
Fotó: Vatican News
A keresztút utolsó előtti állomásán egy ukrán és egy orosz család tagjai, az utolsón pedig egy katolikus bevándorló család vitte a keresztet nagypénteken a római Colosseumnál, ahol Ferenc pápa a pandémia két éve után ismét hívők tízezrei előtt vezette a Via Crucist.
2022. április 16., 08:402022. április 16., 08:40
Az egyházfő 2020 húsvét óta először visszatért a római keresztút hagyományos helyszíneként ismert Colosseumhoz. Tavalyelőtt és tavaly a teljesen üres Szent Péter téren zajlott a keresztút, melyet a hívők interneten követhettek: Ferenc pápa mellett csak a keresztet vivők voltak jelen, 2020-ban egy padovai börtön rabjai, tavaly pedig fiatalok.
Az egyház az idei évet a családoknak szentelte, ezért Ferenc pápa különböző családok tagjaira bízta a stációkon elhangzó szövegek megírását, és ugyanezek a családok vitték a keresztet.
Az első állomáson egy fiatal, két éve házasságban élő pár vitte a keresztet, aki közös életét a pandémiában kezdte: szavaik szerint örömük félelemmel párosult. Másodikok egy missziós szolgálatot végző család tagjai voltak: az idei húsvét tragédiáját, a háborút érintették a bombázás alatt szülő nőkről szólva, a háborútól, éhezéstől, visszaélésektől elpusztított családokról, akik „egyszer kardot rántva akarnak válaszolni, máskor menekülni akarnak mindent hátrahagyva, mivel úgy érzik, semminek nincsen értelme”.
A harmadik stáción egy idős, gyermektelen házaspár vitte a keresztet, majd egy többgyermekes család, egy fogyatékkal élő gyermeket nevelő család, melynek tagjai a világ felületes ítélkezéséről szóltak, egy beteg gyermekeket gondozó családotthon tagjai, akik szerint „a fájdalom visszavezet a lényegeshez, sorrendbe teszi, mi elsőrendű az életben, visszaszolgáltatja az emberi méltóság egyszerűségét”.
Utánuk egy beteg szülőt gondozó család következett, majd két nagyszülő, akiknek lánya a járvány idején elvált, és munkahelye is bizonytalan lett. A következő stációkon egy gyermeket örökbefogadott család, egy kétgyerekes özvegy, valamint egy olyan család került sorra, ahol az egyik fiú a papi hivatást választotta, egy másik pedig lányát veszítette el.
Az utolsó előtti stáción a Vatikán választása egy római kórház onkológiai osztályán dolgozó ukrán ápolónő, Irina, valamint az ugyanabban a kórházban nővérnek tanuló orosz Albina családjára esett.
Vitalij Krivickij, Kijev püspöke úgy vélekedett, hogy mindez „érthetetlen és elfogadhatatlan lehet azok számára, akik egy agresszor miatt szenvednek”. A SIR katolikus hírügynökség szerint az ukrán katolikus sajtó úgy döntött, hogy tiltakozásul nem közvetíti élőben a keresztutat.
Matteo Bruni, a Szentszék Sajtóirodájának igazgatója szerint az orosz és ukrán ápolónők eredetileg tervezett imájának szövegét a bírálatok nyomán némileg módosítani kellett, hogy a hívek „az imádságra és csendre összpontosíthassanak”. „A halál tükrében a csend ékesebben szól a szavaknál. Torpanjunk meg imádsággal teli csendben és imádkozzunk szíveinkben a világ békességéért” – mondták.
Az eredeti, jóval hosszabb szöveg úgy szólt volna, hogy „Milyen bűnt követtünk el? Miért hagytál magunkra minket és népeinket? Miért szakítottad el családjainkat?”. A két nő az Úrhoz intézett imájában azt is kérték volna, testvérként építhessék újra, amit a bombák meg akartak semmisíteni.
A tizennegyedik állomáson egy katolikus migráns család felidézte, miként menekültek el a háború miatt hazájukból „vágyaik és a túlélés között választva”.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
1 hozzászólás