
Fotó: Rompres
2007. november 28., 00:002007. november 28., 00:00
„Eljött az ideje a közel-keleti béketárgyalások újraindításának, mert küzdelem zajlik a Közel-Kelet jövõjéért” – fogalmazott Bush, hangoztatva, hogy nem szabad átengedni a gyõzelmet a szélsõséges erõknek. Bush Ehud Olmert izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök között állva mondta el beszédének nyitószavait. Olmert és Abbász kezet rázott egymással a tanácskozás kezdetén.
Az izraeli és palesztin tárgyalók a tanácskozás kezdetéig ugyanakkor nem tudtak megegyezni egy olyan közös dokumentum szövegében, amely a jövõbeni béketárgyalások kereteit rögzítené. Az amerikai nyomás, Condoleezza Rice külügyminiszter közvetítése sem volt elegendõ ahhoz, hogy Cipi Livni izraeli külügyminiszter és Ahmed Korei palesztin fõtárgyaló sikerrõl számolhasson be. Egy névtelenséget kérõ palesztin tárgyaló szerint három vitás kérdés merült fel. Elõször is, bár a felek egyetértenek a két állam létrehozását illetõen, a palesztinok nem fogadják el azt, hogy Izrael „a zsidó állam” megnevezéssel szerepeljen az állásfoglalásban. Attól tartanak ugyanis, hogy emiatt sérülhet a palesztin menekültek joga az Izraelbe való visszatérésre. A második ellentét: amerikai és izraeli tisztviselõk ellenzik azt a palesztinok által erõltetett megfogalmazást, hogy véget kell vetni az 1967-ben kezdõdött megszállásnak. Ez a kifejezés a vitatott zsidó telepekre vonatkozik Ciszjordániában. A harmadik vitapont pedig az, hogy a palesztin fél egyéves tárgyalási menetrendet szeretne rögzíteni, szövegbe foglalva, hogy az egyeztetéseknek végül határozat elfogadásához kell vezetniük. Izrael ezt nem kívánja elfogadni, az Egyesült Államok nyitott a kérdésben.
A konferenciát nem fogadta egyöntetû lelkesedés: tegnap közel százezer palesztin tüntetett a Gázai övezetben a találkozó ellen. Az összesereglett tömeg Amerika- és Izrael-ellenes jelszavakat skandált, árulónak nevezte Mahmúd Abbászt, mert részt vesz az annapolisi tárgyalásokon. A tüntetõk a palesztin lobogók mellett a Hamász iszlamista mozgalom zöld és az Iszlám Dzsihád szélsõséges szervezet fekete zászlait lengették. Kisebb tiltakozó megmozdulások voltak libanoni palesztin menekülttáborokban és Ciszjordániában is, ez utóbbiak közül az egyiket a rendfenntartók erõvel oszlatták föl, botokkal ütlegelték a tüntetõket, s könnygázgránátokat is bevetettek. Iszmail Haníje, a Hamász gázai vezetõje egy televíziós beszédben „termés nélküli õszhöz” hasonlította az egyesült államokbeli értekezletet, megismételve, hogy „a palesztin nép semmilyen, jogait (negatívan) érintõ döntést nem fog végrehajtani”. Visszalépésnek nevezte, hogy arab országok is részt vesznek a tanácskozáson, hozzáfûzve, hogy az arab tömegek „a cionista ellenségnek tett összes engedményt elutasítják”. „Az annapolisi konferencia nem fogja megváltoztatni a történelmi és geográfiai realitást” – jelentette ki, s megismételte: a palesztin népet megilleti az (Izraellel szembeni) ellenállás joga.
Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.