Ellentmondások. Washington szerint Irán új vezetői hajlanak a megegyezésre, közben a katonai műveletek folytatódnak
Fotó: Abedin Taherkenareh/EPA/Agerpres
Miután Donald Trump amerikai elnök szerint Irán új vezetői hajlanak a megállapodásra a háború lezárásáról, a Fehér Ház hétfőn igyekezett pozitív fényt vetni az Egyesült Államok és Irán közötti közvetett tárgyalásokra, és arra utalt, hogy a teheráni hatóságok pesszimista nyilvános nyilatkozatai nem tükrözik a két fél között zajló zártkörű üzenetváltásokat.
2026. március 31., 09:002026. március 31., 09:00
„Nem meglepő, hogy a rezsim megmaradt tagjai egyre inkább arra törekednek, hogy véget vessenek a pusztításnak, és még időben leüljenek a tárgyalóasztalhoz” – mondta Karoline Leavitt sajtótitkár, miután Washingtonban ismertette az amerikai hadsereg háborús eredményeit.
– folytatta. „A nyilvánosan elhangzottak természetesen nagyon eltérnek attól, amit magánjelleggel közölnek velünk.”
Korábban Eszmail Bagáei, az iráni külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok 15 pontos listája a konfliktus leállítására „nagyrészt túlzó, irreális és ésszerűtlen követeléseket” tartalmaz, ellentmondva Trump korábbi állításainak, miszerint Irán a listán szereplő kérések „többségét” elfogadta.
Leavitt elmondta, hogy
A Fehér Ház hétfőn közölte, hogy az Egyesült Államokkal tárgyaló iráni tisztségviselők ésszerűbbnek tűnnek, mint a rezsim korábbi vezetői, még akkor is, ha ismét nem volt hajlandó megnevezni őket.
„Ezek az emberek a kulisszák mögött, ezekben a magánbeszélgetésekben ésszerűbbnek tűnnek, mint talán néhány korábbi vezető, akik már nincsenek a Földön” – mondta Karoline Leavitt.
Donald Trump elnök és csapata még nem nevezte meg, kivel tárgyalnak Iránban a háborúról, annak ellenére, hogy az elnök azt állította, a tárgyalások jól haladnak.
Hétfőn Leavitt kijelentette, hogy
„Ez egy újabb történelmi lehetőség Irán számára, hogy helyesen cselekedjen, megszabaduljon nukleáris törekvéseitől, és megállapodásra jusson az elnökkel” – mondta Leavitt. „Vagy pedig ismét szembesülni fognak az Egyesült Államok fegyveres erői által jelentett súlyos következményeivel.”
Leavitt azt is elmondta, hogy amerikai katonákat küldenek a Közel-Keletre, hogy Donald Trump elnöknek „maximális választási lehetőséget” biztosítsanak az Iránnal folytatott háborúban, bár a tisztségviselők továbbra is diplomáciai megoldást keresnek.
Amikor egy újságíró azt kérdezte, hogy az elnök a régióban tartózkodó amerikai katonák számát tekintve a közel-keleti konfliktus „befejezésére vagy fokozására” törekszik-e, Leavitt így válaszolt: „Az elnök az Epic Fury hadművelet céljainak elérésére koncentrál.”
– mondta.
Arra a kérdésre, hogy ellentmondásos-e az elnök kijelentése, miszerint tárgyalni akar Iránnal, majd amerikai csapatokat küld a régióba, Leavitt azt válaszolta, hogy a diplomácia Trump „első számú lehetősége és prioritása”.
Emlékeztetett a Trump-kormány korábbi kísérleteire, hogy a háború előtt megállapodást kössenek, megjegyezve, hogy ezek a kísérletek a korábbi rezsimmel kudarcot vallottak.
Hozzátette:
Leavitt Donald Trump hétfői internetes bejegyzését kommentálta, amely szerint az Egyesült Államok egy „új és ésszerűbb” iráni rezsimmel folytat komoly tárgyalásokat a katonai műveletek lezárásáról.
Az elnök Truth Social-oldalán megismételte korábbi kijelentését, miszerint az egyeztetéseken komoly előrelépést sikerült elérni, ugyanakkor a tárgyalások sikertelensége esetére súlyos következményekre figyelmeztetett.
Kifejtette, hogy
Trump hozzátette, hogy az említett létesítmények eddig tudatosan nem szerepeltek az amerikai légicsapások célpontjai között, valamint kilátásba helyezte, hogy a tengervíz sótalanítására szolgáló iráni létesítmények is célponttá válhatnak.
Trump washingtoni idő szerint vasárnap este újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy iráni illetékesekkel „közvetlenül és közvetve” is zajlanak az egyeztetések, amelyek jól haladnak.
Az amerikai elnök szintén vasárnap egy izraeli hírtelevíziónak adott interjúban azt hangoztatta, hogy a Hormuzi-szoros újranyitása „már zajlik”.
Eszmail Bagáei iráni külügyminisztériumi szóvivő hétfőn közölte, hogy
Mint mondta, Irán és az Egyesült Államok között jelenleg nem folynak közvetlen tárgyalások, az amerikai üzenetet kizárólag közvetítőkön keresztül kapják meg.
Bagáei azt is hangsúlyozta, hogy Irán nem vett részt a Pakisztán által szervezett, regionális országokat tömörítő közelmúltbeli találkozókon, mivel azok egy Teherán által el nem fogadott keretrendszer szerint zajlanak.
Pakisztán a múlt hétvégén bejelentette, hogy kész vendégül látni és elősegíteni az amerikai–iráni tárgyalásokat.
A háború befejezését fontolgatja Trump?
A Wall Street Journal arról számolt be, hogy Donald Trump közölte tanácsadóival: hajlandó befejezni az Irán elleni katonai hadjáratot, még akkor is, ha a Hormuzi-szoros nagyrészt zárva marad.
A lap kormányzati tisztviselőkre hivatkozva írja, hogy az amerikai elnök és tanácsadói úgy ítélték meg, hogy a kulcsfontosságú tengeri átjáró kényszerű megnyitására irányuló művelet a konfliktust az általa kitűzött négy-hat hetes határidőn túlra tolná.
Ehelyett állítólag fontolgatja a jelenlegi harcok befejezését, miután súlyosan megkárosította Irán haditengerészetét és rakétakészleteit, és diplomáciai úton továbbra is nyomást fog gyakorolni Iránra a kereskedelmi forgalom újraindítása érdekében.
Ugyanakkor Marco Rubio amerikai külügyminiszter az-AZl-Dzsazírának azt mondta, hogy a Hormuzi-szoros „így vagy úgy, de újra megnyílik”.
Elmondta, hogy miután az Egyesült Államok elérte céljait, és ha Irán továbbra is blokkolja a szorost, „akkor valódi következményekkel kell szembenézniük, nemcsak az Egyesült Államok, hanem a régió országai és a világ részéről is”.
Eközben Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy „nem teljesen világos, hogyan születnek a döntések Iránon belül”, miközben az Egyesült Államok megállapodást próbál kötni a háború befejezésére.
Az Al-Dzsazírának adott interjúban Rubio elmondta, hogy nem világos, vajon az új legfőbb vezető, Modzstaba Hamenei ajatollah van-e hatalmon, megjegyezve: „Senki sem látta. Senki sem hallott felőle.”
„Jelenleg nagyon homályos a helyzet. Nem teljesen világos, hogyan születnek a döntések Iránon belül” – mondta.
Rubio azt is állította, hogy az Egyesült Államok céljai „a kezdetektől fogva semmilyen kapcsolatban nem álltak a vezetéssel”, annak ellenére, hogy Donald Trump elnök rendszeresen említette, hogy más vezetést szeretne látni Iránban.
Mindeközben
Netanjahu szerint a háború „már biztosan túl van a felén”, és az Iráni Iszlám Köztársaságban végül „belső összeomlás” fog bekövetkezni – jelentette az AFP hírügynökség.
Mindeközben a hadműveletek folytatódnak, miközben Izrael és az Egyesült Államok iráni célpontokat támad, Irán Izrael mellett tovább támadja a közeli arab államokat is.
Kuvaiti bejelentés szerint iráni dróncsapás ért a dubaji felségvizeken egy kuvaiti olajszállító hajót, ami miatt fennáll az olajszivárgás veszélye.
Irán útdíjat fizettetne a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókkal
Irán parlamenti biztonsági bizottsága jóváhagyott egy tervet, amely szabályozza és útdíjfizetési kötelezettséget ró a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra – jelentette be a bizottság egyik tagja. A szoros egy stratégiai jelentőségű vízi út, amelyen a világ olajellátásának körülbelül egyötöde halad át.
A bizottság terve az, hogy érvényesítse „Irán szuverenitását és fegyveres erőinek szerepét” – közölte hétfőn az iráni állami műsorszolgáltató, az IRIB (Irán Iszlám Köztársaság Műsorszolgáltatója).
A terv több olyan kulcsfontosságú elemet is tartalmaz, amelyek célja Irán ellenőrzésének és felügyeletének megerősítése a szoros felett, ideértve „a vízi út védelmét szolgáló biztonsági intézkedéseket, a tengeri hajózás biztonságát garantáló intézkedéseket, valamint pénzügyi szabályozásokat és rialban kifejezett útdíjakat az átkelő hajók számára, továbbá az Egyesült Államokhoz és Izraelhez tartozó hajók átkelésének tilalmát” – írta az IRIB.
A Hormuzi-szoros jelenleg a központi konfliktusfészek a február 28-án kezdődött, az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított közös támadás nyomán kialakult konfliktusban.
Irán fenyegetésekkel és a hajók elleni támadásokkal elzárta a szorost, ami miatt naponta körülbelül 15 millió hordó nyersolaj rekedt a Perzsa-öbölben, ami súlyos ingadozásokat okozott a globális olajpiacokon.
A Trump-kormány továbbra is ellenzi Teherán kísérleteit, hogy díjszedési rendszert vezessen be a kritikus fontosságú olajszállítási útvonalon, a Hormuzi-szoroson, de néhány tartályhajó áthaladását a diplomácia jeleként üdvözölte.
„Ezt nem támogatjuk, és elutasítom azt a vádat, hogy szelektíven kezelik a dolgokat” – mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára hétfőn, amikor rákérdeztek a hajóforgalom jelenlegi helyzete és Donald Trump elnök üzenete közötti ellentmondásra, miszerint az elnök a szoros teljes megnyitását szeretné.
A szoroson átkelő olajszállító tartályhajók – amelyek között szerepel a Trump által a múlt héten bejelentett 10, valamint a következő napokban várhatóan áthaladó további 20 tartályhajó – „az Egyesült Államok és Irán között folyó közvetlen és közvetett tárgyalások eredményei” – mondta Leavitt.
Hozzátette, hogy a tartályhajók „nem közlekednének, ha nem lenne az elnök diplomáciája és csapata, amely foglalkozik ezzel a kérdéssel, és amelytől a jövőben is várjuk a megfelelést”.
A szoroson keresztüli forgalom a háború kezdete óta jelentősen akadozik, ami az olajárak emelkedéséhez vezetett.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfői interjújában a Fox Newsnak kijelentette, hogy a globális olajpiac ellátása biztosított, „és vissza szeretnénk térni a normális állapothoz”.
„A piacon napi 10–12 millió hordós hiány van, és mi pótoljuk ezt a hiányt.”
Elmondása szerint a Hormuzi-szorosban biztosítani fogják a szabad hajózást, „akár amerikai, akár multinacionális kísérettel”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!