Vincze Loránt: nem jó irány, hogy az országok megköveteljék az államnyelv ismeretét polgáraiktól

Vincze a pénteken rendezett eszmecserén hozzátette, ennek ellenére sikerült a kisebbségvédelmet az unió napirendjére emelni, és ezt a munkát folytatni kell. Erre meglátása szerint az Európa jövője elnevezésű konferencia újra lehetőséget ad, amelynek keretében Flensburgban és Erdélyben szervez a FUEN kisebbségi konferenciákat a jövő év első felében.

Az EP-képviselő egyetértett az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjával, Fernand de Varennes-nel abban, hogy a kisebbségi jogok emberi jogok. E tekintetben úgy vélte, a nemzetközi kapcsolatokban is alapelvvé kellene váljon, hogy a megszerzett jogokat nem lehet elvenni. Ez szerinte az ukrajnai problémákat is megoldaná, hiszen az ottani magyar, román, lengyel közösségek évszázadok óta rendelkeztek kisebbségi oktatással, ez a jog tehát továbbra is megilleti őket. „Ukrajna problémája az, hogy sok állampolgára oroszul beszél, és nem az, hogy a magyarok vagy a románok használják a saját nyelvüket. Általánosságban sem tartom jó iránynak, hogy az országok megköveteljék az államnyelv ismeretét polgáraiktól: bár annak ismerete az egyén érdekét szolgálja, az egyén döntésének kell maradnia, hogy akar-e élni az ezáltal biztosított lehetőségekkel” – idézte Vincze Lorántot az EP-képviselő sajtóirodájának közleménye.

A politikus arról is beszélt, hogy a kilencvenes évek fontos kisebbségvédelmi fejleményeit háború és véres konfliktusok előzték meg. „Sajnos ez a döntéshozatal működési mechanizmusa, és ezen kell változtatnunk, hiszen senkinek nem érdeke az újabb konfliktusok kirobbanása, nem szabad ezt megvárni, hanem arra kell törekedni, hogy párbeszéddel találjunk jó megoldásokat” – fejtette ki Vincze a kerekasztal-beszélgetésen.

Az ECMI egy olyan nemzetközi tudásközpont, amelyet Németország, Dánia és Schleswig-Holstein tartomány közösen hozott létre a kisebbségvédelemmel kapcsolatos interdiszciplináris tudás felhalmozására és továbbadására.