Hirdetés

Washington titokban már idén tavasszal elkezdte a nagy hatótávolságú rakéták szállítását Ukrajnának

•  Fotó: Lockheed Martin

Fotó: Lockheed Martin

Az Egyesült Államok idén tavasszal Joe Biden elnök utasítására titokban megkezdte Ukrajna ellátását a hadsereg nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereivel (ATACMS) – erősítette meg Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón.

Hírösszefoglaló

2024. április 25., 08:012024. április 25., 08:01

2024. április 25., 08:022024. április 25., 08:02

A bejelentés egy újságírói kérdésre válaszul hangzott el, amely a Reuters aznapi jelentésére vonatkozott, miszerint Washington az elmúlt hetekben titokban nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat szállított Kijevnek.

„Ő (Biden) februárban csendben utasította nemzetbiztonsági csapatát, hogy küldjön ATACMS rakétákat Ukrajnának ukrán szuverén területen belüli használatra. A március 12-én bejelentett katonai segélycsomag részeként kezdték meg a szállítást” – mondta Patel.

Hirdetés

Ukrajna áprilisban kapta meg a rakétákat

Patel szerint.

Washington március 12-én jelentette be a Kijevnek szánt 300 millió dolláros segélycsomagot, miközben a kongresszus az Ukrajnának nyújtandó további segélyekről vitázott.

Biden utasította csapatát, hogy biztonsági okokból és „a meglepetés erejének fenntartása érdekében Ukrajna számára” titokban vegyék fel a nagy hatótávolságú ATACMS-eket a csomagba

– jelentette a Reuters egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselőre hivatkozva.

Az Egyesült Államok először tavaly ősszel, több hónapos mérlegelést követően szállította az ATACMS rakéták régebbi, közepes hatótávolságú modelljeit Ukrajnának. A régebbi modellek hatótávolsága 165 kilométer. Az ATACMS újabb modelljeinek maximális hatótávolsága körülbelül 300 kilométer, és ezek Ukrajnának történő szállítása korábban nem volt ismert a nyilvánosság előtt.

Kijev folyamatosan sürgette nyugati szövetségeseit, hogy szerezzenek be nagyobb hatótávolságú fegyvereket, köztük az újabb ATACMS-eket, de

a partnerek haboztak olyan fegyverek szállítását illetően, amelyek potenciálisan alkalmasak lehetnek orosz területen belüli csapások mérésére.

A Pentagon is aggodalmának adott hangot, hogy a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnának való küldése károsíthatja az Egyesült Államok katonai felkészültségét azáltal, hogy kimeríti saját készleteit. Az Egyesült Államok januárban tudta eloszlatni ezeket az aggályokat, ami végül az Ukrajnának való küldésről szóló döntéshez vezetett.

Az, hogy Oroszország észak-koreai nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat vetett be Ukrajna ellen, és támadásokat intézett Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen, befolyásolta Washington döntését, hogy mégiscsak nagy hatótávolságú rakétákat küldjön Kijevnek – jelentette a Reuters.

Nem tudni, hogy hány ATACMS-t szállítottak Ukrajnának.

Kijev április 17-én lőtt ki néhányat a nemrég kapott rakéták közül egy orosz repülőtér ellen a megszállt Krímben lévő Dzsankojban, amely a frontvonaltól mintegy 165 kilométerre található

– mondta az amerikai tisztségviselő a Reutersnek.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében kijelentette, hogy Ukrajna „mindent megtesz” annak érdekében, hogy kárpótolja az országot azért a hat hónapért, amíg az ország arra várt, hogy az Egyesült Államok további segítséget nyújtson Kijevnek.

Mint arról beszámoltunk, Biden európai idő szerint szerdán este írta alá az Ukrajnának szánt közel 61 milliárd dollárt tartalmazó külföldi segélytörvényt, ezzel a törvényhozási folyamat utolsó lépése történt meg.

Zelenszkij köszönetet mondott Bidennek, a kongresszusnak és minden amerikainak, akik támogatják Ukrajnát az orosz teljes körű invázióval szembeni védekezésben.

„Most mindent megteszünk, hogy behozzuk a vitában és kétségek között eltelt hat hónap során felhalmozott hátrányt” – mondta az elnök.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Kijevnek és szövetségeseinek az oroszok ellen kell fordítaniuk mindazt, amit Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök ez idő alatt Ukrajnával szemben tett.

Idézet
Minden, amit (Putyin) a fronton tett, minden támadása az energiaszektorunk és az infrastruktúránk ellen, minden terrorja városaink és falvaink ellen – mindezeknek mozgósítaniuk kell minket, mindenkit a világon, akinek valóban fontos az élet, hogy nagyobb nyomást gyakoroljunk Oroszországra”

– jelentette ki.

Az elnök azt is megjegyezte, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok igyekszik „a lehető leggyorsabban” elküldeni ezt a legújabb katonai csomagot, hogy az ukrán erőket ATACMS, tüzérségi, páncéltörő fegyverekkel, HIMARS lőszerekkel, valamint légvédelmi rendszerekkel és más felszerelésekkel lássák el.

Miközben Biden aláírta a külföldi segélytörvényt, a Pentagon közölte, hogy készen áll arra, hogy az amerikai fegyverkészletekből 1 milliárd dollár értékű fegyvereket küldjön Kijevbe.

Közben a kabinet honlapján szerdán közzétett rendeletből kiderül:

az ukrán kormány megtiltotta a személyazonosító okmányok és útlevelek külföldre küldését a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak számára.

A tilalom annak fényében lépett életbe, hogy Ukrajna a közelmúltban elfogadott új mozgósítási törvényt követően felfüggesztette a katonaköteles korú férfiak külföldön történő új konzuli támogatás iránti kérelmeit.

A rendelet szerint

a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak csak a migrációs szolgálat ukrajnai irodáiban kaphatnak majd útlevelet. Az útlevelek külföldre küldésének szolgáltatása már nem lesz elérhető.

Néhány kivételtől eltekintve a 18 és 60 év közötti ukrán férfiaknak tilos elhagyniuk Ukrajnát a háború alatt, amíg a hadiállapot érvényben van.

Az ukrán konzuli szolgálatok tevékenységének jogszabályi kereteit aktualizálták, hogy igazodjanak az új törvény követelményeihez – közölte a külügyminisztérium kedden.

Dmitro Kuleba külügyminiszter az X-en azt is írta, hogy

„intézkedéseket rendelt el a hadköteles korú férfiakkal szembeni tisztességes hozzáállás helyreállítása érdekében Ukrajnában és külföldön”.

A tilalom nem vonatkozik azokra az ukránokra, akik fogyatékkal élnek, vagy akik külföldre utaznak fogyatékkal élő rokonaik kísérésére. A rendelet nem vonatkozik azokra sem, akik beteg vagy árva gyermekeket kísérnek, valamint azokra, akik „orosz agresszió áldozatai”, és külföldre utaznak gyógykezelésre.

Korábban az ukrán kormány jóváhagyta az aktualizált mozgósítási törvényt, mivel az ország igyekszik megerősíteni fegyveres erőit. Ukrajna munkaerőhiánnyal küzd, és kénytelen volt büntetőintézkedéseket bevezetni azokkal szemben, akikről úgy ítélték meg, hogy kibújnak a sorozás alól.

Kuleba korábban bírálta azokat a harcképes korú férfiakat is, akik a háború alatt elhagyták az országot.

„Hogy néz ki most a helyzet: Egy hadköteles korú férfi külföldre ment, megmutatta az államának, hogy nem törődik annak fennmaradásával, majd jön és szolgáltatást akar kapni ettől az államtól” – mondta Kuleba.

Fehérorosz elnök: A Nyugat megpróbálja belerángatni Fehéroroszországot a háborúba
A Nyugat megpróbálja belerángatni Fehéroroszországot az ukrajnai háborúba – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerdán, hozzátéve, hogy országa békeszerető, ezt azonban nem szabad összetéveszteni a pacifizmussal.
Lukasenka erről az összfehérorosz népgyűlés ülésén beszélt, amelynek résztvevői megválasztották őt a népgyűlés elnökévé. Ihar Karpienka, a központi választási bizottság elnöke elmondta, hogy Lukasenka volt az egyetlen jelölt erre a posztra.
„Egy dolog világos: tényleg be akarnak vonni minket a háborúba. Én mint főparancsnok, valamint katonai és hírszerző szolgálataink látjuk ezt. Provokálnak minket, lövészárkokat ásnak, korszerűsítik a katonai infrastruktúrát, a fegyvereket, mi viszont itt, a határ túloldalán békés életet építünk, nem falakat húzunk, és nem árkokat ásunk. A mi békésségünk azonban nem pacifizmus, ne keverjék össze” – hangoztatta Lukasenka a találkozón elmondott beszédében.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy a fenyegetés növekedésével párhuzamosan Fehéroroszország szimmetrikus intézkedéseket hoz, és növeli harci képességeit. „Erősnek kell lennünk ahhoz, hogy senki se merjen térdre kényszeríteni minket, miként gyakran előfordult történelmünkben” – hangoztatta, leszögezve, hogy Fehéroroszország nem tart igényt más országok területére. Kijelentette azt is, hogy országa kész jelentős mértékben hozzájárulni a világ élelmiszer-biztonságához.
Az államfő nehezményezte: miközben a nyugati országok részéről vádak hangzanak el Fehéroroszországgal szemben, amiért megengedte Oroszországnak, hogy taktikai nukleáris fegyvereket telepítsen területén, az Egyesült Államok is gyors léptékben modernizálja saját taktikai nukleáris fegyvereit, amelyeket európai légitámaszpontokon helyez el.
„Nyugat-Európában tartósan több mint 60 500 amerikai és több mint 30 000 NATO-katona állomásozik. Vajon milyen politikai döntéseket hoznak majd az európai vezetők amerikai csapatok gépkarabélyainak célkeresztjében?” – vetette fel. Hozzáfűzte: ezzel egy időben maga az Egyesült Államok is rohamtempóban modernizálja taktikai nukleáris fegyvereit, amelyeket belgiumi, németországi, olaszországi, törökországi, hollandiai légibázisokon állomásoztat. Megjegyezte, hogy a katonai terminológiában ezt csapásmérő-támadó képességnek nevezik.
Az elnök kitért arra, hogy az országa területén lévő orosz taktikai nukleáris fegyverek alkalmazásának mechanizmusa nem szerepel a fehérorosz katonai doktrínában, e fegyverzetek felhasználásának rendjét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott konzultációk keretében határozzák meg majd.
Kijelentette: Fehéroroszország nem fog más országoknál „koldulni” a nyugati szankciók feloldásáért vagy a határok megnyitásáért árui előtt, mivel az ország más irányba állította át kereskedelmét, és sikeresen megbirkózik a helyzettel.

korábban írtuk

Biden aláírt, indulnak a hadi felszerelések Ukrajna számára
Biden aláírt, indulnak a hadi felszerelések Ukrajna számára

Joe Biden elnök aláírta, és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dollárról szóló törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 15., csütörtök

Zelenszkij bekeményít: Ukrajna újra támadja az orosz olajfinomítókat

Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.

Zelenszkij bekeményít: Ukrajna újra támadja az orosz olajfinomítókat
Hirdetés
2026. október 15., csütörtök

Magyar Péter: Uniós pénzből erősítenék meg a határvédelmet, áttörés jöhet a kárpátaljai magyarok ügyében

Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.

Magyar Péter: Uniós pénzből erősítenék meg a határvédelmet, áttörés jöhet a kárpátaljai magyarok ügyében
2026. október 14., szerda

„A mi új és gyönyörű Grönlandunk” – Trump nagyszabású kitermelési terveket jelentett be

Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.

„A mi új és gyönyörű Grönlandunk” – Trump nagyszabású kitermelési terveket jelentett be
2026. október 14., szerda

Magyarország-szerte trükköztek a romániai ékszertolvajok 

Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.

Magyarország-szerte trükköztek a romániai ékszertolvajok 
Hirdetés
2026. október 14., szerda

Tüdőrákot diagnosztizáltak XIV. Leó pápánál – FRISSÍTVE

Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.

Tüdőrákot diagnosztizáltak XIV. Leó pápánál – FRISSÍTVE
2026. október 13., kedd

Kormánybuktatás: útilaput kötöttek a botrányt kirobbantó athéni nagykövet talpára

Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.

Kormánybuktatás: útilaput kötöttek a botrányt kirobbantó athéni nagykövet talpára
2026. október 13., kedd

Az ukrajnai tűzszünet ügyét szolgálja a Putyinnal kötött dízelmegállapodás? Washington szerint igen

Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.

Az ukrajnai tűzszünet ügyét szolgálja a Putyinnal kötött dízelmegállapodás? Washington szerint igen
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Folytatódott a hajók elleni vadászat a Fekete-tengeren

Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.

Folytatódott a hajók elleni vadászat a Fekete-tengeren
2026. október 13., kedd

A kárpátaljai pártok és a magyar kormány üdvözlik az ukrán oktatási törvény módosítását, a Fidesz elégedetlen

Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.

A kárpátaljai pártok és a magyar kormány üdvözlik az ukrán oktatási törvény módosítását, a Fidesz elégedetlen
2026. október 12., hétfő

Áttörés: az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvényt

Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.

Áttörés: az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvényt
Hirdetés
Hirdetés