
Vincze Loránt (balra) szerint lényeges, hogy a megszerzett jogokat ne lehessen elvenni
Fotó: Vincze Loránt/Facebook
Vincze Loránt EP-képviselő szerint számos uniós tagállam még mindig a 19. századi nemzetállami szemléletet vallja, és hangosan tiltakozik a kisebbségi jogok uniós szintre emelése ellen.
2021. december 04., 19:232021. december 04., 19:23
2021. december 04., 21:542021. december 04., 21:54
Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő minderről azon a kerekasztal-beszélgetésen beszélt, amelyet a flensburgi székhelyű Kisebbségi Ügyek Európai Központja (ECMI) alapításának 25 éves évfordulója alkalmából rendeztek a németországi városban. A rendezvény előadói rámutattak, hogy a különböző európai államok mennyire másképp viszonyulnak a kisebbségi kérdéshez. Az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN) elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt elmondta: Románia sem hajlandó elismerni a kollektív jogokat, és tart attól, hogy uniós nyomás nehezedjen rá annak érdekében, hogy a magyar közösségnek önálló döntési jogot biztosítson a kisebbségi oktatás és kultúra megszervezésében.
Vincze a pénteken rendezett eszmecserén hozzátette, ennek ellenére sikerült a kisebbségvédelmet az unió napirendjére emelni, és ezt a munkát folytatni kell. Erre meglátása szerint az Európa jövője elnevezésű konferencia újra lehetőséget ad, amelynek keretében Flensburgban és Erdélyben szervez a FUEN kisebbségi konferenciákat a jövő év első felében.
Az EP-képviselő egyetértett az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjával, Fernand de Varennes-nel abban, hogy a kisebbségi jogok emberi jogok. E tekintetben úgy vélte, a nemzetközi kapcsolatokban is alapelvvé kellene váljon, hogy a megszerzett jogokat nem lehet elvenni. Ez szerinte az ukrajnai problémákat is megoldaná, hiszen az ottani magyar, román, lengyel közösségek évszázadok óta rendelkeztek kisebbségi oktatással, ez a jog tehát továbbra is megilleti őket. „Ukrajna problémája az, hogy sok állampolgára oroszul beszél, és nem az, hogy a magyarok vagy a románok használják a saját nyelvüket. Általánosságban sem tartom jó iránynak, hogy az országok megköveteljék az államnyelv ismeretét polgáraiktól: bár annak ismerete az egyén érdekét szolgálja, az egyén döntésének kell maradnia, hogy akar-e élni az ezáltal biztosított lehetőségekkel” – idézte Vincze Lorántot az EP-képviselő sajtóirodájának közleménye.
A politikus arról is beszélt, hogy a kilencvenes évek fontos kisebbségvédelmi fejleményeit háború és véres konfliktusok előzték meg. „Sajnos ez a döntéshozatal működési mechanizmusa, és ezen kell változtatnunk, hiszen senkinek nem érdeke az újabb konfliktusok kirobbanása, nem szabad ezt megvárni, hanem arra kell törekedni, hogy párbeszéddel találjunk jó megoldásokat” – fejtette ki Vincze a kerekasztal-beszélgetésen.
Az ECMI egy olyan nemzetközi tudásközpont, amelyet Németország, Dánia és Schleswig-Holstein tartomány közösen hozott létre a kisebbségvédelemmel kapcsolatos interdiszciplináris tudás felhalmozására és továbbadására.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
szóljon hozzá!