
Fotó: Rompres
2007. november 28., 00:002007. november 28., 00:00
„Eljött az ideje a közel-keleti béketárgyalások újraindításának, mert küzdelem zajlik a Közel-Kelet jövõjéért” – fogalmazott Bush, hangoztatva, hogy nem szabad átengedni a gyõzelmet a szélsõséges erõknek. Bush Ehud Olmert izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök között állva mondta el beszédének nyitószavait. Olmert és Abbász kezet rázott egymással a tanácskozás kezdetén.
Az izraeli és palesztin tárgyalók a tanácskozás kezdetéig ugyanakkor nem tudtak megegyezni egy olyan közös dokumentum szövegében, amely a jövõbeni béketárgyalások kereteit rögzítené. Az amerikai nyomás, Condoleezza Rice külügyminiszter közvetítése sem volt elegendõ ahhoz, hogy Cipi Livni izraeli külügyminiszter és Ahmed Korei palesztin fõtárgyaló sikerrõl számolhasson be. Egy névtelenséget kérõ palesztin tárgyaló szerint három vitás kérdés merült fel. Elõször is, bár a felek egyetértenek a két állam létrehozását illetõen, a palesztinok nem fogadják el azt, hogy Izrael „a zsidó állam” megnevezéssel szerepeljen az állásfoglalásban. Attól tartanak ugyanis, hogy emiatt sérülhet a palesztin menekültek joga az Izraelbe való visszatérésre. A második ellentét: amerikai és izraeli tisztviselõk ellenzik azt a palesztinok által erõltetett megfogalmazást, hogy véget kell vetni az 1967-ben kezdõdött megszállásnak. Ez a kifejezés a vitatott zsidó telepekre vonatkozik Ciszjordániában. A harmadik vitapont pedig az, hogy a palesztin fél egyéves tárgyalási menetrendet szeretne rögzíteni, szövegbe foglalva, hogy az egyeztetéseknek végül határozat elfogadásához kell vezetniük. Izrael ezt nem kívánja elfogadni, az Egyesült Államok nyitott a kérdésben.
A konferenciát nem fogadta egyöntetû lelkesedés: tegnap közel százezer palesztin tüntetett a Gázai övezetben a találkozó ellen. Az összesereglett tömeg Amerika- és Izrael-ellenes jelszavakat skandált, árulónak nevezte Mahmúd Abbászt, mert részt vesz az annapolisi tárgyalásokon. A tüntetõk a palesztin lobogók mellett a Hamász iszlamista mozgalom zöld és az Iszlám Dzsihád szélsõséges szervezet fekete zászlait lengették. Kisebb tiltakozó megmozdulások voltak libanoni palesztin menekülttáborokban és Ciszjordániában is, ez utóbbiak közül az egyiket a rendfenntartók erõvel oszlatták föl, botokkal ütlegelték a tüntetõket, s könnygázgránátokat is bevetettek. Iszmail Haníje, a Hamász gázai vezetõje egy televíziós beszédben „termés nélküli õszhöz” hasonlította az egyesült államokbeli értekezletet, megismételve, hogy „a palesztin nép semmilyen, jogait (negatívan) érintõ döntést nem fog végrehajtani”. Visszalépésnek nevezte, hogy arab országok is részt vesznek a tanácskozáson, hozzáfûzve, hogy az arab tömegek „a cionista ellenségnek tett összes engedményt elutasítják”. „Az annapolisi konferencia nem fogja megváltoztatni a történelmi és geográfiai realitást” – jelentette ki, s megismételte: a palesztin népet megilleti az (Izraellel szembeni) ellenállás joga.
Hírösszefoglaló
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.