Vincze Loránt (balra) szerint lényeges, hogy a megszerzett jogokat ne lehessen elvenni
Fotó: Vincze Loránt/Facebook
Vincze Loránt EP-képviselő szerint számos uniós tagállam még mindig a 19. századi nemzetállami szemléletet vallja, és hangosan tiltakozik a kisebbségi jogok uniós szintre emelése ellen.
2021. december 04., 19:232021. december 04., 19:23
2021. december 04., 21:542021. december 04., 21:54
Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő minderről azon a kerekasztal-beszélgetésen beszélt, amelyet a flensburgi székhelyű Kisebbségi Ügyek Európai Központja (ECMI) alapításának 25 éves évfordulója alkalmából rendeztek a németországi városban. A rendezvény előadói rámutattak, hogy a különböző európai államok mennyire másképp viszonyulnak a kisebbségi kérdéshez. Az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN) elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt elmondta: Románia sem hajlandó elismerni a kollektív jogokat, és tart attól, hogy uniós nyomás nehezedjen rá annak érdekében, hogy a magyar közösségnek önálló döntési jogot biztosítson a kisebbségi oktatás és kultúra megszervezésében.
Vincze a pénteken rendezett eszmecserén hozzátette, ennek ellenére sikerült a kisebbségvédelmet az unió napirendjére emelni, és ezt a munkát folytatni kell. Erre meglátása szerint az Európa jövője elnevezésű konferencia újra lehetőséget ad, amelynek keretében Flensburgban és Erdélyben szervez a FUEN kisebbségi konferenciákat a jövő év első felében.
Az EP-képviselő egyetértett az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjával, Fernand de Varennes-nel abban, hogy a kisebbségi jogok emberi jogok. E tekintetben úgy vélte, a nemzetközi kapcsolatokban is alapelvvé kellene váljon, hogy a megszerzett jogokat nem lehet elvenni. Ez szerinte az ukrajnai problémákat is megoldaná, hiszen az ottani magyar, román, lengyel közösségek évszázadok óta rendelkeztek kisebbségi oktatással, ez a jog tehát továbbra is megilleti őket. „Ukrajna problémája az, hogy sok állampolgára oroszul beszél, és nem az, hogy a magyarok vagy a románok használják a saját nyelvüket. Általánosságban sem tartom jó iránynak, hogy az országok megköveteljék az államnyelv ismeretét polgáraiktól: bár annak ismerete az egyén érdekét szolgálja, az egyén döntésének kell maradnia, hogy akar-e élni az ezáltal biztosított lehetőségekkel” – idézte Vincze Lorántot az EP-képviselő sajtóirodájának közleménye.
A politikus arról is beszélt, hogy a kilencvenes évek fontos kisebbségvédelmi fejleményeit háború és véres konfliktusok előzték meg. „Sajnos ez a döntéshozatal működési mechanizmusa, és ezen kell változtatnunk, hiszen senkinek nem érdeke az újabb konfliktusok kirobbanása, nem szabad ezt megvárni, hanem arra kell törekedni, hogy párbeszéddel találjunk jó megoldásokat” – fejtette ki Vincze a kerekasztal-beszélgetésen.
Az ECMI egy olyan nemzetközi tudásközpont, amelyet Németország, Dánia és Schleswig-Holstein tartomány közösen hozott létre a kisebbségvédelemmel kapcsolatos interdiszciplináris tudás felhalmozására és továbbadására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz hadsereg 115 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra, az eszközök közel ötöde célba talált, többen meghaltak és megsebesültek, civil infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg a csapásokban.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!