Fotó: Facebook/Maros Sefcovic
Az Európai Bizottság azon fog fáradozni 2022-ben, hogy Európa környezetkímélőbb, méltányosabb, digitalizáltabb és ellenállóképesebb kontinenssé váljon a koronavírus-világjárvány utáni időszakban – közölte Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja a brüsszeli testület jövő évi munkaprogramjának bemutatásakor.
2021. október 20., 08:422021. október 20., 08:42
Sefcovic elmondta, a munkaprogram egyrészről tükrözi a világjárvány által okozott, példa nélküli válsághelyzet tanulságait, másrészről különös figyelmet fordít a fiatal generációra, összhangban azzal a bizottsági javaslattal, hogy 2022 legyen az ifjúság európai éve. Mint elhangzott, a brüsszeli testület célja, hogy az Európai Unió a világjárványból megerősödve álljon talpra, megragadva a zöld és digitális átállás kínálta lehetőségeket.
Ennek érdekében olyan lépéseket tesz a kibocsátásmentes mobilitás irányába, mint például a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak felülvizsgálata és a víz- és levegőminőség javítását célzó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv nyomon követése.
A digitális átállás tekintetében egyebek mellett meg kívánja teremteni a jogszabályi keretét annak, hogy
A napirenden kiemelt helyet foglal el a digitális készségek iskolai fejlesztése is.
A Bizottság a megfelelő minimumjövedelemre vonatkozó kezdeményezés révén meg kívánja erősíteni a gazdasági sokkok enyhítéséhez elengedhetetlen szociális védőhálót, valamint javaslatokat fog tenni az azonnali fizetés elterjedésének elősegítése, illetve az uniós vállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében.
A végrehajtó testület emellett erősíteni kívánja az EU egyedülálló globális vezető szerepét,
Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály előterjesztésével pedig Brüsszel további lépéseket fog tenni a média szabadságának és sokszínűségének védelme érdekében, illetve továbbra is védeni fogja az EU hatékony működése szempontjából központi jelentőségű jogállamiságot – közölte az uniós biztos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!