Panasz. Volodimit Zelenszkij szerint az amerikai hírszerzési információk csökkentése egyre kilátástalanabb helyzetbe hozza Ukrajnát
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az amerikai támogatás csökkentése nyomán Ukrajna a háború kezdete óta a legnehezebb helyzetben van – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
2026. október 20., 10:002026. október 20., 10:00
Zelenszkij hétfőn videokonferencián értekezett az amerikai kongresszus tagjaival, hogy megvitassák az amerikai politika legutóbbi változásait, amelyek zavarba ejtették az ukránokat, aggodalmat keltettek bennük, és sebezhetőbbé tették őket az orosz támadásokkal szemben.
A találkozót, amelyen a szenátus és a képviselőház demokrata és republikánus párti tagjai egyaránt részt vettek, a Kyiv Independent szerint Richard Blumenthal és Thom Tillis szenátorok szervezték.
Zelenszkij tájékoztatta a törvényhozókat Ukrajna jelenlegi kihívásairól, nevezetesen a Patriot légvédelmi rakéták késedelmes szállításáról, az ukrán katonák Starlink-hozzáférésére vonatkozó folyamatos korlátozásokról, valamint az orosz rakétakilövésekről szóló figyelmeztetések hirtelen megszűnéséről.
Zelenszkij kiemelte az ukrán erők előrehaladását a frontvonalakon, beleértve a Donyeck megyei Vivaldi hadművelet keretében végrehajtott ellentámadás sikereit is.
Ezután azonban olyan katasztrófák sorozatáról beszélt, amelyek „éles ellentétben állnak azzal, amit a harctéren elérünk”.
Az ukrán Starlink/Starshield szolgáltatás továbbra is sebességkorlátozás alatt működik, ami megakadályozza a hadsereget abban, hogy közepes hatótávolságú dróncsapásokat hajtson végre, és elfogja Oroszország halálos, nagy sebességű sugárhajtású drónjait.
„Meg kell érteniük, mennyire komoly ez a helyzet. … Oroszország támadásai még kegyetlenebbé és aljasabbá váltak” – mondta Zelenszkij a törvényhozóknak.
„Alig telik el olyan óra, amikor Oroszország ne támadna valahol, vagy ne csapna le valamire. És ez minden egyes nap megismétlődik” – tette hozzá.
Zelenszkij kiemelte azt is, hogy
és elmondta, hogy az elmúlt napokban három különálló támadás történt, amelyekről Ukrajna nem kapott előzetes értesítést – és utólag sem kapott „magyarázatot”.
A Pentagon emellett nem hajlandó jóváhagyni a Patriot rakéták Európából Ukrajnába történő átadását, annak ellenére, hogy ezeket a fegyvereket már kifizették az USA–NATO PURL-program keretében – mondta Zelenszkij.
A Patriot-rakéták egyetlen olyan elfogórakéták, amelyek megbízhatóan lelőhetik az orosz ballisztikus rakétákat. Zelenszkij azonban azt állítja, hogy Washington magyarázat nélkül visszatartja a jóváhagyást.
Az elnök azt is elárulta, hogy
– mondta.
„Mindez arra utal, hogy valamilyen politikai döntés született arról, hogy lassítsák a nekünk nyújtott támogatást. … Meg akarjuk érteni, mi történik, miért történik, és hová vezet mindez” – mondta.
A november 3-i amerikai félidős választásokat megelőző hetekben, miután az iráni háború februári kitörése után ismét megpróbált közvetíteni Kijev és Moszkva között, Donald Trump amerikai elnök éles fordulatot vett Ukrajna ügyében, és Ukrajnát – és Zelenszkijt – hibáztatja az emelkedő üzemanyagárakért.
Az Egyesült Államok és Európa egy négypilléres békemegállapodáson dolgozik, amely véget vethetne az orosz–ukrán háborúnak, de mindkét féltől komoly engedményeket követelne.
Mint arról beszámoltunk, Trump október 9-én bejelentette az orosz dízelvásárlási megállapodást, amelynek keretében Moszkva bizonyos szankciók feloldása nyomában dízelolajat szállíthat az amerikai és a világpiacra az iráni háború miatt megugrott árak letörésére.
A dízelbejelentést az Ukrajnára gyakorolt nyomás követte, hogy hagyjon fel az orosz olajlétesítmények elleni támadásokkal, az Oroszországra vonatkozó szankciók feloldása, valamint a Starlink korlátozása.
A kormányzat a széles körű, kétpárti ellenreakciók ellenére is védelmébe vette a dízelmegállapodást.
„Oroszország, őszintén szólva, eddig nem okozott nagy gondot Ukrajnának. Nem sokat tettek” – mondta Trump újságíróknak.
Az elnök kijelentései ugyanazon a napon hangzottak el, amikor
Az előző éjszaka Oroszország több mint egy tucat ballisztikus rakétával támadta meg Kijevet, és országszerte közel 30 kritikus energiaipari létesítményt vett célba.
Arra a kérdésre, hogy nyitott-e egy háromoldalú találkozóra Putyinnal és Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Trump igennel válaszolt, de hozzátette, hogy egy ilyen találkozó nem Ukrajna ügyében történne, mivel Oroszország, úgy tűnik, „eddig jól viselkedett Ukrajnával szemben”. Elmondta, hogy a találkozó fő célja a nukleáris leszerelés megvitatása lenne.
Az elnököt azt követően kérdezték a háromoldalú csúcstalálkozóról, hogy a Wall Street Journal arról számolt be, hogy Putyin a találkozót – amelyről Volodimir Zelenszkij elnököt kizárnák – arra szeretné felhasználni, hogy Moszkvának kedvező békemegállapodást érjen el.
Trump ezután kijelentette, hogy
„Messze nem tettek annyit, amennyit tehettek volna, és ezt nagyra értékelem” – mondta.
Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy Trump Kína Oroszország iránti támogatására utalt-e, vagy Oroszország ukrajnai agressziójára.
Trump védelmébe vette a Putyinnal kötött legutóbbi megállapodásait és az Oroszországra vonatkozó szankciómentességeket, mondván, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat a Kremllel egy fontos túsz szabadon bocsátásáról. Azt is elmondta, hogy Oroszország „nagyon jól viselkedett Irán ügyében”.
„Iránnal kapcsolatban is nagyon jó a helyzetünk. (Putyin) békén hagyja Iránt” – mondta Trump.
„Ez jó, mert – mint tudják – nagyon keményen sújtjuk Iránt, mind gazdasági, mind katonai szempontból, és Oroszország, amennyire láthatjuk, nem tett semmit ebben a kérdésben, és szerintem ez nagyon pozitív” – tette hozzá.”
Kreml: Washington folytatja a közvetítést az ukrajnai konfliktusban
Az amerikai fél folytatja az ukrajnai helyzet rendezésére irányuló közvetítői és béketeremtő erőfeszítéseit, amit Oroszország nagyra értékel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján.
„Kétségtelenül lehetetlen a végleges rendezés anélkül, hogy Kijevből részt venne benne valaki, aki hajlandó vállalni a felelősséget” – mondta.
Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök háromoldalú találkozójának lehetőségével kapcsolatban megismételte, hogy az elképzelés felmerült, tekintettel arra, hogy mindhárom államfő részt vehet az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) novemberi csúcstalálkozóján.
„Konkrét javaslat vagy megállapodás sem magáról a találkozóról, sem az esetleges napirendről, sem a találkozó tartalmáról nem volt megbeszélés tárgya, és senki nem is vetette fel ezeket” – tette hozzá.
Kitérve az orosz üzleti szférának arra a kezdeményezésére, hogy a vállalkozók fektessenek be légvédelmi rendszerek telepítésébe, közölte, hogy ezt a Kremlben nem vitatták meg részletesen, mert a kormány hatáskörébe tartozik.
Az európai zavargásokkal kapcsolatban az hangoztatta, hogy ezek a káosz határát súrolják és nagy válságra utalnak, amelyről nehéz megmondani, hogy rendszerszintű-e. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezek az érintett országok belügyét képezik.
Civil halálos áldozatai is vannak az éjszakai orosz dróncsapásoknak Ukrajnában
Hárman meghaltak, hatan pedig megsebesültek Kijev megyében egy vállalatot ért orosz dróncsapásban keddre virradóra, a Harkiv megyei Izjumban öt lakos sérült meg az éjszakai támadásokban, a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében családi házak rongálódtak meg és három energetikai objektumot ért találat – jelentették az ukrán hatóságok.
Keddre virradóra drónokkal támadtak az orosz csapatok egy meg nem nevezett iparvállalatot Kijev megye Obuhivi járásának egyik településén, a csapásokban három ember életét vesztette, hat másik pedig megsebesült – közölte az állami katasztrófavédelem.
Az északkelet-ukrajnai Izjumban a civil infrastruktúrát és a város családi házas övezetét érte orosz dróntámadás, az eddigi adatok szerint öten sebesültek meg, lakóházak, valamint egy közigazgatási épület is kigyulladt – tudatta az állami katasztrófavédelmi szolgálat.
Nyugat-ukrajnai logisztikai központokra mért csapásokról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Dróncsapást mért az éjjel az orosz hadsereg a Grand Import logisztikai központra a nyugat-ukrajnai Hmelnickij városban és a Vendor Trans Service Kft. közlekedési és logisztikai központjára a Volhínia megyei Kovelben – közölte kedden a moszkvai védelmi minisztérium.
Az Odessza megyei Reni kikötőben orosz támadás ért három, katonai és kettős rendeltetésű rakománnyal érkezett hajót, valamint a rakodóterminálok működését biztosító infrastruktúralétesítményeket, továbbá a Fekete-tengeren is egy katonai rakományt szállító hajót.
A tárca által kiadott tájékoztatás szerint az elmúlt éjszaka folyamán, este nyolctól reggel nyolcig a légvédelem 136 repülőgéptípusú, pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet fogott el és semmisített meg 14 régió felett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik.
Agyrázkódással került kórházba egy 49 éves ukrán férfi, aki a Dnyeszter folyón átúszva próbált eljutni a Moldovai Köztársaságba, miközben az őt motorcsónakkal üldöző ukrán határőrök a beszámolók szerint evezőkkel ütlegelték.
A Fidesz-KDNP felszámolására tett kísérletnek tartja az előző kormány tagjaival szemben indult büntetőjogi eljárásokat Orbán Viktor. Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon keményen bírálta a Fidesz elnökének vasárnapi lakiteleki megnyilatkozását.
Az Egyesült Államok és Európa egy négypilléres békemegállapodáson dolgozik, amely véget vethetne az orosz–ukrán háborúnak, de mindkét féltől komoly engedményeket követelne.
Százezrek vonultak utcára Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése ellen, a tömegtüntetéseket azonban több nagyvárosban súlyos zavargások, gyújtogatások és fosztogatások kísérték.
Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.
A XIV. Leó pápán elvégzett rutinvizsgálatok eredményei megfelelnek az előírtnak, a mellkasröntgen a megoperált tüdő jó ütemű felépülését mutatja – közölték az egyházfőt követő orvoscsoport vezetői csütörtökön.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!