
Fotó: Krónika
Simicskó István (KDNP) és Babák Mihály (Fidesz) idén szeptemberben fordult a köztársasági elnökhöz, hogy posztumusz állítsa vissza Wass Albert író magyar állampolgárságát abból az alkalomból, hogy az író 2008. januárjában lenne száz éves.
„Az állampolgársági törvényben meghatározott honosítási, illetve visszahonosítási kérelmek tárgyában a köztársasági elnök kizárólag az igazságügyi és rendészeti miniszter előterjesztésére és ellenjegyzésével jár el, az állampolgárság posztumusz visszaadására pedig a hatályos állampolgársági törvény nem ad lehetőséget” – áll a levélben. Arról is tájékoztatták a képviselőket, hogy a magyar igazságügyi minisztérium az elnöki hivatal megkeresésére adott közlése szerint Wass Albert magyar állampolgárként halt meg. 1996-ban, írásbeli nyilatkozattal ugyanis állampolgársági bizonyítványt kért, mely kérelem alapján 1997. június 26-i keltezéssel állampolgársági bizonyítványt állítottak ki részére, amit kézbesítettek is neki. Az állampolgársági törvény értelmében az állampolgársági bizonyítvány igazolja a magyar állampolgárság érvényességét – írták.
A Wass Albert-életmű kiadásával foglalkozó Kráter Irodalmi és Művészeti Műhely Egyesület szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleménye szerint azonban az 1998-ban, az egyesült államokbeli Floridában elhunyt író soha nem kérte magyar állampolgársága visszaállítását, csupán annak igazolását. Turcsány Péter, a Kráter Műhely vezetője ezt Wass Albert egyik 1997-es nyilatkozatával támasztja alá. A Kráter Műhely közleménye szerint 1997 januárjában Kuncze Gábor akkori belügyminisztériumi főosztályvezető az író 1996-os kérelmére adott válaszlevele szerint Wass Albertnek nem áll fenn a magyar állampolgársága. A levél indokként magyarázza, hogy az író „magyar állampolgárságát – az 1945. évi fegyverszüneti egyezmény rendelkezései alapján – elvesztette, így a magyar állampolgárság fennállását tanúsító bizonyítványt kiállítani” nem tudják, és hogy „a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján visszahonosítás útján szerezheti meg ismét a magyar állampolgárságot, ha ennek törvényi feltételei fennállnak. A közlemény szerint a magyar belügyminisztérium 1997 júliusában Kuncze aláírásával „állampolgársági bizonyítványt állított ki Wass Albert részére”, amelynek érvényessége „1997. június 26. – 1998. június 26-áig” szólt. Az idős író ezt méltatlannak és sérelmesnek tartotta, s nem kívánt élni a kicsikart és megalázó „ideiglenes bizonyítvánnyal” – áll a Kráter Műhely közleményében.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.