Nem állnak háborúban. A Pentagon fenntartja, hogy nem tudott előzetesen a kurszki ukrán betörésről
Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Oroszországgal, pusztán támogat egy országot, Ukrajnát, amelyet támadás ért – reagált az amerikai védelmi minisztérium szóvivője az orosz külügyminiszter-helyettes szavaira, amelyekkel az Egyesült Államokkal szembeni lépéseket helyezett kilátásba.
2024. augusztus 28., 07:582024. augusztus 28., 07:58
Pat Ryder, a Pentagon sajtótitkára keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „nem áll háborúban Oroszországgal”, és hozzátette, nem tudja, mit érthetett Szergej Rjabkov, orosz külügyminiszter-helyettes a „korábbinál komolyabb következmények” alatt, amelyeket az orosz területen végrehajtott ukrán katonai műveletben való feltételezett amerikai érintettség miatt helyezett kilátásba.
Az amerikai védelmi szóvivő megismételte, hogy
Szavai szerint az amerikai fél jelenleg is szoros konzultációban van az ukrán partnereivel arról, hogy mit jelentenek Volodimir Zelenszkij elnök szavai az ütközőzóna létrehozásáról, és arról is tartanak a megbeszélések, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban miként tudja támogatni az ukrán törekvéseket a szuverenitás megőrzésére és egy jövőbeli orosz agresszió megelőzésére.
Pat Ryder megállapította, hogy az amerikai álláspont változatlan, vagyis
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden újságíróknak nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államokra nézve sokkal súlyosabb következményekkel járhat majd a kurszki régió elleni támadásban való részvétel, mint amilyeneket eddig megtapasztalt. Az amerikai részességet az ukrán betörésben a diplomata ténynek nevezte.
„Washington eszkalációs kurzusa egyre kihívóbbá válik” – jelentette ki Rjabkov.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva elmondta:
Arról is szólt egyebek között, hogy az SZVR és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) tart fenn képviseletet Washingtonban és Moszkvában, és ha szerény mértékben is, de folyik információcsere a két szolgálat között, amit jónak nevezett.
Fennáll a nukleáris incidens veszélye a kurszki atomerőműnél – jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, miután kedden az Ukrajnával határos Kurszk megyében felkereste a Kurcsatovban működő létesítményt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában, a jemeni hivatali partnerével folytatott megtartott megbeszélése nyomán tartott közös sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy ha a Nyugat érdekelt az európai helyzet normalizálásában, akkor tárgyalóasztalhoz kell ülnie és az Oroszországgal szemben ultimátumokat megfogalmazó „Zelenszkij-formula” nélküli „becsületes” párbeszédet kell folytatnia.
Mint mondta, Moszkva nem fog „ráharapni” az ukrán elnök feltételei mellett megrendezendő békekonferenciára.
– nyilatkozott.
„Ez nem fog sikerülni. El fogjuk érni a céljainkat, mégpedig úgy, ahogy Vlagyimir Putyin elnök úr mondta, hogy megfeleljen érdekeinknek, először is megmentve népünket, másodszor pedig megvédve azokat az embereket, akiket a kijevi fasiszta rezsim terroristának bélyegzett, akiket megfosztott az alapvető jogaiktól, beleértve a valláshoz, a vallásgyakorláshoz, a nyelvhez és sok máshoz való jogot. Ezért nem lehet bennünket provokálni” – tette hozzá.
Megismételte, hogy a Nyugat a tűzzel játszik, amikor azt mérlegeli, hogy eleget tegyen-e Ukrajna nagy hatótávolságú fegyverek iránti igényének. Úgy vélekedett, hogy a nyugati országok csak tettetik, hogy nem akarnak eszkalációt.
Orosz-indiai egyeztetés az ukrajnai rendezés lehetőségéről
Az ukrajnai rendezés lehetőségéről egyeztetett telefonon kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök.
Modi a honlapján megjelent közlemény szerint tájékoztatta Putyint a múlt pénteki kijevi látogatásáról, és hangsúlyozta, hogy érdekelt a konfliktus politikai és diplomáciai úton való rendezésében. A Kreml arról adott ki tájékoztatást, hogy az orosz vezető ismertette elvi álláspontját a kijevi hatóságok és nyugati pártfogóik „destruktív vonaláról”.
A vezetők emellett elégedettségüket fejezték ki a két országnak a BRICS-csoporton belüli együttműködésével. Modi megerősítette, hogy részt szándékozik venni a tömörülés októberi kazanyi csúcstalálkozóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!