Hirdetés

Washington titokban már idén tavasszal elkezdte a nagy hatótávolságú rakéták szállítását Ukrajnának

•  Fotó: Lockheed Martin

Fotó: Lockheed Martin

Az Egyesült Államok idén tavasszal Joe Biden elnök utasítására titokban megkezdte Ukrajna ellátását a hadsereg nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereivel (ATACMS) – erősítette meg Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón.

Hírösszefoglaló

2024. április 25., 08:012024. április 25., 08:01

2024. április 25., 08:022024. április 25., 08:02

A bejelentés egy újságírói kérdésre válaszul hangzott el, amely a Reuters aznapi jelentésére vonatkozott, miszerint Washington az elmúlt hetekben titokban nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat szállított Kijevnek.

„Ő (Biden) februárban csendben utasította nemzetbiztonsági csapatát, hogy küldjön ATACMS rakétákat Ukrajnának ukrán szuverén területen belüli használatra. A március 12-én bejelentett katonai segélycsomag részeként kezdték meg a szállítást” – mondta Patel.

Hirdetés

Ukrajna áprilisban kapta meg a rakétákat

Patel szerint.

Washington március 12-én jelentette be a Kijevnek szánt 300 millió dolláros segélycsomagot, miközben a kongresszus az Ukrajnának nyújtandó további segélyekről vitázott.

Biden utasította csapatát, hogy biztonsági okokból és „a meglepetés erejének fenntartása érdekében Ukrajna számára” titokban vegyék fel a nagy hatótávolságú ATACMS-eket a csomagba

– jelentette a Reuters egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselőre hivatkozva.

Az Egyesült Államok először tavaly ősszel, több hónapos mérlegelést követően szállította az ATACMS rakéták régebbi, közepes hatótávolságú modelljeit Ukrajnának. A régebbi modellek hatótávolsága 165 kilométer. Az ATACMS újabb modelljeinek maximális hatótávolsága körülbelül 300 kilométer, és ezek Ukrajnának történő szállítása korábban nem volt ismert a nyilvánosság előtt.

Kijev folyamatosan sürgette nyugati szövetségeseit, hogy szerezzenek be nagyobb hatótávolságú fegyvereket, köztük az újabb ATACMS-eket, de

a partnerek haboztak olyan fegyverek szállítását illetően, amelyek potenciálisan alkalmasak lehetnek orosz területen belüli csapások mérésére.

A Pentagon is aggodalmának adott hangot, hogy a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnának való küldése károsíthatja az Egyesült Államok katonai felkészültségét azáltal, hogy kimeríti saját készleteit. Az Egyesült Államok januárban tudta eloszlatni ezeket az aggályokat, ami végül az Ukrajnának való küldésről szóló döntéshez vezetett.

Az, hogy Oroszország észak-koreai nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat vetett be Ukrajna ellen, és támadásokat intézett Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen, befolyásolta Washington döntését, hogy mégiscsak nagy hatótávolságú rakétákat küldjön Kijevnek – jelentette a Reuters.

Nem tudni, hogy hány ATACMS-t szállítottak Ukrajnának.

Kijev április 17-én lőtt ki néhányat a nemrég kapott rakéták közül egy orosz repülőtér ellen a megszállt Krímben lévő Dzsankojban, amely a frontvonaltól mintegy 165 kilométerre található

– mondta az amerikai tisztségviselő a Reutersnek.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében kijelentette, hogy Ukrajna „mindent megtesz” annak érdekében, hogy kárpótolja az országot azért a hat hónapért, amíg az ország arra várt, hogy az Egyesült Államok további segítséget nyújtson Kijevnek.

Mint arról beszámoltunk, Biden európai idő szerint szerdán este írta alá az Ukrajnának szánt közel 61 milliárd dollárt tartalmazó külföldi segélytörvényt, ezzel a törvényhozási folyamat utolsó lépése történt meg.

Zelenszkij köszönetet mondott Bidennek, a kongresszusnak és minden amerikainak, akik támogatják Ukrajnát az orosz teljes körű invázióval szembeni védekezésben.

„Most mindent megteszünk, hogy behozzuk a vitában és kétségek között eltelt hat hónap során felhalmozott hátrányt” – mondta az elnök.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Kijevnek és szövetségeseinek az oroszok ellen kell fordítaniuk mindazt, amit Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök ez idő alatt Ukrajnával szemben tett.

Idézet
Minden, amit (Putyin) a fronton tett, minden támadása az energiaszektorunk és az infrastruktúránk ellen, minden terrorja városaink és falvaink ellen – mindezeknek mozgósítaniuk kell minket, mindenkit a világon, akinek valóban fontos az élet, hogy nagyobb nyomást gyakoroljunk Oroszországra”

– jelentette ki.

Az elnök azt is megjegyezte, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok igyekszik „a lehető leggyorsabban” elküldeni ezt a legújabb katonai csomagot, hogy az ukrán erőket ATACMS, tüzérségi, páncéltörő fegyverekkel, HIMARS lőszerekkel, valamint légvédelmi rendszerekkel és más felszerelésekkel lássák el.

Miközben Biden aláírta a külföldi segélytörvényt, a Pentagon közölte, hogy készen áll arra, hogy az amerikai fegyverkészletekből 1 milliárd dollár értékű fegyvereket küldjön Kijevbe.

Közben a kabinet honlapján szerdán közzétett rendeletből kiderül:

az ukrán kormány megtiltotta a személyazonosító okmányok és útlevelek külföldre küldését a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak számára.

A tilalom annak fényében lépett életbe, hogy Ukrajna a közelmúltban elfogadott új mozgósítási törvényt követően felfüggesztette a katonaköteles korú férfiak külföldön történő új konzuli támogatás iránti kérelmeit.

A rendelet szerint

a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak csak a migrációs szolgálat ukrajnai irodáiban kaphatnak majd útlevelet. Az útlevelek külföldre küldésének szolgáltatása már nem lesz elérhető.

Néhány kivételtől eltekintve a 18 és 60 év közötti ukrán férfiaknak tilos elhagyniuk Ukrajnát a háború alatt, amíg a hadiállapot érvényben van.

Az ukrán konzuli szolgálatok tevékenységének jogszabályi kereteit aktualizálták, hogy igazodjanak az új törvény követelményeihez – közölte a külügyminisztérium kedden.

Dmitro Kuleba külügyminiszter az X-en azt is írta, hogy

„intézkedéseket rendelt el a hadköteles korú férfiakkal szembeni tisztességes hozzáállás helyreállítása érdekében Ukrajnában és külföldön”.

A tilalom nem vonatkozik azokra az ukránokra, akik fogyatékkal élnek, vagy akik külföldre utaznak fogyatékkal élő rokonaik kísérésére. A rendelet nem vonatkozik azokra sem, akik beteg vagy árva gyermekeket kísérnek, valamint azokra, akik „orosz agresszió áldozatai”, és külföldre utaznak gyógykezelésre.

Korábban az ukrán kormány jóváhagyta az aktualizált mozgósítási törvényt, mivel az ország igyekszik megerősíteni fegyveres erőit. Ukrajna munkaerőhiánnyal küzd, és kénytelen volt büntetőintézkedéseket bevezetni azokkal szemben, akikről úgy ítélték meg, hogy kibújnak a sorozás alól.

Kuleba korábban bírálta azokat a harcképes korú férfiakat is, akik a háború alatt elhagyták az országot.

„Hogy néz ki most a helyzet: Egy hadköteles korú férfi külföldre ment, megmutatta az államának, hogy nem törődik annak fennmaradásával, majd jön és szolgáltatást akar kapni ettől az államtól” – mondta Kuleba.

Fehérorosz elnök: A Nyugat megpróbálja belerángatni Fehéroroszországot a háborúba
A Nyugat megpróbálja belerángatni Fehéroroszországot az ukrajnai háborúba – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerdán, hozzátéve, hogy országa békeszerető, ezt azonban nem szabad összetéveszteni a pacifizmussal.
Lukasenka erről az összfehérorosz népgyűlés ülésén beszélt, amelynek résztvevői megválasztották őt a népgyűlés elnökévé. Ihar Karpienka, a központi választási bizottság elnöke elmondta, hogy Lukasenka volt az egyetlen jelölt erre a posztra.
„Egy dolog világos: tényleg be akarnak vonni minket a háborúba. Én mint főparancsnok, valamint katonai és hírszerző szolgálataink látjuk ezt. Provokálnak minket, lövészárkokat ásnak, korszerűsítik a katonai infrastruktúrát, a fegyvereket, mi viszont itt, a határ túloldalán békés életet építünk, nem falakat húzunk, és nem árkokat ásunk. A mi békésségünk azonban nem pacifizmus, ne keverjék össze” – hangoztatta Lukasenka a találkozón elmondott beszédében.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy a fenyegetés növekedésével párhuzamosan Fehéroroszország szimmetrikus intézkedéseket hoz, és növeli harci képességeit. „Erősnek kell lennünk ahhoz, hogy senki se merjen térdre kényszeríteni minket, miként gyakran előfordult történelmünkben” – hangoztatta, leszögezve, hogy Fehéroroszország nem tart igényt más országok területére. Kijelentette azt is, hogy országa kész jelentős mértékben hozzájárulni a világ élelmiszer-biztonságához.
Az államfő nehezményezte: miközben a nyugati országok részéről vádak hangzanak el Fehéroroszországgal szemben, amiért megengedte Oroszországnak, hogy taktikai nukleáris fegyvereket telepítsen területén, az Egyesült Államok is gyors léptékben modernizálja saját taktikai nukleáris fegyvereit, amelyeket európai légitámaszpontokon helyez el.
„Nyugat-Európában tartósan több mint 60 500 amerikai és több mint 30 000 NATO-katona állomásozik. Vajon milyen politikai döntéseket hoznak majd az európai vezetők amerikai csapatok gépkarabélyainak célkeresztjében?” – vetette fel. Hozzáfűzte: ezzel egy időben maga az Egyesült Államok is rohamtempóban modernizálja taktikai nukleáris fegyvereit, amelyeket belgiumi, németországi, olaszországi, törökországi, hollandiai légibázisokon állomásoztat. Megjegyezte, hogy a katonai terminológiában ezt csapásmérő-támadó képességnek nevezik.
Az elnök kitért arra, hogy az országa területén lévő orosz taktikai nukleáris fegyverek alkalmazásának mechanizmusa nem szerepel a fehérorosz katonai doktrínában, e fegyverzetek felhasználásának rendjét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott konzultációk keretében határozzák meg majd.
Kijelentette: Fehéroroszország nem fog más országoknál „koldulni” a nyugati szankciók feloldásáért vagy a határok megnyitásáért árui előtt, mivel az ország más irányba állította át kereskedelmét, és sikeresen megbirkózik a helyzettel.

korábban írtuk

Biden aláírt, indulnak a hadi felszerelések Ukrajna számára
Biden aláírt, indulnak a hadi felszerelések Ukrajna számára

Joe Biden elnök aláírta, és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dollárról szóló törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 01., hétfő

Románia kérésére összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa a galaci drónincidens ügyében

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.

Románia kérésére összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa a galaci drónincidens ügyében
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

Marad a román polgármester a német város élén, ahol „a lengyelt ugyanolyan természetesen beszélik, mint Temesváron a magyart”

Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.

Marad a román polgármester a német város élén, ahol „a lengyelt ugyanolyan természetesen beszélik, mint Temesváron a magyart”
2026. június 01., hétfő

Zelenszkij elmondta, miért csapódott be Romániában az orosz drón

Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij elmondta, miért csapódott be Romániában az orosz drón
2026. június 01., hétfő

Magyar Péter látogatása nyomán sem mondott le Sulyok Tamás, alaptörvény-módosítás jöhet

A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.

Magyar Péter látogatása nyomán sem mondott le Sulyok Tamás, alaptörvény-módosítás jöhet
Hirdetés
2026. május 31., vasárnap

Politikai háború: Sulyok Tamás szembemegy Magyar Péter ultimátumával

Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.

Politikai háború: Sulyok Tamás szembemegy Magyar Péter ultimátumával
2026. május 30., szombat

Már a BL-döntő előtti napon balhéztak a drukkerek Budapest utcáin

Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.

Már a BL-döntő előtti napon balhéztak a drukkerek Budapest utcáin
2026. május 30., szombat

Putyin: Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat

Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.

Putyin: Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat
Hirdetés
2026. május 30., szombat

Magyar zászlót égettek Szabadka központjában

Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.

Magyar zászlót égettek Szabadka központjában
2026. május 30., szombat

Orosz nagykövetség: Románia külföldön képes drónokat lelőni, a saját területe fölött nem

Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.

Orosz nagykövetség: Románia külföldön képes drónokat lelőni, a saját területe fölött nem
2026. május 29., péntek

Putyin kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt a galaci tömbházra zuhant drón

Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.

Putyin kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt a galaci tömbházra zuhant drón
Hirdetés
Hirdetés