Fotó: Lockheed Martin
Az Egyesült Államok idén tavasszal Joe Biden elnök utasítására titokban megkezdte Ukrajna ellátását a hadsereg nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereivel (ATACMS) – erősítette meg Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón.
2024. április 25., 08:012024. április 25., 08:01
2024. április 25., 08:022024. április 25., 08:02
A bejelentés egy újságírói kérdésre válaszul hangzott el, amely a Reuters aznapi jelentésére vonatkozott, miszerint Washington az elmúlt hetekben titokban nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat szállított Kijevnek.
„Ő (Biden) februárban csendben utasította nemzetbiztonsági csapatát, hogy küldjön ATACMS rakétákat Ukrajnának ukrán szuverén területen belüli használatra. A március 12-én bejelentett katonai segélycsomag részeként kezdték meg a szállítást” – mondta Patel.
Patel szerint.
Washington március 12-én jelentette be a Kijevnek szánt 300 millió dolláros segélycsomagot, miközben a kongresszus az Ukrajnának nyújtandó további segélyekről vitázott.
– jelentette a Reuters egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselőre hivatkozva.
Az Egyesült Államok először tavaly ősszel, több hónapos mérlegelést követően szállította az ATACMS rakéták régebbi, közepes hatótávolságú modelljeit Ukrajnának. A régebbi modellek hatótávolsága 165 kilométer. Az ATACMS újabb modelljeinek maximális hatótávolsága körülbelül 300 kilométer, és ezek Ukrajnának történő szállítása korábban nem volt ismert a nyilvánosság előtt.
Kijev folyamatosan sürgette nyugati szövetségeseit, hogy szerezzenek be nagyobb hatótávolságú fegyvereket, köztük az újabb ATACMS-eket, de
A Pentagon is aggodalmának adott hangot, hogy a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnának való küldése károsíthatja az Egyesült Államok katonai felkészültségét azáltal, hogy kimeríti saját készleteit. Az Egyesült Államok januárban tudta eloszlatni ezeket az aggályokat, ami végül az Ukrajnának való küldésről szóló döntéshez vezetett.
Az, hogy Oroszország észak-koreai nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat vetett be Ukrajna ellen, és támadásokat intézett Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen, befolyásolta Washington döntését, hogy mégiscsak nagy hatótávolságú rakétákat küldjön Kijevnek – jelentette a Reuters.
Nem tudni, hogy hány ATACMS-t szállítottak Ukrajnának.
– mondta az amerikai tisztségviselő a Reutersnek.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében kijelentette, hogy Ukrajna „mindent megtesz” annak érdekében, hogy kárpótolja az országot azért a hat hónapért, amíg az ország arra várt, hogy az Egyesült Államok további segítséget nyújtson Kijevnek.
Mint arról beszámoltunk, Biden európai idő szerint szerdán este írta alá az Ukrajnának szánt közel 61 milliárd dollárt tartalmazó külföldi segélytörvényt, ezzel a törvényhozási folyamat utolsó lépése történt meg.
„Most mindent megteszünk, hogy behozzuk a vitában és kétségek között eltelt hat hónap során felhalmozott hátrányt” – mondta az elnök.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Kijevnek és szövetségeseinek az oroszok ellen kell fordítaniuk mindazt, amit Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök ez idő alatt Ukrajnával szemben tett.
– jelentette ki.
Az elnök azt is megjegyezte, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok igyekszik „a lehető leggyorsabban” elküldeni ezt a legújabb katonai csomagot, hogy az ukrán erőket ATACMS, tüzérségi, páncéltörő fegyverekkel, HIMARS lőszerekkel, valamint légvédelmi rendszerekkel és más felszerelésekkel lássák el.
Miközben Biden aláírta a külföldi segélytörvényt, a Pentagon közölte, hogy készen áll arra, hogy az amerikai fegyverkészletekből 1 milliárd dollár értékű fegyvereket küldjön Kijevbe.
Közben a kabinet honlapján szerdán közzétett rendeletből kiderül:
A tilalom annak fényében lépett életbe, hogy Ukrajna a közelmúltban elfogadott új mozgósítási törvényt követően felfüggesztette a katonaköteles korú férfiak külföldön történő új konzuli támogatás iránti kérelmeit.
A rendelet szerint
Néhány kivételtől eltekintve a 18 és 60 év közötti ukrán férfiaknak tilos elhagyniuk Ukrajnát a háború alatt, amíg a hadiállapot érvényben van.
Az ukrán konzuli szolgálatok tevékenységének jogszabályi kereteit aktualizálták, hogy igazodjanak az új törvény követelményeihez – közölte a külügyminisztérium kedden.
Dmitro Kuleba külügyminiszter az X-en azt is írta, hogy
A tilalom nem vonatkozik azokra az ukránokra, akik fogyatékkal élnek, vagy akik külföldre utaznak fogyatékkal élő rokonaik kísérésére. A rendelet nem vonatkozik azokra sem, akik beteg vagy árva gyermekeket kísérnek, valamint azokra, akik „orosz agresszió áldozatai”, és külföldre utaznak gyógykezelésre.
Korábban az ukrán kormány jóváhagyta az aktualizált mozgósítási törvényt, mivel az ország igyekszik megerősíteni fegyveres erőit. Ukrajna munkaerőhiánnyal küzd, és kénytelen volt büntetőintézkedéseket bevezetni azokkal szemben, akikről úgy ítélték meg, hogy kibújnak a sorozás alól.
„Hogy néz ki most a helyzet: Egy hadköteles korú férfi külföldre ment, megmutatta az államának, hogy nem törődik annak fennmaradásával, majd jön és szolgáltatást akar kapni ettől az államtól” – mondta Kuleba.
Fehérorosz elnök: A Nyugat megpróbálja belerángatni Fehéroroszországot a háborúba
A Nyugat megpróbálja belerángatni Fehéroroszországot az ukrajnai háborúba – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerdán, hozzátéve, hogy országa békeszerető, ezt azonban nem szabad összetéveszteni a pacifizmussal.
Lukasenka erről az összfehérorosz népgyűlés ülésén beszélt, amelynek résztvevői megválasztották őt a népgyűlés elnökévé. Ihar Karpienka, a központi választási bizottság elnöke elmondta, hogy Lukasenka volt az egyetlen jelölt erre a posztra.
„Egy dolog világos: tényleg be akarnak vonni minket a háborúba. Én mint főparancsnok, valamint katonai és hírszerző szolgálataink látjuk ezt. Provokálnak minket, lövészárkokat ásnak, korszerűsítik a katonai infrastruktúrát, a fegyvereket, mi viszont itt, a határ túloldalán békés életet építünk, nem falakat húzunk, és nem árkokat ásunk. A mi békésségünk azonban nem pacifizmus, ne keverjék össze” – hangoztatta Lukasenka a találkozón elmondott beszédében.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy a fenyegetés növekedésével párhuzamosan Fehéroroszország szimmetrikus intézkedéseket hoz, és növeli harci képességeit. „Erősnek kell lennünk ahhoz, hogy senki se merjen térdre kényszeríteni minket, miként gyakran előfordult történelmünkben” – hangoztatta, leszögezve, hogy Fehéroroszország nem tart igényt más országok területére. Kijelentette azt is, hogy országa kész jelentős mértékben hozzájárulni a világ élelmiszer-biztonságához.
Az államfő nehezményezte: miközben a nyugati országok részéről vádak hangzanak el Fehéroroszországgal szemben, amiért megengedte Oroszországnak, hogy taktikai nukleáris fegyvereket telepítsen területén, az Egyesült Államok is gyors léptékben modernizálja saját taktikai nukleáris fegyvereit, amelyeket európai légitámaszpontokon helyez el.
„Nyugat-Európában tartósan több mint 60 500 amerikai és több mint 30 000 NATO-katona állomásozik. Vajon milyen politikai döntéseket hoznak majd az európai vezetők amerikai csapatok gépkarabélyainak célkeresztjében?” – vetette fel. Hozzáfűzte: ezzel egy időben maga az Egyesült Államok is rohamtempóban modernizálja taktikai nukleáris fegyvereit, amelyeket belgiumi, németországi, olaszországi, törökországi, hollandiai légibázisokon állomásoztat. Megjegyezte, hogy a katonai terminológiában ezt csapásmérő-támadó képességnek nevezik.
Az elnök kitért arra, hogy az országa területén lévő orosz taktikai nukleáris fegyverek alkalmazásának mechanizmusa nem szerepel a fehérorosz katonai doktrínában, e fegyverzetek felhasználásának rendjét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott konzultációk keretében határozzák meg majd.
Kijelentette: Fehéroroszország nem fog más országoknál „koldulni” a nyugati szankciók feloldásáért vagy a határok megnyitásáért árui előtt, mivel az ország más irányba állította át kereskedelmét, és sikeresen megbirkózik a helyzettel.
Joe Biden elnök aláírta, és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dollárról szóló törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!