
Fotó: Rompres
2007. november 28., 00:002007. november 28., 00:00
„Eljött az ideje a közel-keleti béketárgyalások újraindításának, mert küzdelem zajlik a Közel-Kelet jövõjéért” – fogalmazott Bush, hangoztatva, hogy nem szabad átengedni a gyõzelmet a szélsõséges erõknek. Bush Ehud Olmert izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök között állva mondta el beszédének nyitószavait. Olmert és Abbász kezet rázott egymással a tanácskozás kezdetén.
Az izraeli és palesztin tárgyalók a tanácskozás kezdetéig ugyanakkor nem tudtak megegyezni egy olyan közös dokumentum szövegében, amely a jövõbeni béketárgyalások kereteit rögzítené. Az amerikai nyomás, Condoleezza Rice külügyminiszter közvetítése sem volt elegendõ ahhoz, hogy Cipi Livni izraeli külügyminiszter és Ahmed Korei palesztin fõtárgyaló sikerrõl számolhasson be. Egy névtelenséget kérõ palesztin tárgyaló szerint három vitás kérdés merült fel. Elõször is, bár a felek egyetértenek a két állam létrehozását illetõen, a palesztinok nem fogadják el azt, hogy Izrael „a zsidó állam” megnevezéssel szerepeljen az állásfoglalásban. Attól tartanak ugyanis, hogy emiatt sérülhet a palesztin menekültek joga az Izraelbe való visszatérésre. A második ellentét: amerikai és izraeli tisztviselõk ellenzik azt a palesztinok által erõltetett megfogalmazást, hogy véget kell vetni az 1967-ben kezdõdött megszállásnak. Ez a kifejezés a vitatott zsidó telepekre vonatkozik Ciszjordániában. A harmadik vitapont pedig az, hogy a palesztin fél egyéves tárgyalási menetrendet szeretne rögzíteni, szövegbe foglalva, hogy az egyeztetéseknek végül határozat elfogadásához kell vezetniük. Izrael ezt nem kívánja elfogadni, az Egyesült Államok nyitott a kérdésben.
A konferenciát nem fogadta egyöntetû lelkesedés: tegnap közel százezer palesztin tüntetett a Gázai övezetben a találkozó ellen. Az összesereglett tömeg Amerika- és Izrael-ellenes jelszavakat skandált, árulónak nevezte Mahmúd Abbászt, mert részt vesz az annapolisi tárgyalásokon. A tüntetõk a palesztin lobogók mellett a Hamász iszlamista mozgalom zöld és az Iszlám Dzsihád szélsõséges szervezet fekete zászlait lengették. Kisebb tiltakozó megmozdulások voltak libanoni palesztin menekülttáborokban és Ciszjordániában is, ez utóbbiak közül az egyiket a rendfenntartók erõvel oszlatták föl, botokkal ütlegelték a tüntetõket, s könnygázgránátokat is bevetettek. Iszmail Haníje, a Hamász gázai vezetõje egy televíziós beszédben „termés nélküli õszhöz” hasonlította az egyesült államokbeli értekezletet, megismételve, hogy „a palesztin nép semmilyen, jogait (negatívan) érintõ döntést nem fog végrehajtani”. Visszalépésnek nevezte, hogy arab országok is részt vesznek a tanácskozáson, hozzáfûzve, hogy az arab tömegek „a cionista ellenségnek tett összes engedményt elutasítják”. „Az annapolisi konferencia nem fogja megváltoztatni a történelmi és geográfiai realitást” – jelentette ki, s megismételte: a palesztin népet megilleti az (Izraellel szembeni) ellenállás joga.
Hírösszefoglaló
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.