Ismét támadta a libanoni főváros egyik külvárosát az izraeli hadsereg
Nemzetközi, esetleg NATO-vezetésű erő telepítését javasolta egy Libanon határain belüli elválasztó övezetbe az amerikai külügyminiszter libanoni tárgyalásain a The Washington Post értesülése szerint. Az elképzelés szerint a nemzetközi haderő tevékenységét két-három hónap után kiterjesztenék arra is, hogy segítséget nyújtson a libanoni hadseregnek visszanyerni az ellenőrzést Dél-Libanon felett – írta meg nem nevezett libanoni és amerikai illetékesekre hivatkozva az amerikai napilap.
A nemzetközi erő a libanoni hadsereg kiképzésében is segédkezne, amerikai illetékesek szerint ugyanis a libanoni fegyveres erőknél a szándék és az eszközök egyaránt hiányoznak a Hezbollah, az utolsó libanoni magánhadsereg lefegyverzésére. Bejrútban a miniszterelnök, akárcsak a legmagasabb rangú választott síita tisztségviselő és más vezetők kétkedéssel fogadták az amerikai tervet. Rice tárgyalópartnerei, Fuád Szinjóra miniszterelnök és Nabih Berri, a Hezbollahhoz közel állónak tekintett parlamenti elnök arra figyelmeztettek: nem valószínű, hogy a Hezbollah elfogadna bármely külföldi katonai jelenlétet hagyományos síita erősségében, Dél-Libanonban. A szervezet máris elutasította a lefegyverzésre szóló felhívásokat. A libanoni kormányfő az azonnali tűzszünetet szorgalmazta Rice-szal folytatott tárgyalásain. Az Egyesült Államokra a libanoni humanitárius válság fényében – amely a négymilliós közel-keleti országban 750 ezer embert késztetett otthona elhagyására – egyre nagyobb nyomás nehezedik arab és európai országok részéről. A válság leküzdéséhez szükséges lépések sorrendjében sincs egyetértés a nemzetközi szereplők között. Arab országok olyan elképzeléseket fogalmaztak meg, amelyek az azonnali tűzszünetre koncentrálnak, s csak ennek elérése után térnének át a Hezbollah lefegyverzésének és a fogságában lévő két izraeli katona szabadon bocsátásának kérdésére. Az amerikai kormány viszont kiállt a síita milícia elleni izraeli hadjárat mellett, és Izraellel együtt az izraeli katonák azonnali szabadon bocsátását követeli. Izrael szerint mintegy 20 ezer fős békefenntartó erőt kellene Libanon déli térségébe vezényelni, és a csapatok helyszínre telepítését két héten belül végre kellene hajtani azt követően, hogy a nagyhatalmak erről döntenek. Amír Perec izraeli védelmi miniszter tegnap közölte, országa mindaddig fenn fog tartani egy biztonsági sávot Dél-Libanonban, amíg az odatelepítendő nemzetközi erők át nem veszik az ellenőrzést. Hozzátette: ebben a térségben mindenkire tüzet nyitnak, aki oda belép. Arról nem beszélt, hogy milyen széles lesz a sáv, de kormányzati források szerint 3–4 kilométer lehet. Nyugati diplomaták, akik az izraeli kormánytól kaptak tájékoztatást, azt mondták, hogy az helyenként elérheti majd az 5–10 kilométeres szélességet is. A tárgyalások ellenére továbbra is folytatódnak a harcok. Az izraeli hadsereg – másfél napos szünet után – tegnap délután ismét bombázta a Hezbollah erősségének számító, síiták lakta Haret Hreik dél-bejrúti peremvárost, a támadásnak 12 civil halálos áldozata volt. A bombázások Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter hétfői bejrúti látogatása alatt szüneteltek. Az izraeli szárazföldi haderő továbbra is harcot folytat Bint Dzsbeil dél-libanoni város elfoglalásáért. A város a Hezbollah legfontosabb délkelet-libanoni állása. Izraeli katonai források szerint a harckocsik és a katonák már körbevették Bint Dzsbeilt, elzárták a külvilágtól a várost, és 20–30 gerillát megöltek. Tegnap izraeli harci gépek lebombáztak egy lakóházat a dél-libanoni Nabatijéban, 25 kilométernyire északra Bint Dzsbeiltől. Heten meghaltak, köztük egy család négy tagja. Hét légitámadást intéztek Hezbollah-állások ellen Mardzsajún körzetében, és kettőt Debbin falu ellen. Izraeli hadihajók is tüzérségi támadásokat indítottak több település ellen Nakúra és Szúr között. Nakúrában van a székhelye az ENSZ libanoni békefenntartó erőinek (UNIFIL). Közben tegnap Hezbollah-rakéták tucatjai csapódtak be észak-izraeli területekre, köztük Haifára is. Az izraeli rendőrség összesítése alapján Haifában legkevesebb öten sebesültek meg, a Karmielhez közeli Mgar faluban egy izraeli arab kislány meghalt, és négyen megsebesültek. Hírösszefoglaló
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
szóljon hozzá!