, mert az a magyar örökség része, ugyanis az erdélyi magyar néptáncban gyökerezik” – magyarázta a koreográfus.
Székelyföld Napokat tartanak
A Maros Művészegyüttes házigazdaként vesz részt a Székelyföld Napokon, amely október 8-án fotókiállítással kezdődik. A Képek és értékek – Erdély néprajzi értékeinek képi reprezentációja című kiállításról Vajda András, az Alkotások Háza vezetője beszélt, elmondva, hogy a Kriza János Néprajzi Társaság tizenötezres fotóarchívumából láthatnak az érdeklődők válogatást, néprajz, népviselet, népszokások témában állítják ki jeles néprajzkutatók, fotóművészek felvételeit. A kiállításmegnyitót Sántha Rezső A repülő táncos című kötetének bemutatója követi, majd a Maros Művészegyüttes Szép piros hajnalban című előadása.
Barabási Attila Csaba beszélt a két tagozatot magában foglaló Maros Művészegyüttes anyagi helyzetéről is. A közepes nagyságrendű költségvetésből jó gazdálkodás révén ki lehet jönni, ám a kiszállásokhoz, turnékhoz pályázati pénzekre van szükség. Az igazgató elmondta: annak ellenére, hogy mindig pályáznak, a román állam még soha nem támogatta az együttest, sem a magyar, sem a román tagozatot. A román tagozat tavaly Cipruson a magyar állam pénzén tudta képviselni Romániát – mutatott rá Barabási, aki elmondta, bár mindig jók a pályázataik, elfogadják azokat, támogatást soha nem ítélnek meg számukra.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!