Magyar bocsánatkérés holokausztügyben

Az Országgyűlés elnöke (képünkön) a Lánchíd Rádió vasárnap reggeli műsorában elmondta, a magyar kormány világos tanújelét adta, hogy „méltó módon kíván megemlékezni több százezer zsidó honfitársunk elpusztításáról\". Közölte: a háború végkifejlete olyan bűn, amely kitörölhetetlen a magyar történelemből, és ebben a magyar államnak is volt felelőssége.

„Miért ne mondhatnánk, hogy elutasítjuk, akár visszamenőleg is elhatárolódunk azoktól, akik kollaboráltak a náci Németországgal?\" – tette fel a kérdést a fideszes politikus. – De hogy egy rákosista mítosz és logika jegyében kilencmillió fasiszta bűneként kellene állandóan a fejünkre olvasni történelmünk eme tragikus periódusát, azt engedtessék meg nekünk, hogy ne fogadjuk el\".

Kövér szerint az, hogy a magyar lenne a második világháború egyetlen bűnös nemzete, joggal utasítható vissza, „valóságos megbánást tanúsítva abban az értelemben, hogy nem vagyunk ugyan felelősek az elődeink tetteiért, de abból a következményeket, következtetéseket le akarjuk vonni és mindent elkövetünk azért, hogy mindez soha ne fordulhasson elő még egyszer\".

Randolf L. Braham holokausztkutató vasárnap nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is visszaküldi. „Nehéz szívvel hoztam ezt a döntést azt követően, hogy a legújabb magyarországi fejleményeket nagy aggodalommal követtem. Megdöbbentett engem – és bizonyára másokat is – az elmúlt néhány év történelemhamisító kampánya, amelynek célja a Horthy-korszak tisztára mosása\" – idézte Braham New Yorkból címzett magyar nyelvű levelét az MTI.

A bukaresti születésű holokausztkutató bírálta az alkotmány módosítását is, amely a későbbiek során elfogadott – mint fogalmazott – baljós intézkedéseket „törvényesítette\", és amellyel „mentesíteni óhajtják Magyarországot annak az aktív szerepnek a felelőssége alól, amit közel 600 ezer zsidó hitű polgárának megsemmisítésében játszott\".

Közlése szerint döntése meghozatalának poharában az utolsó cseppet az a kormányzati döntés jelentette, hogy nemzeti emlékművet állítsanak a német megszállásnak. Hozzátette: gyáva kísérletnek tartja, hogy a figyelmet eltereljék a Horthy-rendszernek a zsidóság megsemmisítésében játszott szerepéről, és „összemossák a holokausztot a magyarságnak azzal a „szenvedésével\", amelyet a német megszállás okozott, miközben ez utóbbiról történelmi tények bizonyítják, hogy ellenállás helyett inkább általános taps fogadott\".

Különben Semjén Zsolt korábban leszögezte, a budapesti Szabadság térre tervezett emlékmű annak mementójaként fog állni, hogy Magyarország a területét megszálló német hadsereg bevonulása okán elveszítette önrendelkezését. „Helyesnek gondolom, hogy a magyarok szembenézzenek a magyar történelem örökségével. A magyar holokauszt, benne a magyar állam felelőssége és a megszállás eredményeként az ország szuverenitásának elvesztése pedig egyaránt történelmünk megmásíthatatlan tényei\" – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

Egyébként Magyarország először kért bocsánatot az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ) a holokausztban való felelősségéért. „Ebben a formában a magyar állam nevében a magyar állam felelősségvállalása a holokausztért még nem hangzott el az ENSZ-ben\" – jelentette ki Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet csütörtökön New Yorkban, miután a vészkorszakkal kapcsolatos magyar felelősség elismerése a nap folyamán két ízben is megtörtént.

A bocsánatkérés először az ENSZ Titkársága és a magyar képviselet által a zsidó és a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából közösen megszervezett tájékoztatón hangzott el, civil szervezetek képviselői és az eseményt a világhálón követő közönség előtt. A nagykövet a gesztust megismételte a kiállítás későbbi megnyitóján, amely civil szervezetek, a Carl Lutz Alapítvány, a Tom Lantos Alapítvány, az Amerikai Magyar Koalíció és a Magyarország Kezdeményezések Alapítvány összefogásával és világszervezet mellett működő magyar misszió közreműködésével jött létre.

„Bocsánatkéréssel tartozunk az áldozatoknak, a magyar állam bűnös volt a holokausztban. Először azért, mert nem védte meg saját állampolgárait a pusztulástól, másodszor pedig azért, mert segédkezett és anyagi forrásokat biztosított a népirtáshoz\" – jelentette ki Kőrösi Csaba a holokauszttájékoztatón, amely a világszervezet New York-i székházában a vészkorszakról megtartandó megemlékezés sorozat nyitóeseménye volt. A diplomata elmondta, az akkori magyar állam intézményei felelősek voltak a holokausztért, a mai magyar állam általi bocsánatkérésnek pedig részévé kell válnia a nemzeti emlékezetnek és identitásnak.