Vesztegzár a Keleti pályaudvarnál

A csarnok korábban tele volt migránsokkal, akik jegyet akartak váltani valamelyik Németországba tartó vonatra, ám a rendőrök kiterelték őket az épületből. A pályaudvar hangosbeszélőjén reggel jelentették be, hogy bizonytalan ideig nem fogadnak és nem indítanak vonatokat. A rendőrök hangosbemondón, tolmács segítségével tájékoztatták a bevándorlókat, majd a nemzetközi pénztárnak helyet adó csarnok kivételével kiürítették a pályaudvart. `

Időközben mégis beindult a forgalom, és elindult a pályaudvarról a Münchenbe és Bécsbe tartó Railjet járat is, ám ezekre nem engedték felszállni a migránsokat. A vonatokra a magyar rendőrökön kívül osztrák és német rendőrök is felszálltak. A bevándorlók a történtek miatt az épület főbejárata előtt, a Baross téren demonstrációba fogtak és irataikat, érvényes vonatjegyüket lobogtatva követelték, hogy engedjék őket elmenni Németországba.

Lázár: az EU „elbénázta”

Eközben a magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint honvédelmi és rendészeti bizottságai együttes ülésen, mintegy húsz állami vezető részvételével elemezték ki a bevándorlási hullám nyomán kialakult helyzetet. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a testület ülésén arra figyelmeztetett: Európának és Magyarországnak arra kell készülnie, hogy további milliók indulhatnak még útnak a kontinens felé, ezért hosszú távú, tartós intézkedésekre van szükség.

Szavai szerint az elmúlt tíz év lépései vezettek ehhez a helyzethez: az EU „bénázása, döntésképtelensége”, az Európai Bizottság baloldali politikája, amely szerint bárkit be lehet engedni az Unió területére. „Az Európai Unió csődöt mondott a helyzet kezelésében, maga jelenti a problémát, képtelen megvédeni saját határait” – hangsúlyozta Lázár, hozzátéve, a magyar kormány álláspontja, hogy mindenki csak szabályozott, ellenőrzött keretek között léphet be az országba, ez nem választható, ez kötelezettség.

A miniszter szerint látható, hogy az embercsempészek rátelepültek a migrációs hullámra, s ennek egyik célpontja Magyarország; beszámolója szerint a migránsok mintegy 90 százaléka szervezett embercsempész-akciók keretében jutott el a magyar határhoz. Leszögezte: aki beadja a menedékkérelmét, azokról az emberekről gondoskodik a magyar állam, többségük viszont ezt nem veszi igénybe, s kérelme benyújtását követően azonnal továbbáll.

Miután több ellenzéki képviselő vitatta a műszaki határzár hatékonyságát, Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára azt mondta: létjogosultságát igazolja az is, hogy mivel máshol nem tudnak, már a vasút mentén próbálnak átkelni az illegális bevándorlók. Hozzátette: úgy vélik, ha az ideiglenes biztonsági határzár teljesen elkészül, még nagyobb visszatartó erőt jelent majd. Kiemelte: az illegális bevándorlók egyre agresszívabbak, követelőzőbbek, nem működnek együtt, így egyre nehezebb körülmények között látják el feladataikat a BM érintett szervei.

Az államtitkár elmondta: idén már több mint 156 ezren lépték át illegálisan a magyar határt, nagy részük Szerbia felől. Több mint 140 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. Közülük több mint 45 ezren voltak szír állampolgárok. Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója kiemelte: tisztán látják, hogy a bevándorlási vonalon érkezhetnek terroristák.

Hende Csaba honvédelmi miniszter az ülésen elmondta, a honvédelmi törvény módosítása sem fogja megengedni fegyvertelen tömeg fegyverrel való oszlatását. Ugyanakkor hozzátette: a bizonyos testi sérülés okozására alkalmas – például pirotechnikai – eszközök használata szükség esetén engedélyezett lehet.

Magyar–osztrák csörte

Közben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden csalódást keltőnek és érthetetlennek nevezte Werner Faymann osztrák kancellár Magyarországot bíráló szavait. Faymann hétfő esti nyilatkozatában a magyarországi határkerítésre utalva úgy értékelt, téves azt hinni, hogy a gondot így meg lehet oldani, hiszen az embercsempészeknek megvannak a lehetőségeik arra, hogy kikerüljék az akadályokat. „A megoldás csak politikai lehet” – hangsúlyozta, közvetve bírálva Magyarország eljárását, ahogy a menekülteket hagyja továbbutazni Ausztriába.

Szijjártó mindezzel kapcsolatban kifejtette: „az ember azt várná egy szomszédos ország vezetőjétől, hogy a tények ismeretében nyilatkozzék”, és ne valótlanságokat állítson. Kijelentette: nem igaz a kancellár azon nyilatkozata, hogy Magyarország átengedné a bevándorlókat a területén, ahogyan az sem, hogy az ország nem tesz semmit a bevándorlási helyzet megoldásáért. „Éppen azért bírálják Magyarországot az EU-ban, mert azon kevesek közé tartozunk, akik érdemi lépéseket teszünk, hogy megvédjük az országot és Európát” – mondta. Közölte, a történtek miatt délutánra berendelték a minisztériumba a budapesti osztrák nagykövetet.

Angela Merkel szerint Németországnak nincs része a Magyarországról vonattal érkező menedékkérők ügyében viselt felelősségben. A német kancellár kedden Berlinben elmondta: „ami a beérkező szíriai menedékkérők kérdését illeti, őszintén szólva nem látom, hogy Németországnak lenne része a felelősségben”. „A Németországba érkező szíriai menedékkérők nagyon nagy valószínűséggel megkapják a polgárháborús menekült státust, ami a szíriai helyzetet látva nem lehet meglepetés, és minden európai országban hasonlóan kellene lennie” – mondta a kancellár.

Mariano Rajoy spanyol kormányfővel folytatott megbeszélése után Merkel közölte: spanyol kollegájával egyetértenek abban, hogy az európai uniós tartózkodásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni hazájukba, az üldözötteket és háborús menekülteket pedig az egyes tagállamok „gazdasági erején, teljesítőképességén és a nagyságán” alapuló méltányos eljárás szerint szét kell osztani.